Kína az elmúlt évtizedekben elég nagyot küzdött a gazdasági fejlettséget és innovációt tekintve, hogy felérjen a dobogó 2. fokára az USA mögé. Jelen korunkban a két nagyhatalom között több iparági szálon zajlik egyfajta harc avagy verseny, a legmodernebb, legújabb, legfejlettebb és legtöbb tudást felénk visszanyújtó technológiákért. Ezek a technológiák előfordulhatnak akár a telefon, az elektromos autó, vagy az űr iparban is. Számos kutató dolgozik egyik vagy másik országban azon, hogy bármiféle forradalmi újítást hozzon a világra, ami lehet hasznos vagy a földön élő emberek számára, vagy a saját országa felhasználására. Ebben az innovatív témában vizsgáljuk meg, hogy Kína milyen új technológiai fejlesztésekben érte el a célját főként, amivel felzárkózott az USA mögé.
Kínai elektromos autók. Mennyire jó ez az európai autógyártóknak?
Kíbertámadás, social média (TikTok), biztonsági kamerák
Az európai CERT-EU (Computer emergency response team) és a ENISA (Európai Uniós kiberbiztonsági ügynökség) közös jelentésükben figyelmeztették Eu-t, hogy egyre több a kínai APT-s (Advanced packaging tool) fenyegetés az európai és az uniós kormányzati és üzleti szervezetek ellen. Az elmúlt 2-3 évben számos támadás volt információ lopás szempontjából. A csoportok által alkal
mazott TTP-k (Tactics, Techniques and Procedures) kezdeti példái lehetnek pl: web alkalmazások (Microsoft Exchange and SharePoint); Pulse Secure VPN; ManageEngine ADSelfService Plus; Log4shell sérülékenység. Ezekhez hasonlóan E-mailekben is támadhatnak, meghamisított dokumentumokkal, egy partnerszervezetet megszemélyesítve. A 2 szervezet ezeknek a kivédése érdekében több biztonsági gyakorlat követését, szigorúbb karbantartást, a végfelhasználók hozzáférésének szigorú ellenőrzését
stb, javasolta. (nki.gov.hu - APT)
Az USA megtiltotta minden kormányzati alkalmazottnak, nemzetbiztonsági kockázatra
hivatkozva, hogy letelepítse
a telefonjára a TikTokot. Kémkedési aggályokra hivatkozva, más országok is hasonlóan jártak el. Túl nagy kockázatot jelentett az alkalmazás az USA-ban, például a böngészési előzmények, vagy a helyzeti adatok területén. Nem elfelejtve, hogy a kínai kormány bármilyen propaganda anyagot tud közzé a platformon. Dánia és Kanada mellett, az Európai Unió főbb
intézményei saját magukra vonatkozóan jelentettek be tiltó intézkedéseket. Korábban az FBI és az FCC is jelezte, hogy a kínai hatóságok egy 2017-ben keltezett törvény értelmében, bármilyen felhasználói adatot elkérhetnek bármelyik kínában bejegyzett cégtől, így például a Bytedance cégtől is aminek a leányvállalata a Tiktok. (nki.gov.hu - TIKTOK)
Az Ausztrál Védelmi Minisztérium a február elején jelentette be, hogy a kormányzati épületekben országszerte le fogják cserélni a kínai Hikvision és Dahua cégek által gyártott biztonsági kamerákat. Az indoklás szerint a gyártók túlságosan szoros kapcsolatban állnak a kínai állammal, ezért elő vigyázatosságból eltávolítják az eszközöket. Néhány nappal később a brit kormány is hasonló utasításokat adott ki. Egy belső vizsgálatok szerint az ausztrál kormányzati létesítményekben (pl: minisztériumok stb) több, mint 900 található, ezekből a típusú kamerákból. Az esettre reagálva a kínai külügyminisztérium sajtószóvivője, Mao Ning a bejelentést a kínai cégek elleni jogszerűtlen intézkedésnek nevezte, ami „túlságosan is meghaladja a nemzetbiztonság fogalmát és ezzel diszkriminálja a kínai vállalatokat. Továbbá kifejtette, hogy a kínai állam mindig is a piaci elvek, nemzetközi és helyi jogszabályok betartására ösztökélte a kínai cégeket. (
nki.gov.hu - Kamerák) Technológiai fejlődés a hadi iparban
Kína egy olyan új légvédelmi rendszert megtévesztő technológián dolgozik, amellyel komolyan tudják befolyásolni a pozíciójukat, a nukleáris és ballisztikus rakéták terén. Az új technológia lényege lenne, hogy az űrből hamis jeleket küldenek a túlterhelni kívánt rakétavédelmi rendszerek felé, ezáltal azok nem tudják, mely célpontok valósak és melyeket generáltak megtévesztésre. A fejlesztés még csak számítógépes szimuláció lépcsőfokán volt, de mivel sikeresnek bizonyult, ezért tovább léphettek a következő szintre. A mérnökök szerint ugyanakkor sosem fogják ezt "erős ellenféllel" szemben használni a jövőben. A technológia lényege, hogy miután a rakéta elérti az atmoszférán túli magasságot, utána 3 vagy több kis űrszondát lő ki, amelyek felveszik az ellenséges radarhálózat jeleit, és fantomjeleket küldenek vissza. Mivel a radaron így nagyobbnak érzékelik a rakétát, ezért a légvédelmi rendszer elfogó rakétákat lő ki a rakéta irányába, hogy hatástalanítsa. Ez azért érdekes technológia, mert egy légvédelmi rendszer csak bizonyos számú célpontot tud semlegesíteni. De nem csak földi radarokból áll egy légvédelmi rendszer, hanem műholdakból, hadihajókból, vagy egyes esetekben léggömbökből. Az egész "elrettentő" technológia nyilvánosságra hozatal, azért is idén történhetett meg, mert nemrégiben az USA lelőtt egy a légterében repkedő kínai kémléggömböt. Ezek után az USA bejelentette, hogy növelni fogja a Tajvanon állomásozó katonáinak számát. (Magyar Nemzet)
Kína vs USA az Űr iparban
Az USA versenyben van Kínával űripart tekintve. Az USA-ban attól tartanak, hogy Kína uralni akarja a hold erőforrásokban gazdag helyeit. Kína nemrég fejezte be a legújabb űrállomását a Tiangongot, ahova tavaly novemberben, legénységet is küldött. 2022 Decemberben Kína bemutatta hosszú távú terveit, ami ambiciózusabb űrküldetésekről, magas infrastruktúra kiépítéséről az űrben, és űrirányítási rendszerről szólt. 2030-ra pedig már embert is küldenének a holdra, valamint az oroszokkal egy közös holdbázis is tervben van. az 1966-ban elfogadott Világűrszerződés szerint az űrkutatás az emberiség közös vállalkozása. A világűrben olyan hogy kisajátítás, lefoglalás, szuverenitásigény nem érvényesíthető. Nukleáris és tömegpusztító fegyvereket is elhelyezni a világűrben vagy föld körüli pályára helyezni nem szabad. A holdon és más égitesten kizárólag békés célú tevékenység folytatható. Állt a 66-os okmányban. Az 1979-ben elfogadott és 1984-ben hatályba lépett Hold-szerződést, amit az ENSZ fogadott el, azóta egyetlen egy nagy űrhatalom nem ratifikálta. Sem az USA, sem Kína és az oroszok sem. Ebből kifolyólag nem tekinthető irányadónak. 2008-ig 13 állam ratifikálta, és 4 aláírta. Köztük egy olyan ország sincs, amely önállóan tudna eszközöket küldeni az világűrbe. (Magyar Nemzet)
Chipgyártás
Kína a tavalyi évben egy 145 milliárdos programon dolgozott, ami az amerikai korlátozások elleni felzárkózáshoz segítette volna hozzá a vállalatokat. Viszont egyes értesülések szerint e helyett a támogatás helyett inkább célozottabb módon pl a kutatás-fejlesztésbe, vagy az anyag- és berendezésköltségek támogatásába fektetnének. A fejlett gyártásban, még mindig el vannak maradva a vezetőktől, de a régebbi generációknál előre lépést értek el úgy, hogy sikerült a nagyobb kapacitásokat kiépíteni. 2021-ben 18%-al növelték eladásaikat, és egyes elemzők szerint 2025-re a saját chipszükségleteik 70%-át fogja majd fedezni. Jelenleg még évekig tartó kitartó munkára lesz szükség, hogy Kína a világ chip-üzletágának élvonalába jusson, de nem lesz könnyű, mert számos ország van a világon, amely ezt próbálja ellehetetleníteni, pl USA, Japán, vagy Hollandia.
(Techword.hu)
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése