 |
| Nyírő András |
“A múlttal már nem lehet mit kezdeni,
azt viszont mindig eldöntheted, hogy másként, jobban csinálod ezután.”
A közhelynek tűnő, de mégis bölcs idézet Nyírő Andrástól származik. Van aki e nevet nem ismeri? Ő a magyar internet Hankiss Elemérje, vagy Steve Jobs-a. Szociológusként (innen a Hankiss-asszociáció) csöppent bele az internet világába a ‘90-es évek elején, hogy elindítsa az első tartalomszolgáltató online magazint és megalapozza a hazai internetes kultúrát. De nézzük a részleteket!
A kezdet fiai
1989 előtt Nyírő András, Szakadát Istvánnal és Kelemen Gáborral társszerzője a Politika c. lexikonnak, ami a kommunista állampárt politikai bizottságának történetét dolgozza fel 1944-től 1989-ig. A megjelenés lekési az utolsó MSZMP-kongresszust, így a sikerre hiába várnak, de számítógépes formában fennmarad a dokumentum.
Nyírő ‘90 és’92 között Franciaországban tanul ösztöndíjjal, szerencse, mert ekkor vásárol Párizsban egy 286-os IBM PC-t, amin programozni tanul. “Koalícióelméleti”szoftvert készít, amit Phd dolgozatként nyújt be itthon a Közgázon, de nem fogadják el a csak számítógépen prezentálható munkát. Szakadát kollega ezalatt beszkenneli a Politkát, fényképekkel, plakátokkal, úgyhogy ebből elkészítik az 1. magyar multimédiás CD-ROM-ot. Ezt, és a Segédkönyvet az Aula Kiadó adja ki 300 példányban. Ezzel is megkísérlik a PhD-t, de megint elutasítják őket.
A ‘90-es évek elején Nyírő András, amint előfizetővé vált a Datanetnél, amit akkor EU-netnek hívtak, megcsinálta az INteRNeTTót. Akkor még nem léteztek ilyen oldalak - erős, online tartalomszolgáltatás, amelyik kifejezetten tartalommal, hírekkel nőtt nagyra, egyik kelet-európai országban sem volt. A cseheknél, szlovákoknál egy keresőmotorra épült a tartalomszolgáltatás, a románoknál egy nagy file-letöltő szolgáltatásra építettek híreket.
Nyírőék célja Uj Péterrel együtt az volt, hogy olyan újságot indítsanak, ami túlszárnyalja a Népszabadságot. Uj Péter ekkor már sztár újságíró volt a saját szubkultúrájában, a Népszabadságba
írta a Szerda rovatot, de Nyírő elcsábította az internet felé, ahogy az ABCD CD-ROM magazin stábjából is jöttek néhányan. Az ABCD számítógépes újság (a szamizdat időkbeli ABC Kiadó nevéből plusz a CD-ből jött létre) szintén Nyírő kezdeményezésére alakult meg 1993-ban. A stábhoz tartozott Kelemen Gábor is, aki szociológiára járt együtt Nyírővel. Ő ismerte a legjobban az internetet, ő vezette be a többieket a Mosaic-ba, a böngészők ősatyjának világába. Az alapítók közé tartozik még Szakadát István, Gerényi Gábor, aki multimédia CD gyártással foglalkozott, Barczi Imre mérnök, aki interface, dizájn témákat hozott a lapba.
 |
| Uj Péter |
A dizájner Yasar Meral volt Törökországból. Kialakul a legendás Törzsasztal, a mindmáig legnépszerűbb netes beszélgetőfórum. Mihancsik Zsófia moderálja a Hetet, ahol politikai viták zajlanak. Digitális fényképes tudósítások is vannak például a Diákszigetről , vagy a Balaton-átúszásról.
Ez a stáb készítette az ABCD-t is, és innen mentek át az INteRNeTTóhoz.
Nyírő politikai bizottságos könyvét 2000-es kezdő példányszámmal CD-én terjesztettek újságárusoknál.
INTeRNeTTo
Az INTeRNeTTo nevet a Balatonnál találta ki a stáb: nézték, csodálták a tavat, az információ tengerre (=internet) asszociáltak és ott volt a Balaton (=tó), de nagy vita kerekedett, mert Uj Péternek nem tetszett, nem gondolta, hogy jól beazonosítható lesz a név és zavarosnak találta az internet-Internetto hasonló fogalmakat. (Az Index neve később a ‘80-’90-es évek folyóiratából, az Index on cenzorshipből jött.)
Nunn Zsuzsa, pécsi grafikus lány találta ki, hogy a logóban kis-nagybetűk legyenek vegyesen, ami Nyírőnek nagyon tetszett. Megjelentek a cikkek, de csak minimálisan lehetett hozzájuk szólni. Ezért szerettek volna egy fórumot is indítani, ahol az olvasók kifejthetik véleményüket. ‘95-re ez is meglett Nemes Dániel programozó segítségével, de nem szólt hozzá senki, csak Nyírő írogatta a véleményeket és álneveken cseverészett magával.
 |
| Barczi Imre |
Klasszikus hírújságírás nem volt az elején: IT-hírek jelentek meg és Barczi Imi hírlevél híreket írt, például az információs társadalomról, vagy, hogy mit mondott Bill Gates, de az Oracle és a szólásszabadság kapcsolatáról is jelentek meg cikkek.
Első nagy dobásuk a Horn Gyula online interjú lett volna a miniszterelnökkel, de épp akkor fagyott le a net. Az INTeRNeTTós kérdéseket és az egész interjút mégis lehozták másnap a lapok. Az INTeRNeTTo mögött egyébként az IDG lapkiadó vállalat állt Bíró Istvánnal az élen.
A Horn-interjú után három nappal megszólalt Nyírő telefonja: “Maga Nyírő András? Igen. Maguknál volt Horn Gyula? Igen. Én is akarok menni magukhoz. Friderikusz Sándor vagyok.” Az INTeRNeTTo 4 éves fennállása alatt minimális hasznot termelt, és Nyírő elmondása szerint ennél többre nem is lehetett számítani.
1996-ban a Medián Közvélemény és Piackutató Intézet megkezdi kísérleti webaudit-szolgáltatását, ami váratlanul magas nézettséget hoz az INTeRNeTTo oldalain. Ugyanekkor Nyírő 25 milliót kap az Internet Expóra az NKA-tól. Az Expó publicitása tovább növeli az INTeRNeTTo olvasótáborát. 1997-ben indulnak az olvasók kérdései alapján összeálló webkamerás online interjúk, amikben Horn mellett a már említett Friderikusz és Lovasi András is részt vesz.
Beindul a gazdasági- és sporthírszolgálat is, és Parti Nagy Lajos előszavával megjelenik az első magyar cyber szleng szótár, a Zsargon - az INTeRNeTTo-olvasók beküldött címszavaival összeállítva.
Törés
1996 végén Mihancsik felmond, mert nem tud megegyezni a moderálás szabályairól Nyírővel. Hozzá hasonlóan kilép szinte az egész kezdő, régi gárda, hogy a MatávNet (origo) kebelén folytassák a munkát. Az INTeRNeTTo egyetemistákkal töltődik, akik az interaktív televíziózással próbálkoznak az oldalon. A TV2 Mélyvíz című éjszakai beszélgetős műsorát teszik először kommentelhetővé: a nézők a Tórzsasztalban reagálhatnak.
Négy év után Nyírőék ajánlatot tettek az INTeRNeTTo kivásárlására az IDG-nek, sokan ugyanis nagy pénzt láttak a lapban. Ilyen volt Kőrösi Ákos, az Index későbbi befektetője és Gerényi Gábor is, akik tőzsdére akarták vinni az újságot. Mikor az INTeRNeTTo kivált az IDG-ből, Gábor András sietett a csapat segítségére, aki a Közgáz Informatikai Intézetének igazgatója volt ekkoriban. Helyet biztosított a stábnak a Közgáz egyik termében, és végül itt alakult meg az Index.
‘97-ben robbant a Matáv-konfliktus, amiben Nyírőnek megint főszerep jutott. Minden akkori ősnetező megdöbbent, mikor a Népszabadságban megjelent, hogy olcsóbb lett a Kínába telefonálás, de felemelték az éjszakai internetezés tarifáját. Nyírő és Hollósi József, a másik nagy netes közösség, a HIX (legrégibb és legismertebb levelező fórum) vezetője mélységesen felháborodtak.
Kiknek könnyítés, ha olcsón lehet Kínába telefonálni? És ki mindenkinek nehezítés, ha drágább éjszaka a net! Közösen fogalmaztak egy levelet Straub Eleknek, a Matáv igazgatójának és meghívták egy beszélgetésre a C3-ba, de a monopol helyzetben lévő Matávval nem lehetett egyezkedni.
Ekkor Nyírőék megírták a Fehér Könyvet, jelentést a hazai internet-ellátásról. Közreműködők: Bodoky Tamás újságíró, Veszelovszki Zsolt a port.hu tulajdonosa, Glatz Ferenc az utószóhoz adta a nevét. Utána az újság folyamatosan írogat a netes árakról, a külföldi országok netes tüntetéseiről és próbálkozik a Matávnál.
Barczi Imre így nyilatkozott erről az időszakról: “Az Internetto-Index mindig nagyon erősen támadta a Telekom üzletpolitikáját, ami az volt – Simó Gyuri (a Telekom topmenedzsere) annyiszor elmondta ezt, hogy beleégett a fejembe -, hogy az emberek nem azért nem interneteznek, mert drága az internet, hanem mert nincs számítógépük. Mi pont az ellenkezőjét gondoltuk: minden akadályt kisebbre kell tenni, és akkor majd fognak. Hogy ha az egyik kicsi, a másik nagy, akkor már nyomni fogják az emberek, hogy az is legyen alacsony. Az Internetto idejében készült az a Fehér Könyv, Straub Elek idejében, amit Nyírőék raktak össze, többé-kevésbé statisztikákkal megtámogatva arról, milyen a helyzet, milyen lehetne, milyennek kéne lennie. Straub többször is volt az élő fórumon az Intenettóban. Az Internetto a tömegeket maga mögé állítva követelte, hogy legyen olcsó az internet, infrastruktúra legyen az internet. A Matávnak viszont ez üzlet volt, nekik az kellett, hogy költsenek erre, hogy nekik is jó legyen.”
1998-ban Straub behívta Nyírőt, hogy beszéljenek a díjakról. Két javaslattal állt elő, az egyik, a kedvezőbb volt a “flat rate”, az éjszakai alacsony tarifa megoldás - Nyírő erre rábólintott. De a megegyezés után sokan támadták, Bodoky például el is ment a szerkesztőségből, mert nem tetszett neki a Matávos paktum.
Minden kontroll nélkül, és a Pannon GSM országos net lefedettsége miatt könnyedén elindultak a vidéki és határontúli INTeRNeTTo-mutációk, mai terminológiával: blogok. Nyírő tartotta ugyan a kapcsolatot velük, de nem mondta meg, ki mit csináljon, úgyhogy “hangyaboly-szerűen” dolgoztak.
Jön az Index
1999-ben már nagyon feszült a viszony az INTeRNeTTo és az IDG között. A koszovói háború után nagyon magasra ugrik az oldal nézettsége: napi 35 ezer olvasót számlál. Május elején a szerkesztőség törzsgárdájából megalakul az URL Consulting kft., ami 15 millióért venné meg az INTeRNeTTo nevet, de Bíró elutasítja az ajánlatot.
Május 17-én a MÚOSZ székházban megalakul az index.hu. Az 50 millió forintos törzstőkével alakult Index.hu Részvénytársaság első tulajdonosai többek között az Inventrás Kőrösi Ákos és Szőllősi Gábor (75 %), az INTeRNeTTós Nyírő, Gerényi, Uj és Kéki Balázs technikai szerkesztő (10 %). Nyírő csak pár napot tölt az index.hu-nál, mert közte és az index menedzsmentje között elmérgesedik a viszony. Valószínűleg személyi okai lehettek a konfliktusnak, Uj Péter szerint: “András személyi kultuszban nyomult: begőzölt, megsértődött, nem tudtuk megoldani a szituációt.”, de mint mondja: ‘Kétségtelen, hogy kibaszott nagy kommunikátor, és ő szervezte ezt a közösséget maga körül.”
 |
| kommunikátor |
Gerényi szerint mindenkit ő húzott elő a köpönyegéből és neki köszönhető, hogy az itthoni netes tartalomszolgáltatás évekkel megelőzi a környező volt szocialista országokat. Az új vezetés Ujból és Gerényiből állt. Nyírő a maga részéről így indokolta távozását: “Már nem érdekel az internet annyira, oda jutottam vele mint ‘94 körül a CD-ROM-mal: mindent megcsináltam, amit akartam… Most WAP-pal foglalkozom, ez a mobiltelefonos online tartalomszolgáltatás gyerekcipőben járó változata, olyan mint az Internetto ‘95-ben.”
Kőrösi Ákos vezetése alatt az index univerzális újmédiává alakul, sőt, médiavállalattá. E-broker és webaudit szoftvert fejleszt, online reklámügynökségként is terjeszkedik. 1999-ben 100 millió forintos forgalmat bonyolít, és nullszaldós.
Uj Péter azt mondja az indexről: “... Olyan kelet-európai médiavállalatot akartunk csinálni, amely tényleg a nagyok közé küzdheti magát, olyat, amelyik 50 év múlva is állhat. Lehet, hogy ez álom meg baromság, de hát kell az embernek ilyesmi, ugye?”
A "régi" INTeRNeTTo főszerkesztői posztját egy darabig Nyírő egykori harcostársa, Andrassew Iván tölti be, de a gyorsan változó összetételű szerkesztőségek alatt a portál nézettsége fokozatosan elmarad riválisaié mögött.
1999-ben Kőrösi Ákos online áruházat nyit az INTeRNeTTón és ettől az oldal elindul a kommercializálódás felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése