inapló szemle: Szolgáltatók, gyártók, adatkezelési visszásságok, kémprogramok

Mennyi minden ellentétet szülhet két különböző kultúrájú és identitású ország egymás között. Nem feltétlenül kell egyből a konfrontációra törekedni, viszont ebben az esettben az Amerikai Egyesült Államok "egyeduralkodó" identitásai (170 év) , mind a Republikánus, és a Demokrata oldal egyaránt az elmúlt években és az évtizedekben törekedett a Kínai Népköztársasággal és a regnáló Kínai kormánnyal a kultúrált diplomáciai és a közös gazdasági kapcsolatokra, de az ellentétekből fakadóan ez nem mindig volt a csúcspontján.

Történetünk egy picit korábbra nyúlik vissza mint 2023-as év eleje, így egy kicsit, csak néhány évet vissza kell tekerni az időben és megnézni mik voltak az akkori álláspontok, ellentétek, állapotok dióhéjban, amikor is ez az egész eset történt, és ha mindezek végére értünk, akkor utána vehetjük szemügyre a 2023-as állapotokat.

Elő történet

2018 előtt 2012 környékén is felmerült már a HUAWEI ügy, de igazán 2018 januárjában bontakozott ki, amikor is az amerikai törvényhozást komolyan elkezdte zavarni, hogy kínai mobil gyártok (HUAWEI, ZTE) népszerűsége "borzalmas" nemzetbiztonsági kockázatot jelent a USA-ra. Egy Texasi Republikánus képviselő Mike Conaway januárjában benyújtott egy úgynevezett D.U.S.G.C.A nevezetű törvény javaslatot ami azt célozza meg, hogy a két készülékgyártó egy olyan országból származik, amely nemzetbiztonsági kockázatot jelent az országukra nézve, és az amerikai kormány ne vásároljon eszközöket, és szolgáltatásokat a két szolgáltatótól. Fél évvel később sikerült megállapodni a 2. legnagyobb kínai telefongyártóval a ZTE-vel, miszerint a vállalat egymilliárd dollár (270 milliárd forint) bírságot fizet, illetve 30 napon belül lecseréli vezető testületeinek tagjait. Ezek mellé, letétbe kellett helyezniük 400 millió dollárt, amely szintén az Egyesült Államokat illeti meg, ha a cég nem tartja be a megállapodás feltételeit. 2018 vége fele letartóztatták a Huawei pénzügyi vezetőjét. Ezek után a G20 csúcstalálkozón a két ország elnöke 90 napra felfüggesztette a kereskedelmi háborúzást. 2019. Május 15.-én Donald Trump amerikai elnök rendeletben tiltotta meg, az amerikai cégeknek hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi cégekkel üzleteljenek. Google bejelentette, hogy korlátozza a hozzáférést a Huawei eszközein az androidhoz. A kereskedelmi minisztérium ezt 90 napra felfüggesztette, a könnyedebb átállás érdekében. Az USA buzdított másokat is hogy bojkottálják a Huawei-t, de végül más országokban pl Magyarországon is maradhatott a kínai cég. 2019-ben a G20-as csúcstalálkozó után a két elnök tárgyalt egymással, és így feloldották a szankciókat Kína ellen. (Index.hu)

Napjaink hírei a témában dióhéjban (2023-2022):

Áttekintés:

Vége láthatatlan lehetne az a lista amelyen fellehetne sorolni, a Kínai Népköztársasággal szembeni szankciókat, vagy napi híreket, mert szinte nem telik el olyan nap amikor ne kapcsolna hozzájuk valamilyen témát a nemzetközi és a hazai sajtó. A kérdés felvetődik, hogy miért lehetséges ez? Nagyon egyszerű a válasz. Kína- és Oroszország egyre jobban kezdi elérni azt a célját, hogy az Amerikai Egyesült Államok ne legyen a globális politika terén a dominánsabb. És így a mérleg kezd kiegyenlítődni. Ezt hívjuk multipoláris világrendnek. Nehéz lenne eltagadni a domináns múltját az USA-nak, de el kell fogadniuk, hogy már nem csak ők irányítják a globális piacokat, kereskedelmet és akadnak más alternatívák is, amikkel vagy együtt kell élniük, vagy harcolni kell ellenük. Ennek két közel múltbeli példája a COVID-19 nevezetű globálissá vált vírus időszak (2020-2022/23 napjainkig), és a 2014-óta tartó, de leginkább 2022. február 24-én kirobbanó Orosz-Ukrán háború. (barankovics.hu) , (magyarnemzet.hu) , (24.hu)

Néhány 2023-as szankció:

Huawei: Ren Zhengfei, a Huawei Technologies alapítója és vezérigazgatója 2023.03.20.-án hétfőn jelentette be, hogy a tavaly októberben is bejelentett amerikai szankciók után át állnak a hazai alkatrészek használatára, és gyártására. Az USA több módon is próbálja megakadályozni Pekinget, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz (pl.: csipek, félvezetők, szuperszámítógépek, mesterséges intelligencia). A Huwaei az elmúlt 3 évben 13 ezer alkatrészt importált, 4000 áramköri lapot terveztek újra, valamint a tavalyi évben 23,8 Mrd dollártnak megfelelő kínai jüant fektetett kutatás-fejlesztésekbe. Az USA emellett több mint 600 kínai céget tett Entity-listára, melyek így nem tudnak vásárolni semmilyen technológiát, és alkatrészt amerikai beszállítóktól, kivéve ha engedélyt kapnak rá. (Világgazdaság.hu)

Importált alkatrészek: Újabb komoly lépésre szánta el magát a USA, és másik számos ország köztük Hollandia és Japán, akik támogatják azt a felvetést, hogy további szankciókat, és korlátozásokat vezessenek be Kína ellen, hogy ezekből az országokból kevésbé tudjon importálni egyéb elektronikus készülékek lapkagyártásához szükséges eszközt, berendezést, és technológiát, írja az itbusiness. A piacon lévő Japán cégek a kereskedelmi és ipari minisztérium állásfoglalását várják az ügyben. Egyes szakértők szerint, nem is igazán a fent említett lapkagyártáshoz szükséges eszközök importjáról lenne szó, mert ezekben tajvani és dél-koreai cégek vezetnek a világpiacon, hanem a félvezetők és a lapkák gyártásához és teszteléséhez szükséges eszközök és berendezések tiltásáról lenne szó. Várakozásaik szerint a 2023-as pénzügyi év eredményét nem fogja befolyásolni egy esetleges szigorítás.

2022, 2023 Február-Március, Orosz-Ukrán háború, Taivan: Nagyon hosszadalmas idő lenne fejtegetni, hogy ez a kis sziget csoport mennyi bonyodalmat tud okozni, oly módon, hogy azt egy teljesen másik kontinensen jelenleg is zajló háborúval összefüggésbe lehessen hozni. Az köztudott, hogy az USA pénzügyi támogatással segíti az egyébként kiváló, a világon a top 30 legjobb gazdaságba tartozó országot, és a jelenleg kevésbé, több több kölcsönből és egyéb támogatásból fennálló Ukrajnát. Kína a folytonos amerikai pénzügyi támogatások és a tavaly augusztusi Nancy Pelosi által tett látogatások kompenzálása érdekében, néha néha jelzését adja a sziget esetleges tengeri vagy légtéri határain belül, egy katonai demonstrációs felvonulás keretein belül. Így tett tavaly decemberben is, amikor is rekordszámú 71 repülőgéppel tett előre be nem jelentett látogatást Tajvan légterén belül. 2023 márciusában a kínai külügyminiszter, hasonló összefüggésbe hozta Taivant és az USA-t miszerint "ugyanaz Oroszországnak fegyvert adni, mint Tajvannak". Ezt egy esetleges Oroszország felé irányuló kínai jövőbeli katonai támogatással kapcsolatban mondta, amit az USA kérelmezett, hogy ne tegyék. Csin Kang ezt a kérelmet nehezményezte, mondván az USA továbbra is támogatja fegyverrel Tajvant és magas rangú amerikai tisztségviselők beavatkoznak Tajvan belügyeibe. A külügyminiszter leszögezte, hogy nem fognak fegyvereket szállítani az oroszoknak. Ez a kijelentés Németországban Olaf Scholtz kancellárnak volt fontos, mert 2 nappal korábban ő minden fajta biztosíték nélkül jelentette ki, hogy Kína nem fog fegyvereket szállítani. Számára ez a megerősítés 2 oldalú biztosítékot adott. Ebből adódott, hogy az USA újabb szankciókat vetne ki Kínára számos partnerével együtt, elsősroban a G7-es országok támogatásával, ha ők fegyveresen támogatják az oroszokat, mindezt annak ellenére, hogy Kína 12 pontos béketervet dolgozott ki a háború befejezésére. Napjainkban sem változott meg a helyzet. Tajvan továbbra is elkötelezett az USA mellett és támogatja a további fegyveres, és diplomáciai kapcsolatok fenntartását, és tovább erősítését. (hirado.hu), (magyarnemzet.hu), (Világazdaság.hu)

Források: