A mindig jelenlévő bántalmazás jellemzőit szinte teljes mértékben megváltoztatta az internet elterjedése. A résztvevők köre kiszélesedett, már nem csak iskolai kereteken belül zajlanak ezek a játszmák, hanem azon kívül is, így más korosztály tagjai is becsatlakoztak a jelenségbe. Persze, nem általánosíthatunk, hogy a bántalmazás csak az iskolás korúakat érinti, hiszen a munkahelyen is sok sérelem ér minket. Azonban az internetnek "köszönhetően" már nem is kell fizikálisan egy közösség tagjának lennünk, hogy gonoszkodjunk bárkivel. Pillanatokat alatt elénk kerülhet egy ember profilja, akiről úgy gondoljuk, unszimpatikussága miatt jól belérúgunk. A két tér jellemzőit hasonlítanám össze ebben a cikkben, illetve a két fél általánosabb jellemzőit is sorra venném, hiszen nem utolsó szempont feltérképezni, hogy miért válik valaki bántalmazóvá vagy bántalmazottá.
Az online és a hagyományos bántalmazás összehasonlítása
Hagyományos
Inkább csak az iskola falain belül jemmező.
A bántalmazó és a bántalmazó gyakran osztálytársak.
A bántalmazásnak tanúi a közösség tagjai, nem csak az iskolában, hanem online felületen is.
Ráhatással vannak a szemtanúk a bántalmazás megszüntetésére.
Mindkét fél látható, nem bújhatnak inkognitó mögé. A bántalmazónak át kell hágnia a csoport által elfogadott normákat, amik számára hátrányokat okozhatnak.
A szemtanúk reakciójának hatására a bántalmazó hamarabb hagyja abba a negatív megnyilvánulásait.
Gyakori az áldozat hibáztatása. A hülyéskedés kategóriába sorolással hárítja a felelősséget a bántalmazó.
A tanúk kevesebb alkalommal lesznek társak a bántalmazásban, mint a virtuális térben. Legfeljebb csak bátorítják az elkövetőt. De a legjellemzőbb a passzívitás.
Ritkán hívnak felnőttet, hogy beavatkozzon.
Virtuális térben zajló
A bántamazás nincs időhöz és térhez kötve. Az internet által, ha a bántalmazó és a bántalmazó online van, bárhonnan elérhetők.
Gyakran ismeretlenek egymás számára a felek.
Nagyobb a közönség. Bárki bárhol hozzájuthat a tartalomhoz.
A láthatatlanság önbizalmat, hatalmat ad az elkövetően. Tetteit a valós életben nem feltétlenül merné végrehajtani.
A bántalmazó számára láthatatlanok tettei következményei, így nem ismerheti fel bünősségét, így kevesebb esély van rá, hogy felhagy gonosz megnyilvánulásaival.
Szükség van a közönség segítségére ahhoz, hogy az elkövető szembesüljön tetteinek súlyosságával.
Bárki bántalmazóvá válhat, akár a bántalmazott is, mivel nincs közösségi ráhatás a személyekre.
A közönség passzív és aktív magatartást is tanúsíthat.
A bántalmazó kevesebb esetben fordul felnőtthöz segítségkérés miatt.
Kiből lesz elkövető és kiből áldozat?
Kik a potenciális áldozatok?
Szorongásos, félénk, csendes, visszahúzódó viselkedés,alacsony önértékelés, negatív énkép, negatív problémafelfogás – ez teszi hajlamossá a gyereket a “szenvedő alany” szerepre.
Az iskolai bántalmazás áldozatainak legfontosabb közös jellemzője a gyengeség és a szorongásos viselkedésminta. Az érzékeny, visszhúzódó, csendes gyermekek nehezen tudják magukat megvédeni erősebb társaikkal szemben. Az énképük általában negatív, önértékelésük alacsony, csúnyának, butának, szerencsétlennek tartják magukat. Azt azonban nehéz megmondani, hogy ez a viselkedsminta a bántalmazás oka vagy következménye.
Kik lehetnek az elkövetők?
Agresszívak és elfogadóak az agresszióval szemben, önértékelésük magas, énképük pozitív (legalábbis a külvilág felé ezt mutatják), idősebbek, erősebbek és dominánsabbak mint áldozataik. Általában a csoportban központi helyet foglalnak el, de arra is van példa, hogy éppen agresszív viselkedésük miatt kitaszítottak. empátiájuk átlag alatti – felmérések azt mutatják, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy milyen szenvedéseket okoznak a másiknak.
Agresszivitásuk legtöbb esetben szintén sérült személyiséget takar, diktatórikus, szeretethiányos, vagy elhanyagoló szülői környezetből jönnek. Magatartásuk, látszólag domináns személyiségük gyakran felvett önvédelmi póz. Önbizalmukat erősítik azzal, hogy a náluk gyengébbnek rendszeresen fájdalmat, szenvedést okoznak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése