Megosztás: Facebook

Tóth Fruzsina

A facebook 2004 február 4-én kezdte meg hivatalos muködését az egész világon, ám alapjait már korábban, 2003-ban letette Adam D'Angelo. A ma ismert Facebook elodje egy Facemash nevu kezdetleges közösségi oldal volt, melyet elsosorban egyetemistáknak fejlesztettek ki. Ennek hatalmas sikere lett, felhasználóinak száma a százezret is meghaladta. Ennek, mint egy hatására írta meg Mark Zuckerberg a CourseMatch nevu programot, mely már a mai Facebook közvetlen elodje. Ám érdekesség, hogy a Facebookra eleinte csak a Harvard egyetem diákjai regisztrálhattak, ez után terjesztették ki eloször még két amerikai egyetemre - a Stanfordra és az Ivy League-re -, majd az egész világra. Egyszerubben mondva elso körben csak a Harvard diákja, második körben a Harvard mellett a Stanford és az Ivy League diákjai, a harmadikban pedig már bárki regisztrálhatott az oldalra, aki betöltötte a tizenharmadik életévét. Az elso, aki komolyan pénzösszeggel - félmillió dollárral - támogatta az oldalt, az Peter Thiel volt. Az alapító Mark Zuckerberg 2009-ben bejelentette, hogy riválisaihoz - a Twitterhez és a MySpacehez hasonlóan szeretné tozsdére vinni a Facebookot, ám ezt akkor korainak ítélték. A következo kísérlet a tozsdére vitelben 2011-ben volt, hasonló eredménnyel, mint eloször. Végül egy évvel késobb 2012-ben - pontosabban 2012 október 4-én - sikerült tozsdére vinni a facebookot. A facebook ma már a világ egyik leggyakrabban használt szociális hálózatává vált, több mint 207 országban és 37 különbözo nyelven érheto el.

Facebook Magyarországon:

A magyar nyelvu Facebook 2008 novemberében látott napvilágot és egybol rendkívül népszeruvé vált, értelemszeruen a magyar felhasználók körében. A fordítást nem hivatalos fordítók, hanem egyszeru magyar felhasználók csinálják a mai napig. A fordító csoporthoz bárki csatlakozhat.

A Social Daily egy 2014-es felmérése szerint az országban az aktív felhasználók száma 4,5 millió fo, ami azt jelenti, hogy az ország közel fel rendszeresen használja a facebookot ilyen-olyan tevékenységekre. Ezzel - már korábban mondjuk - de a facebook kiütötte magyar konkurenseit au IWIW-et és a MyVip-et.

Érdekességnek tartom, hogy az eremények alapján nem a 18-25 év közötti korosztály, hanem a 25-35 év közöttiek vannak jelen a legnagyobb számban.

Az a híres lájk gomb…

A Facebooknak számos hasznos - és lássuk be: haszontalan - szolgáltatása van. Ilyen például a képek megosztása, a státusz frissítése, ahol immáron külön meg lehet adni, hogy milyen „hangulatban” van az ember, a messenger szolgáltatás, mely az utóbbi idoben különleges „matricákkal” bovült illetve a lájk - like - gomb.

Maga a gomb az angol like, vagyis kedvel szóról kapta a nevét, jele pedig egy kéz, mely felfelé tartja a nagy ujját. Ezt a funkciót 2009-ben fejlesztették ki tetszésnyilvánításra. A gomb, vagy inkább funkció használata végtelenül egyszeru, mindössze annyi az illeto dolga, hogy megnyomja a „tetszik” feliratot az adott bejegyzés alatt. Ez mondhatni kiváltja a kommentet, ám fontos, hogy a megjegyzés fül továbbra is megmaradt, így a szöveges véleményezés lehetosége a továbbiakban is fent áll. Itt megjegyezném, hogy érdekesnek tartom, hogy a Google által fent tartott blogger.com-on létrehozható blogoknál szintén beállítható egy hasonló funkció, mint a tetszik gomb (a bejegyzés alá lehet kis rublikákat létrehozni, melyekbe az olvasók belekattinthatnak, az pedig számolja a kattintásokat), elvégre ez is a kommentelést, vagyis az írásos vélemény nyilvánítást váltja ki.

Visszatérve a lájk gombhoz fontos megjegyezni, hogy egy XFBL dobozban helyezkedik el, mely a kód ismeretében tulajdonképpen bármilyen weblapon elhelyezheto.

Sok felhasználó szeretne dislájk - avagy nem tetszik - gombot is az oldalra, hogy a tetszés mellett értelemszeruen a nem tetszést is ki lehessen nyilvánítani, ám Mark Zuckerberg azt nyilatkozta, hogy nem lesz ilyen funkció, ugyanis nem illene bele a cég arculatába. Ez szerintem nem teljesen így van, elvégre, ha az ember kifejezi, hogy valami tetszik neki, akkor joga van az ellenkezojére is. Ám talán ha az ember megnézi, hogy merre, vagyis inkább hová kezd fajulni a facebookos társadalom, ha fogalmazhatok így, akkor talán tényleg jobb, hogy nincs dislájk gomb.

Vírusok

Mint minden interneten muködo rendszeren, így a Facebookon is terjednek vírusok. Ám fontos megjegyezni, hogy ezeket sosem magáról az oldalról, hanem mindig egy harmadik féltol szedjük össze. Igaz, az oldal szeretne tenni ezek ellen, így példának okáért olyan linket sem enged elküldeni, melyet vírusosnak észlel, még akkor sem, ha tényleg, csak egy képet szeretnénk megmutatni valakinek az egyik kedvenc korcsolyázónkról, vagy akármirol. Azonban ezen óvintézkedések ellenére is jutnak el vírust hordozó linkek/fájlok a felhasználóhoz. Ezeknek több féle módja van. Van, hogy az ember üzenetben kap értesítést, hogy egy barátja megosztott vele egy közös képet és/vagy videót, melyre, ha rákattint, egybol letölti a vírust.

Reklámok a facebookon… Jó vagy nem jó?

A hirdetések olyan részei a facebooknak is, mint az internet egészének, vagyis akarva akaratlanul, de összefuthatunk velük, leginkább az oldalsávban. Mint a legtöbben tudják; ezek nem azért vannak, hogy idegesítsék a felhasználókat, mint ahogy az valójában történi, hanem azért, hogy a felhasználó a képet és a leírást látva meglátogassa a hirdetett oldalt. Ezek legtöbbje fizetett hirdetés. A naiv és laikus ember azt gondolná, hogy a facebooknál nincs jobb hely ezek számára, hiszen naponta emberek milliói látogatják.

Azonban nem rég megjelent a Techcrunchon cikk melyben Morgan Hermand-Waiche az Adore Me alapítója ír arról, hogy a Facebook ”egyre kevésbé vonzó a hirdetok számára”. Mondjuk maga Morgan is a Facebookon kezdte hirdetni saját cégét, így tulajdonképpen a facebooknak köszönheti, hogy híres lett. Három nyomós okot említ, hogy a facebook miért válhatott a fo reklámfelületté „a kis kommunikációs költségvetéssel rendelkezo vállalkozások számára”.

Eloször: a pontos valós ideju mérését említi, mely lehetové teszi, hogy ezek a cégek azt csinálják, amihez értenek. Másodszor: a pontos célzást említi, mivel ha jól tudom, akkor a facebook figyeli, hogy ki milyen oldalakat néz, így olyanokat ad ki a hirdetésekben, melyek érdekelhetik a felhasználót. Harmadszor: az elozo ketto közös használatával hamar gyors méretnövekedést érhetnek el az induló cégek.

Ezt mondhatni tönkretették a világ nagyvállalatai, akik megirigyelték a kik cégek gyors felemelkedését, így mikor a milliós költségvetésbol megmaradt egy kis pénz, azt mindig a facebookos hirdetésekbe ölték. Azonban ezzel csak két dolgot értek el, az egyik az lett, hogy a reklámárak növekedtek, így a kis, induló cégek már nehezen, vagy csak alig tudták kifizetni, a másik pedig az, hogy a felhasználók még elutasítóbbak lettek a reklámokkal szemben. Ez pedig azért baj, mert a társadalomnak, így is van egy „fóbiája” mely szerint egybol kinyomja az ablakot - elkapcsolja a TV-t -, ha ott reklám jelenik meg, ezzel pedig azt érték el, hogy a facebookon is hasonlóan tegyenek az emberek. Ennek köszönhetoen a kis cégek sorban hagyják ott a facebook hirdeto felületeit és viszik át máshová, hirdetésre szánt pénzüket, akár offline felületre is, ugyanis több digitális felület nem mindig hozza a várt „hatást”.

Kultúra

Az elmúlt években film és könyv is készült Mark Zuckerbergrol és a facebookról.

Film:

• Social Network - A közösségi háló || IMDB

Könyvek:

• Ben Mezrich - Véletlenül milliárdos || Moly
• Clara Shih - A Facebook kora || Moly
• Tóth Mihály - Facebook marketing - Útmutató a közösségi marketinghez || Moly
• Pankász Balázs és Nádasdy Krisztina - Facebook muhelytitkok || Moly

Források

• A történeti rész, a lájkgom és a vírusok a Wikipédia - Facebook szócikk alapján íródtak.
• A reklámos rész pedig a Média 2.0 címu blogon megjelent cikk alapján íródott. Az idézojelben lévo mondatok/mondatrészek szó szerint a cikkbol lettek átmásolva.