Az utóbbi időben több hír is felrepült arról, hogy nagy amerikai technológiai cégek tervezik a termelési és fejlesztési tevékenységeiket kiszervezni Kinából más országokba. Ennek okait szeretném boncolgatni mostani írásomban. Vajon miért nem olyan vonzó már Kína? Miért vált kockázatossá Kína a nagy technológiai és gyártó cégek számára?
Az ipari termelés Kínába telepítése már több évtizede zajlik. A multinacionális cégek gazdasági érdekből előszeretettel telepítették a termelésüket alacsony bérszinvonalú ázsiai országokba, de az addig gazdaságilag és politikailag stabilnak mondható Kína volt az elsődleges szempont. Ezen okok miatt az Egyesült Államokban sok ipari dolgozó vesztette el a munkahelyét. Emiatt jutott hatalomra Donald Trump, aki a munkahelyek USA-ban tartását, valamint a kitelepített beruházások visszahozatalát ígérte.
Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok előző elnöke bejelentette 2018 márciusában, hogy 25%-os védővámot vetnek ki 800 kínai importtermékre. Kína megtorlásként hasonló vámintézkedéseket hozott az USA-ban gyártott termékekre. Válaszként az Egyesült Államok ez év juliusában további 279 termékre vettet ki védővámot, többek között vegyi anyagokra, félvezetőkre, motorokra és elekromos robogókra. Peking válaszként üzemanyagokra, acéltermékekre, autókra és orvosi eszközökre vetett ki büntetővámot, és panaszt tett az USA-ra a Kereskedelmi Világszervezetnél a WTO-nál.
Ilyen előzmények után 2019-ben 50 multinacionális vállalat helyezte át részlegesen a termelését a világ második legnagyobb gazdaságából. Olyan nemzetközi vállalatok döntöttek a költözés mellett, mint az Apple, a Nintendo és a Dell. A népszerű amerikai személyi számítógépgyártó cégek közül a Dell és a HP termelésük 30%-át telepítették át más délkelet-ázsiai országba. Az amerikai vállalatok mellett a japán Nintendo is áthelyezte videojáték konzol gyártásának egy részét Vietnámba. A dolog pikantériája, hogy számos kínai cég is elvitte termelését Kinából mint például a TCL elektronikai vállalat a televizió gyártását Vietnámba, vagy az autógumigyártó Sailun Tire a gyártása egy részét Thaiföldre költöztette.
A Covid19 és a kínai zéró covid politika
koronavírus okoz és gyorsan terjed cseppfertőzés útján. Az akkor még ismeretlen kór hatására a kínai hatóságok minden régiót lezártak, ahol akár csak egy fertőzötett találtak. A lezárások alatt leállt az ipari termelés és a szolgáltatások, gyakorlatilag megállt az élet, amíg nem sikerült a hatóságoknak megállítani a betegség terjedését. A zéró covid politika hatására csökkent a termelés és a gazdasági fejlődés növekedése is visszaesett. Voltak olyan iparágak, ahol 40-50%-ot csökkent a termelés. A kinai zéró politika hatására is sok cég döntött amellett, hogy a termeléskapacitásának egy részét áttelepítse más delkelet-ázsiai országba vagy Indiába.
Az idén márciusra a kínai hatóságok feloldottak gyakorlatilag minden korlátozást, amit a koronavírus terjedésének meggátolása miatt vezettek be. Ismét elindult a vízumok kiadása a külföldiek számára és az útlevél kiadása saját állampolgáraik számára. A kínai kormányzat ezzel az intézkedéssel is szeretné visszanyerni a befektetők bizalmát.
Apple konkrét lépései
Az kinai vámháború és a növekvő geopolitikai feszültségek hatására az Apple egyre több termék gyártását helyezi át Kínából más országokba. A folyamatot az sem lassítja, hogy időközben a pekingi kormányzat minden járványvédelmi intézkedést felszámolt. Kína helyzetét nehezíti, hogy a Biden kormányzat nem lazított a Trump által hozott vámszigorításokon, sőt különböző korlátozásokkal támadja a kínai chipipart és más technológiai cégeket.
Az Apple tárgyalásokat folytat a beszállítókkal, hogy a MacBook-ok gyártását áttelepítse Thaiföldre, abba a gyáregységbe, ahol jelenleg is folyik az Apple Watch gyártása. A MacBook-ok gyártása most is folyik Kínán kívül, mégpedig a stabil gazdasági partnerországnak tekinthető Vietnámban. A Iphone készülékek gyártásának negyede is várhatóan rövid időn belül Indiába fog települni.
Tesla Indiában alapít gyárat
terjeszkedik. Az Indiai kormányzatnak a múlt héten tett ígéretet a Tesla arra vonatkozóan, hogy épít egy gyárat Indiában. A konkrét helyszín és a beruházás összege még nem ismert, de a projekt illeszkedik az indiai vezetés célkitűzéseihez, melyek része a Make in India kampány, ami arra ösztönzi a nagy gyártó cégeket, hogy fejlesszék az ellátási láncukat Indiában is. A Tesla vezetése állítólag már tárgyalt az indiai kormánnyal az esetleges kérdésekről, beleértve az adókérdéseket is. India aktívan igyekszik vonzani a külföldi cégeket, kedvezményeket nyújtva például a laptopgyártás és a felhőszolgáltatás terén.
A jelenlegi helyzet sem kedvez
Az fontos tény, hogy a nagy technológiai cégek nem vonulnak ki végleg a kinai piacról, inkább az a szándékuk, hogy diverzifikálják gyártási láncaikat, hogy csökkentsék a függőségüket egyetlen országtól. Ebben közrejátszik a kínai társadalom előregedése is, ami komoly problémát jelent, hiszen folyamatosan csökken a munkaképes lakosság létszáma. Ezenkívül a kínai kormányzat többször is olyan intézkedéseket hoz, amelyek torzítják a szabad piac működését, ez pedig elriasztja a befektetőket és a szabad tőkét.Egy másik gyakran felhozott kritika a kínai döntéshozókkal szemben az, hogy nem foglalnak egyértelmű állást az Orosz-Ukrán konfliktusban. Emellett kétes ügyleteket is folytatnak Oroszországgal, ami szintén aggodalmat kelt a nyugati világban.
Véleményem szerint pozitív fordulat, hogy a nagy cégek próbálkoznak megszabadulni a Kína függéstől. Az elkövetkező években remélhetőleg olyan országok is elláthatják a termelő országok szerepét mint a szegényebb sorsú balkáni országok vagy azok az afrikai országok, ahol stabil a politikai berendezkedés, így ezek az országok is gazdaságilag felzárkóznak és bekapcsolódnak a gazdaság vérkeringésébe.
Források:
Az Apple csökkenti Kína-függőségét
Gyárat építhet Indiában a Tesla
Már több mint 50 nagyvállalat hagyta ott Kínát
Elviszi a gyártás egy részét Kínából az Apple, Vietnámban és Indiában lesz az új gyártósor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése