Over the last year the music industry has been in flux as artists, labels, and streaming services jockey over the best way to build the future of their business. Taylor Swift pulled her catalog from Spotify; Tidal launched a new platform owned by artists, not record companies; and Apple is preparing to muscle in on the market with its own offering. The one thing missing from much of this discussion has been the details on how deals get done between these groups, but that is no longer the case.
a filmforgalmazók számos esetben alkalmazzák a területenként eltérő premier- időpontokat, oly módon, hogy a fertőzöttebbnek vélt piacokon eltérő időpontokban mutatják be az új filmeket, csökkentve ezzel a kalózfelvételek megjelenésének, illetve elterjedésének az esélyét a kiemelt piacokon. Különösen érintett területként volt korábban számon tartva a Fülöp-szigetek, ahol a probléma kezelésére még a jogalkotó külön törvényt is alkotott, amely "Anti-Camcoding Act" néven lett közismert.
Ahogy kérdéses az is, hogy a hallgató okoz-e egyáltalán kárt bárkinek is a plágiummal, hiszen nem valószínű, hogy a nem létező olvasóközönségét megtévesztené az a fizikushallgató, aki szakdolgozatában a relativitáselmélet megfogalmazása terén elért eredményeiről számol be, ahogy az is valószínűtlen, hogy Albert Einstein vagy bármely más plagizálásra érdemes szakember egy egyszerű hallgatóval állna versenyben a tudományos elismerésért. A hallgatói plágium leginkább akkor lehet főbenjáró bűn, ha az oktatás fő funkciójának az ismeretátadás helyett a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését tekintjük.
A Spotify nagy várakozásokkal tekintett 2014-re; úgy kalkuláltak, hogy ez lesz az első év, amikor a bevételeik meghaladják az egymilliárd eurót. Ez a számításuk be is jött, de ezzel párhuzamosan a zeneszolgáltató vesztesége is nagyobbra nőtt. A cég nemrég hozta nyilvánosságra a pénzügyi adatait. A Guardian azt írja, hogy a cég bevétele 746,9 millió euróról 1,08 milliárd euróra nőtt, ami 45 százalékos növekedés, de a fenntartási költség 165,1 millió euróra nőtt a korábbi 91,2 millióról, és a veszteségük is megtriplázódott: korábban 55,9 millió euró volt, most 162,3 millió. Az üzleti jelentésről a cég vezetői, Martin Lorentzon és Par-Jogen Parson továbbra is optimistán nyilatkoznak; szerintük hosszútávon fenntartható a Spotify üzleti modellje. Mint elmondták, arra számítanak, hogy a felhasználói elégedettség idővel oda vezet, hogy az emberek előfizetnek a szolgáltatásra. A Spotifynak ma 60 millió előfizetője van, de a kétharmaduk az ingyenes szolgáltatást használja, csak a harmaduk fizető vendég.
Szerzői jog a XXI. században: A digitális egységes piac és szerzői jog copyrightinthexxicentury.blogspot.com
2015. május 6-án az Európai Bizottság hatáskörrel rendelkező biztosai, Andrus Ansip és Günther Oettinger és csapataik nyilvánosságra hozták az uniós "digitális egységes piac" megteremtésére vonatkozó elképzeléseiket, köztük a szerzői jogot is érintő ötleteikkel.
Az elmúlt évtizedek során az EU belső kereskedelmét akadályozó nemzeti szabályokat nagyrészt lebontották, ami jelentősen fellendítette a határon átnyúló kereskedelmet. De ebből a fellendülésből paradox módon éppen a határtalan online kereskedelem maradt ki. A teljes e-kereskedelem mindössze 15 százaléka irányul egy másik uniós tagállamba, a többi a hazai piacon zajlik. Jelenleg 10-ből 7 cég csak a saját piacán árul, és a teljes európai lakosságot lefedő online szolgáltatások aránya 1 százalék körül van.
We started out nearly ten years ago with the goal of helping fans share and discover music. But despite [the] best of intentions, we made very serious mistakes. We failed to secure licenses from rights holders for the vast amount of music on the service. That was wrong. We apologize. Without reservation.
Before Spotify, there was Grooveshark – and today, the latter is no more after the company posted a notice and apology letter on its homepage. “We started out nearly ten years ago with the goal of helping fans share and discover music. But despite [the] best of intentions, we made very serious mistakes. We failed to secure licenses from rights holders for the vast amount of music on the service,” the company wrote. “That was wrong. We apologize. Without reservation.”
Szerzői jog a XXI. században: Kiszivárogtatták a Trónok Harca ötödik évadának első négy részét blogspot.hu
Önmagában sajnos nem szokatlan, hogy a népszerű filmek és sorozatok adásba kerülésük után közvetlenül - így jóval a hazai nyilvánosságra hozatal előtt - SD és HD minőségben egyaránt elérhetővé válnak a különböző fájlmegosztó oldalakon. Az viszont jóval ritkábban fordul elő, hogy az egyébként is komolyabban őrzött A-kategóriás alkotások jóval a hivatalos nyilvánosságra hozatal előtt, ráadásul elfogadható minőségben kerülnek a feltöltők kezébe. Forrás Így járt a 2015. április 12. napján – azaz ma este – adásba kerülő, a Tűz és jég dala ciklus alapján készült sorozat, a Trónok Harca ötödik évadának első része, a következő hetekben leadni tervezett három további részével egyetemben.
mintha Magyarországon az internetes filmterjesztés még ugyanannyira távoli lenne, mint a Netflix megjelenése, mintha egy lemezkiadós konferencia még mindig arról tartanának előadásokat, hogy hol érdemes CD-ket nyomni vagy lemezborítót készíteni, nem pedig arról, hogyan lehet maximalizálni a megjelenést Spotify-on vagy Bandcampen. Az MMA talán nem tud róla, de a filmforgalmazásra most is rengeteg lehetőség adódik a mozis kópiák kiküldésén túl.
Szerzői jog a XXI. században: Netkonzultáció és szerzői jog #2 copyrightinthexxicentury.blogspot.com
A felhasználókkal szembeni igényérvényesítés kezdetben főként az Egyesült Államokra volt jellemző. Az USA-ban többek között a RIAA (Recording Industry Association of America, az amerikai lemezkiadók szövetsége) próbálkozott polgári jogi igények érvényesítésével. Több mint 35.000 keresetet adtak be magánszemélyek ellen 2003 óta. Az ítélettel zárult perek többségében a bíróság nagy összegű kártérítéseket állapított meg. Egyes esetekben az átlagfelhasználókkal szembeni néhány zeneszám megosztása miatti kártérítési összegek olyan irreális nagyságúak voltak, hogy azok behajtása tulajdonképpen lehetetlen volt, ezzel szemben a kiadóvállalatok kivívták a közvélemény ellenszenvét.
Szerzői jog a XXI. században: Netkonzultáció és szerzői jog #1 copyrightinthexxicentury.blogspot.com
A szerzői jogosultak – különösen a jóval fizetőképesebb, tőlünk nyugati irányban található társadalmakban – a közép- és hosszú távú megtérülés reményében nem ódzkodnak az alternatív üzleti modellek kipróbálásától (engedélyezésétől). Mindezt kiválóan igazolják az olyan sikerek, mint az iTunes (médiatartalmak letöltés alapú szolgáltatása), a Spotify (hangfelvételek streamelése) vagy a Netflix (audiovizuális művek streamelése). Valamennyi, utóbbiakhoz hasonló weboldal/szolgáltatás/alkalmazás a jogosultak és a közvetítő szolgáltatók (ide értve a tartalmak tényleges továbbítását végző hozzáférés- és infrastruktúra-szolgáltatókat is) szoros együttműködésére épül.
Szerzői jog a XXI. században: Cikkajánló #6.2 - Gondolatok a könyvtári e-haszonkölcsönzésről copyrightinthexxicentury.blogspot.com
A válasz pedig az, hogy bizony komoly problémákat szülhet, ha a könyvtárak mindenféle korlátozás nélkül rendelkezésre bocsátanának e-könyveket a tagságuknak. Ezért a szerző több olyan korlátozó/nehezítő körülmény bevezetését javasolja, amellyel egy kicsit "kevésbé vonzóvá" lehet tenni az e-haszonkölcsönzést. E téren a hozzáférés korlátozottságát, az egyes példányokhoz való korlátozott számú hozzáférést, a digitális műpéldányok mesterséges minőségromlását, a DRM alkalmazását és a tartalmak meghatározott időbeli csúszással történő rendelkezésre bocsátását említi. (Bár azt Dussolier maga is beismeri, hogy ez utóbbi például a filmiparban a fájlcserélés útján megvalósított jogsértések elszaporodásával járt.)
Leáll a Rapidshare, a svájci fájlmegosztó, ami pár éve még a legnépszerűbb ilyen volt az interneten. A honlapjukra kirakott figyelmeztetés szerint 2015. március 31-ig működnek még. Ezt írják: „Ajánljuk a felhasználóinknak, hogy mentsék le adataikat. 2015. március 31. után nem lesznek elérhetőek, és automatikusan törlődnek.” A Rapidshare az elmúlt két évben folyamatos nyomás alatt volt a kalózkodásellenes csoportok részéről. Ez ellen újragondolt weblappal és árazással védekeztek, a stratégia azonban nem jött be, a felhasználók elhagyták az oldalt. Régebben a Rapidshare-t rengeteg jogvédett anyag megosztására használták, ami miatt sokszor bajba került a cég. A Megauploaddal és a Hotfile-lal ellentétben azonban a cég túlélte a pereket, és a német bíróság legálisnak minősítette. Felhasználói nagy részét ennek ellenére elvesztette. Ettől függetlenül nem közöltek pontos indokot arról, mi áll a lekapcsolás hátterében.
A tavaly elutalt jogdíjak 47 százaléka hazai, 53 százaléka külföldi szerzőkhöz jutott. A különböző kategóriák közül az online lejátszások esetében a legalacsonyabb a hazai arány: itt a magyar szerzők az összes beszedett jogdíj 30 százalékát kapták meg. A koncerteknél a legmagasabb a magyar-külföldi szerzők részére kifizetett jogdíjak aránya – ezen összegek 70 százaléka vándorolt hazai alkotókhoz és csak 30 százalék külföldi szerzőkhöz. A televíziós elhangzások és a hangfelvételek esetében nagyjából egyenlően osztoznak a magyar és külföldi alkotók a jogdíjakon, míg a rádióktól befolyt összegeknél a jogdíjak 38 százalékát kapták meg hazai szerzők
A mozikban összesen csak 5000 eladott jegyet produkáló filmet 24 óra alatt majdnem 20 000-en töltötték le. Azóta több, mint 43 000 letöltést generált (de ha hozzászámoljuk a többi torrentoldalra átszivárgott verziókat is, a Fekete leves máris 70 000 letöltésnél jár).
K. szerint a magyar egyetemi élet nagy része „meg lenne lőve az online kalózkönyvtárak nélkül”. Szerinte a hazai egyetemek és könyvtárak szakkönyv-ellátottsága nem kielégítő, sok otthonról elérhető legális e-könyvre pedig pénze nincs. A legnépszerűbb, kalózkönyveket listázó oldal a Library Genesis. Az orosz bázisú honlap a legnagyobb nyitott kalózkönyvtár, ami nagyjából egymillió szakkönyvet, majdnem ugyanennyi regényt, és nagyságrendileg tizenötmillió tudományos publikációt tartalmaz.
Szerzői jog a XXI. században: Breaking News: Reda-jelentés az InfoSoc-irányelv reformjáról copyrightinthexxicentury.blogspot.com
Julia Reda, az Európai Parlament német képviselője 2015. január 14-ei dátummal közzétette jelentését, melyben az Információs társadalmi (InfoSoc) irányelv reformjával kapcsolatos megállapításait foglalta össze. Ha ebből a jelentésből valós program születik, komoly változások elé nézhet az uniós szerzői jog.
"A Deezer a fent leírt zeneipari működésre rendezkedett be, nem áll közvetlen kapcsolatban az előadóval. Vagy egy nagy, világszinten jelenlévő hanglemezkiadóval szerződik teljes katalógusra – pl. Universal Music, Sony, Warner – vagy digitális disztribútorokkal, akiktől a független előadók és kiadók katalógusát kapja meg. A Deezer az előadói jogdíjakat is a kiadóknak vagy a disztribútoroknak fizeti ki, és ők számolnak el az előadók felé." Gallasz Enikő később hozzáteszi, hogy törvényileg már sokkal komplikáltabb a helyzet.
Több milliárd dollárra perelheti Irving Azoff ügyvéd a Youtube-ot 20 ezer dal előadóművészi jogdíja miatt, írja a Hollywood Reporter. Az ügyvéd Pharrelltől John Lennonig kezeli 20 ezer szerzemény előadói jogait, de egészen novemberig egy átmeneti egyezmény miatt nem indult eljárás az ügyben. Most viszont, hogy a Youtube elindítja a fizetős szolgáltatását, Azoff arra figyelmeztet, hogy a videómegosztó nem rendelkezik a megfelelő engedélyekkel a dalokhoz, és ezeknek az azonnali eltávolítására szólít fel.
new leaks of Sony’s confidential internal documents have been appearing daily, while the company works with the FBI in an attempt to pin down who the attacker is. Recode reports today that Sony has begun deploying methods to stop or slow down users who attempt to download its documents using peer-to-peer technology. According to the report, Sony is deploying fake “seeds” — instances of shared files — which overwhelm user’s torrent applications with fake traffic. Recode notes that this same method was used many years ago to attempt to block movie downloads. The method is basically a Distributed Denial of Service against those who attempt to download the files, which ultimately slows the download or even brings it to a halt.
A new copyright law in Spain is forcing Google to close the doors on its news product. In a post on the Google Europe blog today, the company wrote that it’s closing the service with “real sadness” ahead of the new law going into effect this January. It’ll start by removing Spanish publishers on 16 December, before closing down the whole product in that country.
A magyar e-könyvpiac – a nemzetközi trendekhez képest még elenyésző sebességgel ugyan, de – folyamatosan növekszik. „De míg legálisan öt-hatezer cím érhető el, becsléseink szerint 40 ezer körül van az illegálisan letölthető könyvek száma. Az olvasókat elsősorban nem az ár tereli az illegális tartalmak felé, hanem a kínálat szűkössége.”Ezt támasztja alá a TÁRKI idén tavasszal készített felmérése is. A kérdésekre válaszolva az e-könyvolvasók egyharmada jelezte, hogy nem jut hozzá a könyvhöz, amit szeretne elolvasni, mert az csak nyomtatott formában jelenik meg. Ebből a felmérésből derül ki az is, hogy a magyar e-könyvolvasók egynegyedét egyáltalán nem érdekli, hogy legálisan vagy illegálisan szerez be egy tartalmat, szemben azzal a 30 százalékkal, aki mindig nagyon figyel, hogy legális forrásból töltsön le. A válaszadók 43 százaléka igyekszik a legalitás mezején maradni, de ha ott nem talál meg valamilyen könyvet, akkor az illegális oldalak felé fordul.
Steve Albini: the internet has solved the problem with music | Music | theguardian.com theguardian.com
the internet has placed us on a path to a democratic utopia which does not require the flailing, corrupt figures of a fading musical past. He leaves us with an even more radical idea in the area of copyright: that we should let go of all attempts to exert control over the distribution of works once they are released. He uses that word “release” in a literal sense – like “a bird or a fart”. As he says: “music has entered the environment as an atmospheric element, like the wind, and in that capacity should not be subject to control and compensation.” In contrast to what almost anyone else will tell you, Albini believes there has never been a better time to be involved in music – as a fan and as a musician
Évek óta mesterkednek a brüsszeli bürokraták a Google, az Apple, a Microsoft és más – főleg amerikai – mamutcégek megfúrásán, feldarabolásán. Szögezzük le, hogy a monopólium alapvetően nem jó dolog. De tegyük hozzá azt is, hogy a piaci egyeduralom nem csak úgy lepottyant az égből. Monopolhelyzet akkor tud kialakulni, és úgy tud fennmaradni, ha a fogyasztók valamely vállalatot tartósan és abszolút többségben kitüntetik a bizalmukkal. Ennek oka az, hogy valamely szolgáltatást csak ő tud biztosítani, vagy kiemelkedő módon tudja biztosítani. Ha megjelennek a trónkövetelők, úgy a fogyasztók fognak dönteni: fennmarad-e a monopolhelyzet, vagy teret nyernek az újak?
Jövő januártól jogdíjat kell fizetnie az internetes keresőprogramokat működtető szolgáltatóknak azon kiadóknak és szerzőknek, amelyeknek, akiknek a szövegeiből tartalmakat vesznek át – írja a Híradó.hu. A spanyol parlament elfogadta a szellemi tulajdon védelméről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében 600 ezer euróig terjedő pénzbírsággal sújtják azokat a szolgáltatókat, amelyek illegális letöltéseket tesznek lehetővé, egyben szigorítják a szellemi tulajdon védelmének ellenőrzését.
az Európai Bizottság digitális gazdaságért felelős biztosának többféle ötlete is van arra, hogy csökkentse az amerikai internetes óriások erejét az Unióban. Az egyik az, hogy a a szerzői jogok módosításával veszi célba őket. Ha uniós szellemi tulajdont használ fel, hogy növelje a bevételét, akkor az EU-nak meg kell védenie ezt a tulajdont, és fizetséget kell köveltenie érte.Németországban a versenyhatóság október közepén kimondta, hogy az online hírek címeinek és elérhetőségének összegyűjtése még nem sérti a szerzői jogokat, és nem kell azok után díjat fizetni a médiacégeknek. Magyarországon a hirdetési piacon elért domináns pozíciójuk okozhat gondot: több tízmilliárd forint bevételt visznek ki az országból, általában egy külföldi, uniós székhelyen keresztül, tehát a hazai irodájukon egy fillér hirdetési bevétel sem áramlik át, emiatt jelentős adóbevételtől esik el az állam.
Az új szabályozás szerint a telefonokat továbbra is le kell halkítani, az okoseszközöket pedig kikapcsolni és eltenni. Ha erre nem hajlandó a mozinéző, akkor joguk van felszólítani a távozásra. Az egész akkor lesz majd igazán szép, ha elterjed az okoskontaklencse, és zseblámpával fognak majd belevilágítani az ember szemébe.
A cél, hogy közvetlenül, a kiadókat a buliból teljesen kihagyó megjelenést tegyenek lehetővé az alkotóknak. A Bundle csomagot jelent, és arra utal, hogy egy-egy ilyen összeállítás nemcsak zenét tartalmazhat, hanem bármit, amit az alkotó el akar juttatni a közönségének. A Bittorrent szerint nem a zene érhető így el boltban, hanem a bolt költözik a zenébe. Kérdés, hogy működőképes lehet-e ez a konstrukció: amikor végre lejárt annak a kora, hogy egy egész, előre összeállított albumért kelljen fizetnünk akkor is, ha csak három szám tetszik a tizenötből, vagy ugyanannyit adjunk egy kétszer átpörgetett albumért, mint egy rongyosra hallgatottért, a fizetős torrent mintha ebbe az irányba mutatna vissza.
Figyelő online |Gazdaság | Fizetni kell a szerzői jog hatálya alá tartozó online tartalmakért figyelo.hu
egy online tartalomszolgáltatónak elég volna csak egy szerzői jogi szervezettel szerződést kötni ahhoz, hogy az EU teljes területén hasznosíthasson az EU-ban keletkezett szellemi termékeket. A szerzői jogot jelenleg tagállami keretben szabályozzák, és az országonként eltérő jogi környezet miatt eddig nem is alakulhatott ki valódi digitális belső piac az EU-ban, ami egyebek között abban mutatkozik meg, hogy külföldi IP-címről sok esetben nem érhetők el a filmeket, zenét, könyveket kínáló vállalkozások szolgáltatásai, és így alig tudtak kifejlődni országhatárokon átívelő szolgáltatást nyújtó, szellemi termékek felhasználására építő internetes vállalkozások. Az új, egységes szabályozás révén az EU sokkal vonzóbb lehet az internetes szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásoknak, a szellemi tulajdon hasznosítására szakosodott szervezetek pedig versenyhelyzetbe kerülnének.
Inspired by the Fair Trade movement for goods and services, the study states that a similar model could be applied to the digital music distribution sector. Through its success in the coffee industry, the Fair Trade movement has clearly shown that, when provided with the possibility to participate in an equitable compensation model that remunerates people who produce consumer goods at a fair market rate, end-consumers will opt for ethically produced goods, even at a slightly higher cost.
Apple zenei portfólióját adó iTunes durva zuhanásba kezdett 2014-ben: a forgalom 13-14 százalékot esett vissza világszinten komolyan felfejlődtek az online zenestreamek, mint a hazánkban is elérhető Deezer, Spotify vagy Google Music. Az Apple tehát valójában nem a drága, de nem igazán jó fülgallgatók miatt vette meg a Beats részvényeinek nagy részét, hanem a cég Beats Music nevű, onlinezenestream-megoldását szerette volna megkaparintani, de nagy kérdés, hogy mennyire éri meg majd a 3 milliárd dolláros felvásárlás hosszabb távon. Az online zenestreamek ugyanis egy idén februárban közzétett elemzés szerint jelenlegi formájukban igazából soha nem hajtanak majd profitot: túl sokat visznek el a jogdíjak, a technikai háttér költségei, illetve a tény, hogy a hallgatók nagy része tök jól elvan az ingyenes szolgáltatással, és nem zavarja, ha néhány számonként meg kell hallgatnia egy reklámot (ami általában magát a szolgáltatást népszerűsíti).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése