Elveszve Kínában

   Az előző cikkben megismertük Kína történelmének azon sarkpontjait, melyeket a jelenlegi kormányzat vagy teljes mértékben titkolni szándékozik, vagy egy elferdített valóságképet próbál a kínai nép elé tárni. Mindezzel bárki találkozni fog, aki oda ellátogat. Ebben a cikkben azt vizsgálom meg részletesen, hogy mindez hogyan is néz ki a mindennapi gyakorlatban? Mivel találkozunk ott mindannyian, mire érdemes felkészülni?

   Rögtön egy gyakorlati tanáccsal kezdeném. Még véletlenül se essünk abba a hibába, hogy Kínában tartózkodva hirtelen kíváncsiak leszünk, hogyan is néz ki ott az interneten az egyik tiltott téma. Egy jól felépített biztonsági rendszer épp csak arra vár, hogy ezt megtegyük és elég gyorsan - hosszabb vagy rövidebb időre - lekorlátozhatja a böngészéshez használt eszközünknek akár a teljes internet-hozzáférését is. Ha kísérletezni szeretnénk, akkor érdemes még itthon (vagyis legalább Kínán kívül) próbálkozni. A következő web oldal épp ilyen jellegű kíváncsiságunkat hivatott kielégíteni:

   http://www.greatfirewallofchina.org/

   Az oldal arra is kiválóan alkalmas, hogy a legsűrűbben látogatott oldalainkat is leteszteljük vele. Nem tudhatjuk ugyanis, hogy mi a háttere annak, hogy valamit teljesen blokkolnak. A The Economist például a világ egyik vezető közgazdász újságja. Egy közgazdász szakember minden héten legalább beleolvas a híreibe. De nem Kínában. A patinás újság ugyanis címlapsztori (és címoldal) keretében kritizálta Xi Jinping urat, Kína jelenlegi párt főtitkárját. Bosszúból a kínai internetezők csak egy ugyanolyan hibaoldalt láthatnak maguk előtt, ha az economist.com-ra tévednek, mint amit akkor kapunk, ha tévesen írjuk be egy honlap címét.

 Egyébként megoldható a szabad internethasználat Kínában is, csak éppen az állampolgároknak előbb vagy utóbb számolniuk kell tettük következményeivel, mert a Nagy Testvér mindent lát... A proxy szerverek használata és egy VPN hálózat fenntartása jelenthet számunkra kiutat a korlátozások és tiltások tengeréből. Arra azonban semmiképp ne számítsunk, hogy a magánleveleinket senki sem olvassa el. Bár magyarul nem könnyű megtanulni, de a kínaiak nagyon szeretik pl. Petőfi Sándort és nem lehetetlen elképzelés, hogy néhányan megtanulják kedvenc költőjük verseit eredeti nyelven szavalni. 

   Proxy szervernek nevezzük az olyan köztes szervert, amely a felhasználó kérését egy másik szerverhez továbbítja. Így az általunk kért tartalmat valójában ez a bizonyos távoli szerver szolgáltatja, a proxy csak közvetít. Amennyiben a távoli szerver Kínán kívül van, akkor máris megoldódott a problémánk. Egyes internetböngészők alapvető működési mechanizmusához tartozik a proxy szerverek használata. A legismertebb ilyen böngésző az Opera mobilra készült változata, az Opera Mini. A közkedvelt böngésző éppen ezzel a proxy módszerrel tud gyorsabb lenni társainál. Ugyanakkor Kínában éppen ezért az Opera kínai változatát lehet elérni, amely más elven alapul. Ha ott vásárolnunk telefont, akkor legfeljebb a kínai Opera lesz előre feltelepítve rá.

   A VPN rövidítés jelentése Virtual Private Network. A VPN hálózatban átfutó adatcsomagok titkosítva vannak. A kínai kormány azonban jól ismeri a legtöbb VPN szolgáltatót és blokkolja őket. Jelenleg egy ismert kivétel van a TOR Network. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatóság ne fordítana fordítana nagy energiát a letiltására. Ráadásul ebben az esetben még indokoltan is járnak el, ugyanis ez a hálózat ad otthont számos fekete kereskedelmi tranzakciónak és más bűnözők is a TOR felhőjébe burkolóznak. Létrehozhatunk, illetve vásárolhatunk is magunknak saját VPN hálózatot. Rövid időre ez megfelelő megoldás lehet, de hosszabb távon felfigyelhetnek rá, és habozás nélkül letiltják.

   A bonyodalmak elkerülése végett talán az a legjobb, ha egy ideig búcsút mondunk a facebook és társai használatának és regisztrálunk egy olyan e-mail szolgáltatóhoz, amely használatát nem blokkolják. Leveleinket így is megnézhetik, de legalább tudjuk tartani a kapcsolatot a világgal.

A következő cikkben azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy mit hoz a jövő Kínának.

        
Források:
http://utikritika.hu/kina/hasznos_informaciok
http://qz.com/655995/the-economists-website-is-now-censored-in-china-and-all-it-took-was-one-satirical-cover/