Okos városok

 

Az okos város vagy smart city kifejezés az utóbbi években széles körben elterjedt, ennek ellenére definíciója nem egészen tisztázott, de a különböző meghatározásoknak vannak közös pontjai. Ilyen a IKT eszközök és technológiák használata annak érdekében, hogy egy mindenki számára élhetőbb várost teremtsünk.

Eredete

Bár a köztudatban csak mostanában került be, de a kifejezés már korábban egyesek szerint a 60-as 70-es mások szerint a 90-es évek óta létezik. Ha pedig még tágabb szempontból nézzük akkor az okos városok csak a modern értelmezései a 19-20. századi várostervezési ideáknak, például Ebenezer Howard Garden city koncepciója. Mára viszont az okos városok annyira elterjedtek, hogy a város szinte minden területét érinti az "okosítás", épp ezért alkategóriák is kialakultak, ezekből mutatnék be most néhányat újonnan megvalósult példákkal illusztrálva.

Szolgáltatások

Az okosszolgáltatások a város működésébe való beépülésére két példát is találtam az elmúlt időszakból. Az egyik hír az okoskukák, míg a másik a posta automaták alkalmazásáról szól.

Okoskukák

Okoskukákat telepítettek Starlsunba, a kukák fő funkciója, hogy a telítettségi szintjüket jelenteni tudják egy központi rendszerbe, színkódokkal jelölve ezt a város térképén. Sőt a korábbi adatok alapján előre meg is tudják jósolni, hogy valószínűleg mikor telnek meg. Annak következtében, hogy előre tudhatjuk, hogy melyik kukákat kell kiüríteni, elkerülhetőek a felesleges kerülők. Így időt, pénzt és energiát takaríthatunk meg. Szóval az elsőre talán furcsának hangzó ötletnek nagy előnyei lehetnek, és lehet a jövőben még több város fogja alkalmazni ezt a rendszert. Stralsund városa decemberig teszteli a kukákat, és azután dönt, hogy megtartja-e őket.

Posta automata

Németországban egy új törvénymódosítás következtében a posta automaták hivatalosan postahivatalnak minősülhetnek. A német törvények szerint minden 2000 fő fölötti településhez tartoznia kell egy postahivatalnak, azonban a társaság évek óta nem volt képes teljesíteni. 2024-re már 141 betöltetlen kötelező hely volt. Erre eddig olyan átmeneti megoldások léteztek, mint például a korlátozott időben nyitva tartó konténer posták. Ezt a helyzetet próbálja orvosolni, a tavalyi törvénymódosítás, amely lehetővé teszi bizonyos automaták elfogadását, mint postahivatalok. Ahhoz, hogy egy automatát hivatallá nyilváníthassanak szükség van a Bundesnetzagunter, vagyis a Szövetségi Hálózati Ügynökség jóvá hagyására, és a helyi hatóságokkal is egyeztetni kell. Ez azért fontos, hogy csak a feltétlen szükséges esetekben váltsanak erre, és a kisvárosok vonzereje ne csökkenjen. Eddig 9 városban engedélyezték ezt az eljárást, de már érkeztek újabb kérelmek is. Meglátjuk, hogy ez az új módszer a vidék fejlődését vagy pedig visszafejlődését eredményezi-e hosszú távon.

    

Közlekedés

Az utóbbi évek legnagyobb változása okos közlekedés téren az az önvezető autók egyre szélesebb körű elterjedése, épp ezért ebben a témában hoztam egy lereváns példát.

A Waymo 2026 elején tervez bevonulni Washingtonba. Ehhez már meg is kezdték a járművek helyszínre való szállítását. Azonban a teljesen önálló működtetést a jelenlegi szabályzatok nem engedik, ezért ezzel kapcsolatban még jogi egyeztetések folynak a helyi hatóságokkal. A cég már így is 200 000 utat bonyolít le hetente, és úgy tűnik a közeljövőben ez a szám csak nőni fog. Az ilyen típusú újításoknál mindig felmerül a biztonság kérdése, ez most sincs másként. Májusban vizsgálat indult 22 közlekedésbiztonságot megszegő viselkedés miatt, ahol az autók olyan tárgyaknak ütköztek, amit egy emberi sofőr nagy valószínűséggel ki tudott volna kerülni. Ennek hatására júniusban 672 autót hívtak vissza, amiknek javították az érzékelését és a térképezését. Februárban megint hasonlóan jártak el 2 kisebb ütközés után. Ezzel szemben viszont a statisztikák szerint a Waymo járművek 81%-kal kevesebb olyan balesetet okoztak, amely sérüléshez vezetett, mint az emberi sofőrök.
Összességében tehát míg a járművek mutattak hibákat a kisebb akadályok kikerülésével, a súlyos baleseteknek kisebb az esélye az önvezető járműveknél.

6

Építészet

Egy város építészetileg is "okosabbá" lehet tenni, például új építési technikák vagy anyagok használatával, ezért ezzel kapcsolatban is bemutatnék egy példát. 

Japánban, Arida városában megépült az első 3D nyomtatott vasútállomás a West Japan Railway (JR West) társaság jóvoltából. Az épület kb. 2,6 méter magas és 10 négyzetméter területű. A épület 4 habarcs alapú, betonacéllal kitöltött darabból áll, amit egy Serendix nevű cég gyártott, akik a 3D nyomtatott házaikról ismertek. Az állomás valószínűleg júliustól fog üzemelni. Az épület felállítása mindössze 2,5 órát vett igénybe, ami jóval gyorsabb, mint egy hagyományos épület esetében. Ezenkívül körülbelül fele annyiba került, mint ha ugyanezt vasbetonból építették volna fel. Végül pedig elmondásuk szerint a földrengéssel szemben is ugyanolyan ellenálló. Épp ezért a JR West már további hasonló állomások építését fontolgatja. Ezek alapján lehet pár éven belül megszokott látvány lesz a 3D nyomtatott építészet.

Összefoglaló

Az okos városok koncepciója az utóbbi években egyre népszerűbb lett, és egyre több új módszer jelenik meg a tervek megvalósításához. Az különböző okoseszközök és módszerek egyre több rétegébe épülnek be a mindennapi életnek. Bár még mindig nem tudjuk, hogyan nézne ki egy teljesen okosváros, mégis egyre közelebb kerülünk hozzá. Azt pedig csak a jövő mondhatja majd meg, hogy ennek milyen hatásai lesznek társadalmi szinten.

Források

Okos város - Wikipédia

Korábbi cikkszemléim

Okoskukák Stralundban

Automaták postahivatalok helyett Németországban

Már 2026-ban közlekedhetnek a robottaxik Washingtonban

3D nyomtatott vasútállomás

Önvezető rendszerek: Az emberi viselkedés inspirálja az innovációt

 Az autóipar egyre fejlődik és egyre modernebb technológiákkal kerülhetünk szembe az idő előrehaladásával. Tökéletes példa erre  az önvezető autó, ami igazi innovációs előrelépésnek tekinthető. A A brit technológiai cégek az AI  és az emberi viselkedés ötvözésével, egy új rendszer fejlesztésén dolgozik, melynek célja, hogy a való világban történő közlekedési helyzetekre úgy reagáljon, mint egy ember. A cikkben a tanulás folyamatáról, illetve az előnyeiről és kihívásairól is szó esik.

Xiaomi az Apple-el szemben

Manapság egyre több cég megpróbálkozik elektromos autók kifejlesztésével. Ide tartozik az Apple és a Xiaomi is, habár a végkimenetel nem azonos. Az Apple közel tíz évet foglalkozott ezzel az iránnyal és 10 milliárd dollárt fektetett bele, de végül mégis feladta. Ezzel szemben a Xiaomi rövidebb idő alatt (mindösszesen 3 év) kiadta első elektromos autóját, majd 135 000 járművet adott ki tavaly. Ez a szám magában igen eredményes, viszont erre az évre célul a dupláját tervezik.

Az Apple elektromos autó projektje

Az Apple leállította az elektromos autójának fejlesztését, egy évtizedre rá, hogy elindította a projektet. Az Apple elektromos autóprojektjéről szóló új Bloomberg jelentés szerint az Apple félbeszakítja a hosszú távú elektromos autó projektjét, és sok alkalmazottat áthelyez az Apple mesterséges intelligencia (MI) részlegéhez. 

Autóchipek fogyóban?

Autóipar egy nem pillanatnyi ellátási zavarral néz szembe. A félvezető hiány az egyik legfelvillanyozóbb kérdés, amit legkevésbé sem vehet félvállról sem a cégvezető sem az átlag állampolgár.  De miért fontosak a félvezetők az autógyártáshoz?