inapló szemle: Könyvtár, mint közösségi tér a hálózatiság korában

Könyvtár, mint közösségi tér a hálózatiság korában

Minden könyvtár alapvető feladatai / szolgáltatásai között fontos szerepet tölt be közösségi tér funkció.

A Győrben található Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér alapító okiratában meghatározott alaptevékenységei között szerepel a hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása, azaz a közművelődési feladatok ellátása. Az intézmény a kultúra, a művelődés és a találkozások színtereként a társadalmi életben aktív szerepet tölt be.

A közművelődési osztály öt helyszínen látja el többek között a közösségi tér funkciót, a rendezvények szervezését, összehangolását a város más kulturális programjaival, valamint a lebonyolítást.

Az intézményi stratégiához, átgondolt közművelődési koncepcióhoz igazodva folyik a programszervezés. Fontos, hogy minden korosztály és minden érdeklődési terület (zene, film, színház, tánc, irodalom, sport, gyerekprogramok stb.) megtalálja a neki való szórakozási, ismeretszerzési, művelődési lehetőséget.

Díjmentes internethasználatot biztosít az érvényes regisztrációval (látógatójeggyel, olvasójeggyel) rendelkező látogatók számára a Központi Könyvtár, a Kisfaludy Károly Könyvtár, a Gyermekkönyvtár és - Sziget kivételével - a fiókkönyvtárak is.

A számítógépek elsősorban internetezésre használhatóak. Ennek megfelelően lehetőség van az interneten történő keresésre, közösségi oldalak használatára, elektronikus levelezésre, egyes állományok letöltésére, de szövegszerkesztésre, és a dokumentumok adathordozóra mentésére is.

Nyomtatást térítési díj ellenében személyesen a könyvtárosoktól kell kérni. A számítógépek használatához és az elektronikus ügyintézéshez a könyvtárosok és e-tanácsadó kollégák szükség esetén segítséget nyújtanak.

Ezeken felül könyvtári eszközökkel törekednek segítségnyújtásra ahhoz, hogy a gyermekek számára is természetessé váljon az önálló ismeretszerzés, hogy készségszinten használják a kézikönyveket (enciklopédiákat, lexikonokat, szótárakat), hogy elsajátítsák az információkeresés hagyományos és modern - de mindenekelőtt megbízható - technikáit.

A legkézenfekvőbb módszer erre az, ha már nagycsoportos óvodásoknak és kisiskolásoknak lehetőséget teremtenek a könyvtárlátogatásra, melynek során megismerkedhetnek a könyvtári szolgáltatásokkal, s melynek következtében talán olvasó felnőtté válnak.

Így együttesen valósulhat meg az olvasásnépszerűsítés, valamint a könyv- és könyvtárhasználatra nevelés oly módon, hogy a tanultak jól illeszkedjenek a digitális írástudás során kialakított készségekhez.

Előzetes egyeztetést követően tanórákat, játékos foglalkozásokat tartanak, továbbá könyvtárbemutatót és könyvtárhasználati rendhagyó órát valamennyi szolgáltató ponton.

A Békés megyei könyvtár egy pályázat során 120 millió forintot nyert, ami lehetőséget adott többfajta fejlesztések elkezdéséhez. Ilyen volt például egy digitális labor és egy digitális lépcső kialakítása a bibliotéka épületén belül, valamint egy szabadtéri, mobil pavilon.

Ezek a fejlesztések elősegítik az oktatást, a területi ellátást és a kompetencia fejlődését. A digitális labor egyfajta közösségi tér funkcióját tölti be, amely fel van szerelve informatikai eszközökkel. Míg az oktatóterem főleg általános és középiskolai csoportoknak áll rendelkezésére, addig ebben bármilyen csoport szabadon összejöhet, hogy közösen tervezzenek, alkossanak – például a számítógépekkel, a 3D-s nyomtatóval.

Az egyik lépcsőnél kialakítanak egy úgynevezett digitális lépcsőt. Ezzel a fiatalokat szólítanák meg, akik nem a megszokott, hanem a hagyományostól eltérő környezetben használhatnák a digitális eszközöket.

A 43 ezer fős dániai kisváros, Tårnby könyvtára 2015-ben egy új közösségi tér létrehozását tűzte ki célul: egy hívogató, nyitott és kollaboratív városi teret kívántak megalkotni a könyvtár megnyitásával, egy kávézó létesítésével és a könyvár melletti közpark megújításával.

A kávézóval szemben támasztott követelmények a következők voltak:

· a gazdasági mellett társadalmi szempontokat is figyelembe vevő, illetve egészségtudatos üzemeltetés;

· a kávézó támogassa a könyvtár mindennapi működését;

· partneri együttműködés a könyvtárral;

· adjon újat a városi térhez;

· biztosítson kapcsolatot a könyvtár és a város között;

· hangsúlyosan jelenjen meg kialakításában a könyvtár külső tere;

· építsen és biztosítson új kapcsolatokat a könyvtárnak.

A kávézót a könyvtár épületén belül, a könyvtár főbejárata mellett hozták létre az épület homlokzatának kivágásával, megnyitásával. A bent mindössze 20 ülőhely biztosított, kint pedig néhány asztalt és gránitpadot találhatunk. A kávézó értéke éppen ebben az egyszerűségben rejlik.

Nyáron a bútorzatot hordozható elemekkel egészítik ki, így az embereknek választási lehetőség biztosított az árnyékosabb részek vagy a tér kínálta naposabb helyek között is.

A kültéri asztaloknál beszélgethetnek, kártyázhatnak, sakkozhatnak az emberek, s új szolgáltatásként a könyvtárból társasjátékokat is kölcsönözhetnek. A téren kialakított - elektromos csatlakozással, hang- és fényeszközökkel felszerelt - multifunkcionális színpad számos könyvtári és más városi, közösségi program helyszíne.

Lépcsősorát pedig örömmel használják üldögélésre, találkozásokra az emberek. A színpad és környéke, a rendezett park, valamint a kávézó külső terasza kiemeli környezetéből a könyvtárat, vonzó célponttá, mintegy "kültéri nappalivá" teszi a városlakók számára, s új kapcsolatokat is teremt a környék korábban elszigetelten álló, működő intézményei, épületei között.

Magát a kávézót egy helyi kisvállalkozás működteti számos helyi partnerrel, többek között a társadalmi integrációt segítő civil szervezetek önkénteseivel, helyi iskolák gyakornokaival, szakmai gyakorlatukat itt folytató diákokkal, a helyi munkaügyi központtal együttműködésben.

A pultot a könyvtár falából kibontott vörös téglák újrahasznosításával alakították ki. 2017 januári megnyitása óta a kávézó napi 200-300 vendége fogad. Nyitvatartása a könyvtár nyitvatartásához igazított. Azóta 20%-kal nőtt a könyvtár használóinak száma is.