Az internet örökké szabad marad azok számára akik rendelkeznek a szükséges tudással, pénzzel, vagy kapcsolatokkal, ezért nehézkes felmérni az internet szabadságának mértékét országonként.
Eleve az internetről nem gondolkodhatunk országonként, mivel az interneten nincsenek államhatárok. Feltörhetetlen hálózatok nem léteznek. Mindenki lehallgatható, és akármilyen információ elterjeszthető akármilyen formában bárhonnan bárhová bármikor.
A jelenlegi állapotában az internet a káosz és zűrzavar megtestesülése. Egy irányíthatatlan ezköz, amit emberek készítettek, emberek használnak, és emberek próbálnak korlátozni.
Ezért mielőtt az internet szabadságáról, vagy az internet cenzúrázásáról elmélkednénk ismerkedjünk meg egy másik fogalommal:
A sajtószabadsággal, ami egy országonként elemezhető és egyértelmű fogalom.
A sajtó kifejezetten az átlag emberek számára publikál különféle információkat, és legalább olyan nemzetközi szinten elterjedt mint az internet.
Ameik országban nincs sajtószabadság, ott a szabad információcsere tiltott. Az emberek nem tudhatnak meg bizonyos dolgokat, és az állam minden erejével próbál néhány problémás tényt akár nemzetközileg is eltitkolni.
A történelem során, most 2015-re a modern sajtó számára a szabad internethozzáférés szinte létszükség szintűre nőtt, hiszen a legfrissebb információkat és híreket is az interneten keresztül lehet a leggyorsabban terjeszteni. Mindezen kívül megjegyzendő, hogy mára már a sajtó számára is nehézkes lett lépést tartani az interneten publikáló több millió önjelölt hírközlővel.
A sajtó szabadsága nem egyenlő az internet szabadságával, azonban ahol a sajtót cenzúrázni próbálják, ott elkerülhetetlenül az internetet is szükséges cenzúrázzák, hiszen az interneten keresztül sokkal több hír sokkal gyorsabban jut el az emberekhez mint a hagyományos hírközlési módszerekkel.
A jelenlegi helyzetről talán úgy kaphatjuk a leg teljesebb képet ha kombináljuk a Freedom House, a CPJ és az RWB 2014-es és 2015-ös jelentéseit az internet szabadságáról és a sajtószabadságról,...
...amit igazán nagy munka lenne szakszerűen és elfogultság nélkül összegezni pár nap leforgása alatt, ezért a legjobb, hogyha mindenek előtt elolvassuk az eredeti cikkeket, és csak az után olvassuk el az én gondolataim.
A "Freedom House" 2015-ös felmérése szerint a föld lakosságának csupán 14%-a él olyan országban, ahol sajtószabadság van, vagyis hétből egy ember él olyan országban ahol megtűrik a politikai híreket, az újságírók biztonsága garantált, állami beavatkozás a médiába minimális és a sajtó nem terhelt súlyos jogi és gazdasági problémákkal.
A 2015-ös sajtószabadság jelenlegi világtérképe a Freedom House-tól
A Freedom House ezen cikkje szerint 2015-ben a 10 legrosszabb ország sajtószabadság terén:
Továbbá, a CPJ (Committee to Protect Journalists) 2015-ös beszámolója a föld 10 legjobban cenzúrázott országáról megtekinthető ezen a linken, mi szerint a föld 10 legjobban cenzúrázott országa:
A 2015-ös sajtószabadság felméréseinek áttanulmányozása után tekintsük meg a 2014-es felméréseket az internetes cenzúráról:
A legfrissebb felmérését az internet szabadságáról 2014-ben készítette a Freedom House a Holland Külügyminisztériumnak és Az Egyesült Államok Minisztériumának Demokráciával, Emberi jogokkal és Munkaüggyel foglalkozó Hivatalával (DRL) és a Google-nek és a Yahoo-nak a támogatásával.
A föld 65 országának állapotát felmérő 989 oldalas 2014. évi teljes jelentése az internet szabadságáról erről a linkről elérhető, mi szerint a 10 legkevésbé szabadabb internet a következő országokban van:
1. Irán
2. Szíria
3. Kína
4. Kuba
5. Etiópia
6. Üzbegisztán
7. Vietnám
8. Bahrein
9. Szaúd-Arábia
10. Pakisztán
2. Szíria
3. Kína
4. Kuba
5. Etiópia
6. Üzbegisztán
7. Vietnám
8. Bahrein
9. Szaúd-Arábia
10. Pakisztán
A Freedom House 2014-es térképe az internet szabadságáról elérhető erről a linkről.
A statisztikák megtekinthetőek más formában is erről a linkről.
És végül, de nem utolsó sorban olvassuk végig az RWB (Reporters Without Borders)-nek az 58 oldalas 2014. évi jelentését az internet ellenségeiről, ami erről a linkről elérhető.
Az RWB szerint 2014-ben az internet ellenségeinek listája:
- Fehéroroszország ~ OAC (Operations and Analysis Centre)
- Egyesült Államok ~ NSA (National Security Agency)
- Kína ~ SIIO (State Internet Information Office)
- Pakisztán ~ PTA (Pakistan Telecommunication Authority)
- Türkmenisztán ~ TurkmenTelekom
- Kuba ~ Ministry of Informatics and Communications
- Oroszország ~ FSB (Federal Security Service of the Russian Federation)
- Egyesült Királyság ~ GCHQ (Government Communications Headquarters)
- Üzbegisztán ~ Expert Commission on Information and Mass Communication
- Bahrein ~ MoI (Ministry of Interior) + National Security Apparatus (Bahraini-style NSA)
- Irán ~ Supreme Council for Cyberspace + Working Group for Identifying Criminal Content + Revolutionary Guards
- Szaúd-Arábia ~ CITC (Communications and Information Technology Commission) + ISU (Internet Services Unit)
- Szíria ~ STE (Syrian Telecommunications Establishment) + SCS (Syrian Computer Society)
- Egyesült Arab Emírségek ~ TRA (Telecommunications Regulatory Authority) + szigorú internet törvények
- India ~ Centre for Development of Telematics
- Észak Korea ~ CSTIA (Central Scientific and Technological Information Agency) + Group 109 + Department 27
- Vietnám ~ Ministry of Information and Communications
- Etiópia ~ INSA (Information Network Security Agency)
- Szudán ~ Cyber-Jihadist Unit + NISS (National Intelligence and Security Services) + NTC (National Telecommunication Corporation)
Miután gyorsan átolvastam a felsorolt anyagokat amik az internet és a sajtó szabadságát próbálták felmérni különféle országokban, igazán nem is tudom mit írjak... Ezen cikk gyors befejezéséhez nem elég néhány bölcselet, de megpróbálkozok vele:
- Nem lehet tudni, hogy hol és mikor cenzúrázott az internet.
- Az internetet megfigyelő és cenzúrázó nagyhatalmak minden internetfelhasználót potenciális bűnözőként kezelnek.
- Úgy tűnik, hogy a háborús övezetnek számító országok internetét nem szükséges cenzúrázni, mivel a katasztrofális környezeti tényezőknek köszönhetően alapvetőleg elérhetetlen az internet civilek számára, de mindennek ellenére még a biztonság kedvéért a csupán kevés kiváltságos helyzetű ember számára elérhető internetet is szigorúan cenzúrázzák az ilyen országokban.
- Az emberek adatforgalmának megfigyelése és elemzése már globális jelenség.
- Egyes országoknak saját belső, szigorú ellenőrzés alatt álló hálózatuk van (intranet) amit az internet helyett is használhatnak. (pl. az észak koreai Kwangmyong).
- Az internet cenzúrázására vannak hatásosnak hitt módszerek.
- Minden országban vannak internetet gátló törvények.
- Az nem számít, hogy mi szivárog ki egy hálózatból. Ha nem szivároghat be semmi akkor a cenzúra hatásos.
- Az emberiség nagy részének még nincs internet hozzáférése.
- Úgy tünik, hogy több keleti mint nyugati ország hajlamos az internet cenzúrázására.
- Hacsak nem látogatunk el más országokba, nem tudhatjuk biztosra az igazságot csupán statisztikák alapján.
