Web-leltár: web 1.0 és web 2.0

A web fogalma

Vegyük szemügyre, mit is tudunk a webről. Naponta nyithatunk olyan oldalakat az interethozzáférésünknek hála, aminek a linkje „www.”-vel kezdődik. Van, aki azt is tudja, hogy mi a feloldása ennek a három vének: a vénnek számító World Wide Web, mely kifejezésen magyarul a világhálót értjük. Ennek hozzáféréséhez van szükségünk egy szolgáltatóra, aki internetkapcsolatot biztosít számunkra, és onnantól kezdve „netezhetünk”.

De mit is csinálunk, amikor netezünk? Hozzáférésünknek hála kereshetünk, tájékozódhatunk a világhálón, tehát a weben. Erős a tévesztés lehetősége így – a különböző megfogalmazásoknak, illetve a figyelmetlenségnek, tájékozatlanságnak köszönhetően – az internet és a web fogalmai kapcsán. Ezért a webről való ismereteinkhez, megfigyeléseinkhez, kategorizációnkhoz szükséges volt előbb ezt tisztázni: a web nem magát az internet-hozzáférést jelenti, továbbá a web két eddig elkülöníthető verzióinak tárgyalása nem az internet sebességéről, sávszélességéről vagy egyéb technikai tulajdonságairól fog szólni. Az internet története  különbözik a web történetétől. A web 1.0 és a web 2.0 fogalma időbeli távlatokban értelmezhető. Lényegében a világháló felületét, tartalomkezelését és működtetését célzott elkülönítve meghatározni, ahogyan az a kezdettől napjainkig alakult, amilyen lehetőségeket kínál az évek fejlesztése miatt. (A későbbiekben csak a felület és tartalom szempontjából vázolom fel a különbségeket.)

FAQ: Mi a különség a web 1.0 és a web 2.0 között?

A cikk ezen pontján jogosan merül fel a kérdés: miben különbözhet egyáltalán a web jóformán saját magától? Ha előzetes ismereteink alapján belegondolunk, hogy egy folyamatos fejlesztés és újragondolás alatt álló operációs rendszer különböző verziós megjelölései miben különbözhetnek egymástól, továbbá beleütköztünk már nehézségekbe, mint például milyen problémák merülhetnek fel az egyik, illetve a másik verzióban futtatni kívánt program megnyitásakor, akkor tudjuk, hogy a verziójelölésekkel a fejlesztők nem játszani szoktak.

Illetve van, amikor játékból próbálgatják az új szülemény nevét, akár a férjet kereső hajadon. A web új szuper-képességeit az „internetguru”-nak emlegetett Tim O'Reilly nevezte nevén. Persze a névadás nem lehet szuperképessége mindenkinek elsőre (ahogyan egy szuperhős megjelenítése kapcsán sem mindig esik le elsőnek, lehet nem kívülre kellett volna ráadni a fehérneműt). Ilyenkor körbe lehet kérdezni a többi baráttól, szakitól, hogy mit gondolnak erről (nem a szuperhősök ruházatáról). A források szerint így tett O'Reilly, amikor a Web 2.0 Expo-n, amit San Francisco-ban tartottak. A BBC News dot.life blogján található ennek az ötletelésnek az emléke. Illetve itt ragadt a web 2.0 helyettesítő, „web weird” elnevezések emléke is: web squared, web cubed, web shared.

A kifejezőbb nevet, ami nem túl „techy” John Battelle vetette fel O'Reilly-nak eszerint a képlet szerint: Web 2.0 + World = Web Squared. A történetek tárát félretéve, ha megállunk és értelmezzük a képletet, ami a névváltoztatás kapcsán megfogalmazódott, akkor kiemelhetjük a web 2.0 legfontosabb elemét, ami végett megkülönböztetést igényelt O’Reilly szerint: a közösségi jelleg. A world hozzáadása azt absztrahálja ugyanis, hogy a web 2.0 új szintre emelte a közösségi webhasználatot: immár kétszeresen vonta be aktív formában a használókat, a világot.

Web 1.0

A web 1.0 lehetőségei egyirányúan ragadták meg szerepkörében az embert: vagy aktívan kezelte a saját tárhelyét a weben valaki, vagy valaki más weboldalát böngészte passzívan. A felület bár statikus volt, csak olvasható (read-only), kevesen írták a tartalmat, illetve az önkéntes információközlésnek ellenőrző jellege volt, a kezdeti állapotokban ez is óriási lehetőségnek tűnt, illetve nagy sokkot okozott a közönségnek, akik figyelemmel kísérték az internet közösségivé válását. A közösség tagjai számára biztosított tárhely kihasználása önmagában új próbálkozásokat hozott. A tartalom szempontjából birtokló volt. A saját weboldalak szerkesztése akár magánszemélyek (személyes weboldalak), akár cégek, intézmények, szervezetek számára nyitott volt. Az információ megosztásának, publikussá tételének nagy pillanata volt ez.

Kitekintő:

Az 1996-os alapítású san fransisco-i Internet Archive oldalán lehetőség van különböző weboldalak archivált nézeteit megtekinteni. A Way Bach Machine által kis kutatást végezhetünk, hogy hogyan nézhetett ki egy általunk ismert weboldal akár a web 1.0 eszköztárának kialakításával, illetve mára hova fejlődött.

Példák: CNN, Google.

Web 2.0

A web 2.0 szintjén már kétirányú az ember szerepe, illetve döntési lehetősége van, hogy kihasználja-e adott pillanatban mindkét, vagy csupán egyik szerepkörét. Tehát lehetősége nyílt arra, hogy beleszóljon, kommenteljen, hozzáadjon valamit egy nem általa kezelt felülethez a weben. Ennek köszönhetően már többen írhattak egy tartalmat, így tartalomaggregációhoz vezetve. Erősödött a részvétel szerepe, közelebb kerültünk általa a virtuális valóságok fikcióihoz. Funkciót kapott a web világa: olyan szolgáltatásokat biztosít, amelyek virtuális térbe helyezik az addig valós, fizikai térhez kötött emberi tevékenységeket is.

Kitekintő:

A személyes weboldalakat felváltja a blogolás, a vlogolás, a személyes profilok készítése olyan közösségi hálókon, mint a Facebook és társai. A BBC Sounds felvételén  egy beszélgetés hallgatható a web 2.0 kezdeti időszakáról. Találó kifejezéssel élnek a web új verziója kapcsán: kulturális sokk (culture shock). Ez a felvétel is egy emlék, hogy hogyan fogadták, mit láttak benne a fejlesztés/elterjedés időszakában.
Gondolatokat feszegetnek benne, hogy mit fog változtatni (pl. angol mint közös nyelv). Ennek kapcsán, illetve az előbbi kép kapcsán elgondolkodhatunk, hogy most hogyan néz ki ez a bizonyos culture shock, mivé alakult, mekkora szerepet kapott az életünkben? Milyen szerepet kapott a mindennapokban a social networking, a web kettő „hozománya”. Az említett felvételen megfogalmazták ezen túlmenően azt is, hogy a fiatalabbaknak az kell, hogy minden szükségletük egy website-on konvergáljon. Ha az előbb említett példát, a Facebookot vesszük alapul, ahol mára már nem csak ismerősöket lehet keresni, beszélgetni, fotókat feltölteni, de már árulni, hirdetni is lehet rajta, a különböző személyek által kezelt oldalakról pedig tájékozódni is lehet: hír, szórakozás, barátok – mind egy helyen.

Összefoglalás

A weben mára minden elérhető a könyvtári állománytól a személyes információkig, ráadásul egy helyen. De ha magát a webet vesszük leltárba, akkor is egynél több verzióját különböztethetjük meg. Eddig a web 1.0 és a web 2.0 él a köztudatban, viszont beszélnek már web 3.0-ról is, amit másképp „szemantikus webnek” emlegetnek. A web továbbgondolása valószínűleg nem fagy még be, és a fejlesztéseknek köszönhetően hamarosan további listát írhatunk a web-állományunk készletéről.

Ajánlók listája

• Azoknak, akiknek a web 1.0 és web 2.0 fogalmai tiszták, és több, összetettebb tudásra vágynak ajánlom az Online Content Creator (OCC), illetve User-Generated Content (UGC) fogalmaihoz kapcsolódó tanulmányokat.
• Azoknak, akik a web standardizálása iránt érdeklődnek, ajánlom a w3c webldalát, illetve az általuk készített videót a vimeon, amiben a laikusoknak magyarázzák el, hogy miért fontos ez.
• Azoknak, akik a témához érintőlegesen köthető előadások érdekelnek, ajánlom a TedEx videóit: big data, data visualization, az új web, látványos web-barangolás.
• Azoknak, akik egy pontosabb összefoglalót szeretnének a web kettőről.