A WIKI forma és a Wikipédia szerepe a tájékozódásban

A Nature folyóirat 2005-ös vizsgálata szerint a Wikipédia természettudományos anyagokban nem pontatlanabb mint az Encyclopaedia Britannica. Ugyanakkor az Encyclopaedia Britannica 20 oldalas cikkben vette védelmébe munkatársai szerkesztői gyakorlatát. De mi is a Wikipédia és miért jobb vagy rosszabb mint a hagyományos papír alapú enciklopédiák?

A Wikipédia rövid története

Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója 1998-ban Larry Sangerrel közösen létrehozta a Nupedia nevű enciklopédiát. Ide is bárki írhatott cikkeket, ugyanúgy mint a Wikipédiába, azzal a különbséggel, hogy ezeket egy centralizált, felülről irányított hierarchia szerint felépülő társaság ellenőrizte, amelyek tagjai tudósok, kutatók és szakértők ellenőrizték egy hét lépcsőből álló folyamatban. Ez a hosszadalmas eljárás nagyon lassú munkát tett lehetővé, így az év végére csak 24 szócikket tudott felmutatni a Nupedia, ezért Jimmy Wales befejezte a projektet.
Ezután megismerte Wales a wiki-t, amelyet 1995-ben Ward Cunnigham talált ki. 2001. Január 15-én indult útjára a Wikipédia, ahogy azt ma ismerjük.

A Wiki szó jelentése a hawaii nyelvben: “gyors”. Egy internetes szoftveren nyílik lehetőség a fejlesztésére és alapelve az, hogy több felhasználó fejlesztheti a honlapot, így javul és fejlődik folyamatosan a tartalom. A Wikipédiát írók és a cikkeket szerkesztők száma folyamatosan nő, 2017-re meghaladta a 2 300 000-et. A Wikipédiát látogatók többsége csak olvasni jár oda, de a legtöbb érdemi munkát önkéntesek végzik. Egy-egy oldal mögött nagyon sok, “láthatatlan” adminisztrativ feladat van: oldalak kezelése, joggal nem védett anyagok (pl. fényképek) keresése, a szoftver fejlesztése, rongálások kivédése, stb. A Wikipédia szervezeti felépítése alulról fölfelé haladó módon működik, és ezen nem is szeretne Jimmy Wales változtatni. Wales álláspontja, hogy inkább kevesebb szabályt vezet be, minthogy a közösségi szellem sérüljön az oldalon.

Mire jó a Wikipédia?

A Wikipédia előnyét a demokratikus szervezeti felépítés mellett egyértelműen a tanulásban nyújtott hatalmas segítsége jelenti. A hétköznapi életben egyértelműen a gyors elérése miatt részesítjük előnyben a Wikipédiát. Az egyetemi/akadémiai életben legtöbbször a Wikipédiát kiindulópontként ajánlják a kutatóknak. A kutatás megkezdésénél hasznos lehet, ha a Wikipédián találunk alternatív tárgyszavakat, illetve további szakirodalmat is tartalmazhat az oldal a témában.
A szerkesztők között egyre többször megtalálunk egyetemi professzorokat is, sőt bizonyos szakokon egyetemisták feladatként kapják meg Wikipédia oldalak létrehozását. Például Matt Barton minnesotai irodalom professzort arra kérték fel, hogy az angol retorikáról írjon egy hosszabb bejegyzést. Nem egyedül tervezte, hogy megírja az egészet, hanem biztatta a diákokat és a Wikipédia szerkesztőit, hogy csatlakozzanak hozzá.
Magyarországon is van ilyen együttműködés például a HebraWiki projekt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékén. Először a 2013/2014-es tanév őszi félévében került sor a Szöveg, írás, kiadvány kurzuson Wikipédia szócikkek megírására. A koncepció egyszerű: a magyar nyelvű Wikipédia eléggé csonka és ezt szeretné ellensúlyozni a Tanszék hebraisztika témában készült szócikkek elkészítésével.

Három nagy témakörben születtek cikkek eddig: bibliatudomány, magyarországi zsidó történelem és magyar-zsidó irodalom. 2015 őszétől a projekthez a Debreceni Református Hittudományi Egyetem is csatlakozott, az ottani diákok főleg bibliatudományi cikkeket készítenek, illetve meglévőket javítanak vagy bővítenek ki. Az elkészült, lektorált cikkeket a diákok először az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék oldalán publikálják (legtöbbjüknek ez az első tudományos publikációjuk), majd a tanárok segítségével feltöltik a magyar nyelvű Wikipédiára. 

A Wikipédia veszélyei

A Wikipédia azon előnye, hogy lényegében bárki szerkeszthet és írhat cikkeket az oldalra egyben a hátrányának is bizonyult az áltudományos cikkek megjelenésével. 2005-ben nagy botrányt kavart, hogy valaki John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásával vádolta meg John Seigenthaler amerikai újságírót. Egy Wikipédia felhasználó a következő kiegészítést szúrta bele az újságíróról szóló cikkbe:

"John Seigenthaler Sr. was the assistant to Attorney General Robert Kennedy in the early 1960's. For a brief time, he was thought to have been directly involved in the Kennedy assassinations of both John, and his brother, Bobby. Nothing was ever proven." (John Seigenthaler Sr. Robert Kennedy igazságügy-miniszter asszisztense volt az 1960-as évek elején. Rövid ideig úgy gondolták, hogy köze lehet a Kennedy-gyilkosságokban mind John, mind a fivére, Bobby esetében. Semmit nem tudtak rábizonyítani)

Seigenthaler felvette a kapcsolatot a Wikipédia alapítójával, Jimmy Wales-szel, de a szerkesztők először csak az “early” szó helyesírását javították ki a cikkben. Öt hónapba telt (2005. május-október) míg eltűntették a hamis állítást a cikkből.

2006-ban egy “Good Article” címet megkapó cikkről derült ki, hogy az egész koholmány. Az NPA személyiségekről szóló cikk bekerült a Wikipédia legjobb cikkeinek 0,2 %-ába, de mikor kiderült, hogy az NPA elméletet kitaláló Anthony M. Benis Wikipédia cikke az egyetlen munka a témában gyorsan ki is törölték a szerkesztők a cikket.
2007 óta a tudományos fokozattal rendelkező felhasználóknak igazolniuk kell magukat, ugyanis egy magát vallásügyi szakértőnek nevező, két doktorátust magáénak valló adminisztrátorról kiderült, hogy az egyetemet sem fejezte be. Az Essjay nevű felhasználóról egy New Yorker cikkben való szereplése után rántották le a leplet, amikor jobban utánanézve kiderült, hogy cikkei nagy részét a For Dummies sorozat könyveiből rakta össze. 

Hova tovább?

Az önszerveződő honlapok elterjedésében mindenképpen úttörő szerepet játszott a Wikipédia. Viszont ez az önszerveződés a visszájára is fordulhat, gondoljunk csak az amerikai elnökválasztás előtt közösségi oldalakon megosztott álhírekre, amelyek jelentősen befolyásolták a választás eredményét. Ezen álhírek ellen szeretné felvenni a harcot Jimmy Wales a Wikitribune nevű híroldallal. Az oldalon nincsenek reklámok, de ingyenesen lehet olvasni a legújabb híreket, még csak angolul. Az oldal életképességét jelentősen növeli, hogy nem csak önkéntesek dolgoznak rajta, hanem fizetett újságírók is.
Ugyanakkor újságírók már a Wikipédia eredeti céljának, a tudás felfedezésének halálát jósolják, ugyanis a közösségi oldalak megjelenésével egyre inkább a szórakoztatás és fogyasztás lett a hangsúlyos a Wikipédián is. Erre a trendre utal, hogy egyre több cikk a tv-sorozatok szereplőiről készül és nem például tudományos eredményekről.

És eközben a Wikipédia milyen eredményeket tudhat magáénak? 2017-ben, eddig, 5 525 739 cikket tartalmaz az oldal 299 nyelven, ami azt jelenti, hogy ebben az évben nagyjából 204 500 darab cikkel bővült a Wikipédia. Az Alexa Ranken, amely a látogatottságot méri, az 5. helyen áll az oldal.

A Wikipédia közösségi finanszírozású oldal is, tehát számít a felajánlásokra, amely lehet 500 Ft is, de ez még mindig csekély összeg ahhoz képest, ha összeszámolnánk, hogy hetente vagy akár naponta hányszor látogatjuk meg az oldalt, amely reklámmentesen működik és ezt a jövőben is tartani szeretné.