Összefoglaló: hírek, álhírek, mit lehet tenni?
Összegzés
A mai felgyorsult világban egyre több álhír, dezinformáció ér bennünket. Ezek ellen nem könnyű védekezni, és fontos ennek az álhír rendszernek a struktúráját megérteni. Végül pedig, hogy hogyan lehet védekezni ellenük. A 2016-os amerikai elnökválasztásban részt vett az orosz propaganda jelentős része, e struktúrált rendszeren keresztül akartam feltárni azt, hogy milyen bonyolult ez a rendszer és, hogy ezek ellen, hogy védekeznek különböző országok, mint például Németország, vagy egy egyszerű felhasználó milyen megoldással szállhat szembe a szennyhíráradat ellen.
Az oroszok propagandája
Putyin becslések szerint 1.000 embert foglalkoztat dezinformációs célokra, melynek központja Szentpéterváron található Internet Research Agency(IRA) néven. Az IRA 2015-ben mutatkozott meg először, amikor álhírekkel és összeesküvés elméletekkel elárasztotta a médiát. A legnagyobb szerepet a 2016-os amerikai elnökválasztásba fektetett hamis információs hullámával érte el, ezzel manipulálva a szavazókat. A struktúráját tekintve, az oroszoknál három szint van. Az elsőn találhatóak az úgy nevezett bárányok, vagyis botok. A botok olyan kamuprofilok, amelyeket valamilyen szoftverrel automatizálnak egyszerűbb feladatokra, például bejegyzések továbbosztására vagy hashtagek felfuttatására. A második szinten helyezkednek el a pásztorkutyák, melyek már valódi emberek és a feladatuk az olyan cikkek terjesztése, amelynek minél személyesebb a mondanivalója. A legtetején pedig a pásztorok állnak, akik véleményvezérként tevékenykednek. Több szálon fut a cselekmény: amerikai és más külföldi platformon összeesküvés elméleteket terjesztenek, orosz honban pedig Putyin kultuszát építik.
A német helyzet
A 2016-os amerikai elnökválasztás megrázta a világot. Ebből a többi ország igyekezett tanulni. Németországban 2017. november 24-én tartották a szövetségi választásokat. A választások előtt végzett egy felmérést egy oxfordi kutatócsoport, hogy Németországban a közösségi médiában mi a helyzet a dezinformáció mennyiségével és mik okozzák. Facebookon és Twitteren is szerepeltek félrevezető információk, melyeket mindkét esetben botok okoztak.
A kutatás fő megállapításai:
- A szerény támogatottságához képest a forgalom meglepően nagy része szólt az Alternative für Deutschland (AfD) nevű szélsőjobboldali-populista pártról.
- Ennek megfelelően a legtöbb bot az AfD szolgálatában állt, de összességében kicsi volt a politikai botok szerepe, csak a választásokhoz kapcsolódó teljes forgalom töredékéért voltak felelősek.
- A német felhasználók 4,4:1 arányban osztottak meg valódi illetve álhírforrásokat, vagyis sokkal több legitim tartalmat fogyasztottak, mint amennyi szemetet.
Kijelenthető az, hogy a német Twitter aktivitásban elhanyagolható a botok szerepe. A februári elnök választás elött 5,7% , amikor a kutatás zajlott 7,4% lett a botok részesedése az összforgalomból.
Ezek alapján elmondható, hogy Németország jó helyzetben van.
Mi magunk mit tudunk tenni?
A Mindenki Akadémiája 2017. október 6-án megosztott egy videót YouTube-on, amiben Veszelszki Ágnes ismerteti az álhírek jellemzőit. Milyen programok segítenek bennünket ezen felül? Egyenlőre Amerikában Soros György által részben finanszírozott Full Fact cég ki akar fejleszteni egy szoftvert, ami ellenőrizni a tényeket. A program célja az lenne, hogy a felhasználónak valós időben jelezné, ha valaki hazudik a médiában. Jelenleg mg nem működőképes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése