A Bitcoin egy olyan 2009 óta létező digitális pénznem, amely csak virtuálisan létezik, egyetlen kormány vagy központi bank sem szabályozza. Használatát szinte lehetetlen nyomon követni, névtelen, titkosított. Ha a tranzakció résztvevői is úgy akarják és nem követnek el hibát, akkor senki sem fogja megtudni a személyazonosságukat.
A Bitcoin feltalálója egy bizonyos Nakamoto Szatosi álnév mögé rejtőző személy, aki állítólag egy 36 éves japán férfi. Korábban röppent már fel olyan hír is, miszerint a Newsweek egyik újságírója rábukkant a feltalálóra, akinek a neve valóban Nakamoto Szatosi és egy 64 éves japán férfi, aki 1959-ben vándorolt be az USA-ba.
Azonban erre semmiféle bizonyíték nem állt rendelkezésre, sőt a „meggyanúsított” személy tagadta, hogy része lett volna a Bitcoin feltalálásában. Valójában a mai napig nem tudjuk, hogy az említett álnév egyáltalán egy személyt takar-e vagy esetleg feltalálók egy csoportját. A legutolsó hír, amit közölt magáról ez a személy vagy csoport, hogy nem foglalkozik tovább a Bitcoinnal. Ez azonban nem jelenti eme digitális pénznem végét, hiszen nyílt forráskódú projektről van szó.
A Bitcoin szerzésének többféle módja is lehet. A legelterjedtebb, hogy hagyományos valutáért vásárolják valamilyen internetes platformon. Ezeken a platformokon a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg a Bitcoin árfolyamát. Ezenkívül magánszemélyektől is vásárolhatunk, illetve ma már Bitcoin ATM-ek is rendelkezésünkre állnak a világ egyre több pontján. A Robocoin Technologies állította fel az első kétirányú automatát Kanadában 2014-ben, azóta pedig már például Londonban, Olaszországban, Szingapúrban, Japánban, Ausztráliában, Csehországban is vehetünk/adhatunk el Bitcoint ATM-ek segítségével.
A Bitcoint lehet bányászni is, azaz tulajdonképpen bányászgépet és szoftvert vásárolni, és a tranzakciókhoz szükséges bonyolult műveletek/algoritmusok elvégzéséhez azt rendelkezésre bocsátani. Az, hogy megéri-e ilyen bányászatot folytatni, sok mindentől függ: pl. üzemeltetési költség, bitcoin árfolyama, stb. Bárhogy is szerezzük be azonban a bitcoint, az mindenképpen egy virtuális pénztárcába kerül, ahonnan el is költhetjük azt, vagy ismét beválthatjuk hagyományos valutákra. Illetve ki is használhatjuk az árfolyammozgást, ezzel még több pénzt keresve, azonban ez kockázatos befektetés, hiszen a Bitcoin árfolyama igencsak változékony.
A Bitcoin biztonságossága vitatott kérdés, hiszen megjelentek már a Bitcoinos pénztárcák ellopására szakosodott hekkerek. Ezen kívül az árfolyama sem stabil. A legtöbb kormány sem nézi jó szemmel a decentralizált pénznemnek a használatát. A kínai kormány megtiltotta állami intézményeknek, hogy használják, a thaiföldi kormány illegálisnak minősítette. A norvég kormány kijelentette, hogy nem igazi pénz és 25%-os adót vetett ki rá. Ezen kívül sok központi bank (köztük az MNB) nyilatkozatot adott ki a Bitcoin pénzügyi kockázatairól.
A Bitcoint, amelyet eredetileg azért hoztak létre, hogy egy olyan decentralizált fizetőeszközt bocsássanak az emberek rendelkezésére, mely pénzügyi szuverenitást biztosít számukra. Azoban ahogy magát az egész internetet is, úgy sajnos a Bitcoint is lehet rossz célokra felhasználni. Mivel az egyik nagy előnye az, hogy elvileg lenyomozhatatlan, így a bűnözők előszeretettel használják a nem épp legális úton megszerzett vagyonuk mozgatására. Sőt, nemrégiben felröppent az a hír, hogy az Iszlám Állam is Bitcoint használ pénzügyi tranzakciók lebonyolítására.
Ugyanakkor a Bitcoinnak megjelentek már versenytársai is, pl. az Opencoin, mely mögött komoly befektetők sorakoznak. Az Opencoin esetében ki szeretnék küszöbölni a Bitcoin hibáit. Illetve Sarah Meyohast, fotóművész nemrégiben létrehozta a Bitcoin mintájára a saját pénznemét, a BitchCoint, amelyet kifejezetten műkincskereskedelemben lehetne alkalmazni. Az elterjedése erősen kérdéses, mindenesetre a fotóművész a képeinek ezzel kétségtelenül hatalmas reklámot csinált.
Felhasznált forrás volt még:
Felhasznált forrás volt még:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése