Kína, USA, chatbotok

A ChatGPT egy nagy nyelvi modellen alapuló chatbot (szöveggenerátor), amit az OpenAI állított elő a GPT3.5 modell alapján. Megjelenése óta tartó töretlen sikere elsősorban abban keresendő, hogy valósághű kommunikációt folytat. Noha 2022. november 30-án mutatkozott be a szélesebb közönség számára, „képességei” rohamtempóban növekednek, fejlesztése úgy tűnik, megállíthatatlan. Esszét, verset, mesét, sőt akár programot is ír, vagy éppen régi – de működő termékkulcsokat állít elő, megjósolja a lottószámokat, segíthet az internet-előfizetésed csökkentésében, vagy éppen orvosi dokumentációknál; sőt leleményes felhasználók akár még ennél is többre rávehetik. Kreatív felhasználása a nyugaton termékeny társadalmi párbeszédet, jogi vitákat indított, de keleten, még közelebbről: Kínában az államhatalom igyekszik erősen behatárolni a chatbotok fejlesztését és felhasználási lehetőségeit.

Kontextus

A csevegőbotok kontextusát egy korábbi cikkemben ismertettem: A Cyberspace Administration of China (…) múlt hónapban azt javasolta, hogy a generatív AI-t használó vállalatok hozzanak intézkedéseket a dezinformáció, diszkriminatív, személyes, vagy a szellemi tulajdont sértő tartalmak megelőzésére. Emellett az ilyen vállalkozásoknak biztosítaniuk kell a kínai szocialista értékek védelmét, azaz, hogy véletlenszerűen se jöhessenek létre olyan tartalmak, amelyek a rezsim felforgatására irányulnának, vagy veszélyeztetnék a fennálló gazdasági és társadalmi rendet. Ennek betartása érdekében minden ilyen tartalom előállítására esetlegesen alkalmas terméknek át kell esnie a CAC biztonsági értékelésén, mielőtt a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válnának (a 2018-as a közvélemény befolyásolására képes online információs szolgáltatásokra vonatkozó rendelete alapján). 
Ennek megfelelően a kormány ellehetetlenítette állampolgárai számára (sok más fejlesztéshez hasonlóan) a ChatGPT-hez történő hozzáférést. A szigorú szabályozás és a „Kínai Nagy Tűzfal” ellenére sokan VPN segítségével elérik a programot, valamint illegális szoftvereket is kifejlesztettek, hogy a hozzáférést ilyen módon biztosíthassák az érdeklődők számára. Az érem másik oldalát tekintve, az államhatalom mégsem kívánta elnyomni az érdeklődés minden csíráját és felszólította a nagy technológiai cégeket, hogy fejlesszék ki saját alkalmazásaikat. 

Jó és rossz gyakorlatok

A serkentő erő hatására számos nagyvállalat publikálta eredményeit: A Baidu Inc (ErnieBot), Tencent, Alibaba Group (Tongyi Qianwn), China Telecom, Fuudan Egyetem (Moss), Kunlun Tech (Opera-ba épülő bővítményként) és sokan mások. 
Egyebek között a ChatYuan-t is érdemes megemlíteni. A bot negatívan tüntette fel a kínai gazdaság állapotát, és az ukrajnai invázióra agressziós háborúként hivatkozott, ami nem fért bele az pártállam által kínált kommunikációs keretsémába. Az alkalmazást karbantartás idejéig felfüggesztették, azaz feltehetően közbelépett a cenzúra. Tököli Gábor cikkében kiemeli: „A ChatYuan fejlesztése például most arra koncentrál, hogy kiszűrjék az érzékeny kulcsszavakat, és felvegyenek egy nagy rakás humán alkalmazottat, aki manuálisan jelölgetik az MI-chatbot problémás kimeneteit.” 
A fentiekkel összefüggésben  ide tartozik az a májusi eset, amikor egy magát leleményesnek gondoló kínai férfi álhírterjesztésre használta az egyébként is illegális ChatGPT-t. Kitalált vonatbalesetről szóló, generált cikkével jelentős anyagi bevételre tett szert, ám ezt nem élvezheti ki, hiszen a „bajkeveréssel” vádpontjának megfelelően előreláthatólag 5-10 év szabadságvesztés vár rá. Az sem vet jó fényt rá, hogy a már februárban betiltott felületet használta a bűncselekmény elkövetéséhez.

USA kontra Kína

A versenykezés és elhatárolódás már a 2018-as vámháború idején kiélesedni látszott. Donald Trump 2018 első felében 25%-os védővámot vetett ki mintegy 800 kínai importtermékre, amire Kína hasonló választ adott. Nem csak a Földön de a Holdon is kvázi versengés folyik. „Az USA-ban attól tartanak, hogy Kína uralni akarja a hold erőforrásokban gazdag helyeit. Kína nemrég fejezte be a legújabb űrállomását a Tiangongot, ahova tavaly novemberben, legénységet is küldött” – olvasható a szemleblog egy másik bejegyzésében. 
Nem kihagyható a konfliktushelyzetek sorából a Huawei-botrány sem: az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (Federal Communications Commission, FCC) szintén 2022-ben megszavazta azt az indítványt, amely szerint a Huawei és ZTE elektronikai eszközei nem kerülhetnek forgalomba az Egyesült Államokban. (Érdemes megjegyezni, hogy a világ többi részén is megfigyelhető a kínai digitális kapcsolattal bíró termékekkel szembeni elővigyázatosság növekvő tendenciája.)

Gazdasági versenykezésből harc a kibertér uralmáért

Kína - cyberkulturális hagyományaihoz hűen - februárban betiltotta a ChatGPT-t. A megfigyeléstől és a propagandától való félelem a másik oldalon is dolgozhat az állami gépezetben, ugyanis áprilisban Montana-ban (USA) benyújtották azt a törvénytervezetet, ami 2024-től betiltaná a Tiktokot állampolgárai számára.  Ezek az események jelzőkövek lehetnek, a két szuperhatalom elérkezett egy új frontvonal határához. 
Úgy tűnik tehát a digitális világban is zajlik egyfajta harc, és ez a hardveres eszközökre is kivetül. Ahogy ezt egy korábbi cikkemben bemutattam: „… a kínai összpiac hendikeppel indul a nagyok ringjében, hiszen nehezen fér hozzá a fejlesztések alapjául szolgáló chipekhez. Az Egyesült Államok tavaly októberi exportkorlátozásai ugyanis megtiltották a vállalatoknak a legerősebb AI-algoritmusok betanításához vagy futtatásához szükséges, fejlett chipek szállítását (jellemzően Intel és Nvidia eszközök)”. Ezt a hátrányt súlyosbítja a tény, hogy a szabadalmak nagy részét nem Kína birtokolja.

Kitekintés a jövőre

A jelenlegi erőviszonyokat jól ábrázolja a svájci UBS bank februári elemzése: míg a ChatGPT-nek 100 millió aktív felhasználója volt januárban (két hónappal a megjelenése után!), a TikTok kilenc hónap alatt érte el ezt a számot.
A Kínai Népköztársaság tudatos gazdaságpolitikájának köszönheti jelenlegi státuszát: a vegyesvállalatoknak, az azok által nyerészkedett (legális!) technológiai újításoknak (és ezekből kifolyólag az innováción megspórolt pénzforrásoknak), de most úgy tűnik, a kivonuló technológiai cégek stratégiaváltásra fogják kényszeríteni a közeljövőben, ha továbbra is ragaszkodni kíván a nagyhatalmi pozíciójához…

 

Források:

1. Olcsóbb internet-előfizetést harcolt ki...
2. Elsőosztályú csajozógép ez a mesterséges intelligencia
3. Már egy orvosi szakvizsgán is simán átmegy a ChatGPT
4. Olyan ütemben nő a ChatGPT népszerűsége, hogy még a TikTokot is legyorsulta
5. Kínában éppen a chatbotok pártfegyelemre nevelésével bajlódnak
6. Letartóztattak egy kínai álhírterjesztőt, aki a ChatGPT-vel íratta a cikket
7. Gyakorlatilag betiltották a Huawei eszközeit Amerikában
8. Szép csendben kiütötte Kína techiparát az Egyesült Államok
9. Kína tovább küzd a generatív AI hadszínterén
10. Betiltották a TikTokot az első amerikai államban
11. A nagy techcégek csökkentik a Kína függőségüket
12. U.H. Ez T.E.T.S.Z.I.K. (Unió, Huawei, Elon, Terv, Európai, Technológia, Szabályozások, Ipar, Kína)
13. Megijedt a kínai állampárt, betiltotta a ChatGPT-t
14. Kína is beszáll a mesterségesintelligencia-bizniszbe...
15. Megjött Kína csattanós válasza a ChatGPT-re, csak éppen máshogy csattant, mint gondolták
16. A Fudan válasza a ChatGPT-re, a MOSS órákkal az indulás után összeomlott

Kép forrása: Gino Crescoli