Mélyweb = internetes bűnözés?

A mélyweb a nyilvános interneten „alatti” titkosított hálózat, amelyen található oldalak az egyszerű böngészők számára láthatatlanok és tartalmukat az általános keresőmotorok sem indexelik. Többféle ilyen hálózat is létezik, a legnagyobb az amerikai haditengerészet által kifejlesztett TOR (The Onion Routing Project). A lényege ezeknek a hálózatoknak, hogy anonim használatot tesznek lehetővé. Ha megfelelően használjuk pl. a TOR-hálózatot, akkor névtelenül böngészhetünk, elvileg senki sem tudja követni, hogy milyen oldalakat látogatunk meg, elvileg....

Mielőtt azonban egyből arra gondolnánk, hogy akkor a TOR és általában a mélyweb az internetes bűnözés fellegvára, meg kell jegyeznem, hogy a TOR és a mélyweb használata önmagában legális, hiszen mint oly sok más eszköz (internet, torrent), ezek is használhatók jóra és rosszra egyaránt. Sokan vélik úgy, hogy az embernek joga van a névtelenséghez az interneten, hiszen a böngészési adatai is a személyes adatai közé tartoznak, így azokat is védelem illeti. A mélyweb pontosan ezt kínálja: sem a hatóságok, sem a marketingcégek, sem pedig adathalászók nem tudják megszerezni az adatainkat, hiszen titkosított módon böngészünk. Ez a névtelenség jól jöhet például, ha totalitárius rendszerű országban élünk (lásd Kína), ahol a rendszerellenes tartalmakat nem ajánlatos a saját nevünk alatt megjelentetnünk. 

A mélyweb használata nem olyan széles körben elterjedt, azonban vannak akik úgy vélik, hogy azzal párhuzamosan, hogy a kormányok egyre jobban szeretnék szabályozni az internetet, egyre népszerűbbé fog válni a titkosított hálózatok használata. A TOR-t egyébként bárki könnyedén használhatja. A Tor egy ingyenes és szabad forrású szoftver, elérhető Windows, Mac, Linux/Unix, és Android rendszerekre is, csupán egy szoftvercsomagot kell letölteni, amely bárhonnan indítható. 

Ugyanakkor hátránya a többszörös sávszélesség-csökkenés, és a közösségi oldalak is gyakran blokkolják a TOR-ból való belépést. Azt is meg kell jegyeznem, hogy teljes névtelenség nem létezik, a felhasználó is követhet el hibát, illetve arra is volt már példa, hogy az Anonymous hackercsoport pedofil bűnözőket buktatott le: több mint 40 gyermekpornóoldal ellen indítottak támadást. Sikerült tehát kijátszaniuk az elvileg teljes névtelenséget biztosító TOR-t.

Ahogy az előző bekezdésből is kiderült, a TOR-t és általában a mélywebet előszeretettel alkalmazzák bűnözők (pedofilok, drogkereskedők, fegyverkereskedők, terroristák). A fizetőeszköz a Bitcoin, ami elvileg szintén lenyomozhatatlan digitális pénznem. Ugyanakkor, mint említettük, nincs teljes névtelenség. 2013 októberében az Europol és az FBI közös akciójában buktatták meg például az egyik legnagyobb drogkereskedéssel foglalkozó oldalt a TOR-on, a SilkRoad-ot (Selyemút), majd egy évvel később az utódát a SilkRoad 2.0-t. A lebuktatás módszere az volt, hogy a nyomozók megrendelőknek adták ki magukat, és így tudtak végül olyan adatokhoz jutni, amelyek alapján azonosítani tudták a bűnözőket.

A mélyweb tehát egy alapvetően semleges eszköz, amelyet egyaránt használhatunk jó és rossz célokra is. A fő probléma abban rejlik, hogy a mélywebet alapvetően az utóbbiról vált híressé, és sok embernek az első szó, amely eszébe jut róla, az a bűnözés. A mélywebről pedig lehetetlen kiirtani a bűnözői csoportokat, anélkül, hogy éppen a hálózat lényege, vagyis a névtelenség elveszne.

Felhasznált források:

Az internet sötét oldala - NOL.hu - Tud/Tech
Internetes névtelenség a Tor hálózattal - Intermatrix.hu 
Túlterheléssel bukott a titkos drogpiac? - Index - Tech

Az FBI lecsapott a web sötét oldalára - Index - Tech

Pedofilokat vadászott le az Anonymous hackercsoport - Origo - Techbázis