Zenei streaming szolgáltatók vs. előadóművészet

Streaming szolgáltatások és a zeneipar. Kié lesz a profit?

Ha házibulik, vendéglátó egységek, esküvők zenéjét akarjuk biztosítani vagy akár egy edzőtermi vagy szabadtéri kocogáshoz háttérzenét keresgélünk, manapság zenei streaming szolgáltatásokat keresünk az online térben. Olyan válogatásokat kaphatunk minimális összegért, ahol nem kell szemtelen reklámokat elszenvednünk zenehallgatás közben.


De mégis mennyiért érhetjük el a több milliós zenei könyvtárakat és a válogatásokat?

Kik a piac húzóerői?

A műfaj egyébként érdekes módon nem amerikai találmány, sőt, egyre kevésbé szól róluk. A két nagy dobás: a svéd Spotify és a francia Deezer már a fizetős ügyfelek több mint felét adja.

A Spotify felhasználóinak számában jelentős mennyiségű amerikai, a Deezer azonban nem akart/nem tudott belépni az USA-ba, ott az ügyfelek többsége európai.

Most nézzük a díjszabásokat, és a nyújtott kedvezményeket nagyon röviden:

Apple Music: havi 1490 Ft egyéni előfizetés / havi 2290 családi előfizetés (hat fő számára)

Spotify: havi 1490 Ft egyéni előfizetés / havi 2290 családi előfizetés (hat fő számára) / havi 790 Ft diák előfizetés /

Google Play Zene Korlátlan Hozzáférés: havi 1490 Ft egyéni előfizetés / havi 2290 családi előfizetés

Deezer: havi 1499 Ft egyéni előfizetés / havi 2249 családi előfizetés (hat fő számára) /

Tidal: havi 1499 Ft egyéni prémium előfizetés / havi 2999 egyéni HiFi előfizetés / havi 2249 Ft családi prémium előfizetés  (hat fő számára) / havi 4499 családi HiFi előfizetés (hat fő számára) / havi 749 Ft diák prémium előfizetés / havi 1499 diák HiFi előfizetés

Minden fő szolgáltatás ugyanolyan összeget számít fel a standard és prémium szolgáltatásaikért. Ez 1490 forint havonta, és ez lehetővé teszi, hogy egy személy egyszerre hallgassa. (A szolgáltatások közül kettő nagy diákkedvezményt kínál, a Spotify és a Tidal. Az árazás itt is nagyjából hasonló. )

A szolgáltatások mintegy fele kínál egyfajta ingyenes előfizetést is, ha nem szeretne fizetni a felhasználó. A Spotify és Deezer ingyenes szolgáltatásai nagyon hasonlóak.

A standard szolgáltatás esetén  hallgathatjuk ugyan a kívánt zeneszámokat, de időnként megszakítják a reklámok. A kiválasztott album vagy lejátszási lista nem sorrendben, hanem véletlenszerűen fog lejátszódni és nem minden zeneszám játszható le, emellett léptetni sem enged a dalok között. És ezt szakítja meg véletlenszerűen egy-egy hirdetés a zeneszámok között.

A spektrum másik végében a prémium szolgáltatások vannak. Az Apple, a Spotify, a Google, a Tidal és a Deezer is kínál "családi" előfizetést, amely lehetővé teszi, hogy legfeljebb hat ember csatlakozhasson ugyanazon fiókhoz egyszerre. A diák előfizetéstől eltérően nincs ellenőrzés, hogy csak a testvéreddel, szüleiddel vagy rokonaiddal kapcsolódsz össze, így többé-kevésbé azzal fizetsz elő, akivel szeretnél. A családi előfizetés minden hónapban minimum 2290 Ft.

 Felhasználóknak rengeteg lehetőség, milliónyi zeneszám áll rendelkezésre, de hol maradnak az alkotók és előadók bevételei ebben az online folyamban? 

Mindannyian elszenvedik, vagy van, aki profitál is ebből?

Zenészek a streaming ellen

A legtöbb zenész úgy gondolja, hogy a streaming szolgáltatók a megélhetésüket veszélyeztetik, hiszen alig fizetnek jogdíjat a zeneszámok után. Taylor Swift 

úgy nyilatkozott nemrég, hogy a Spotify-től kapott pénzből "hideg vizet se tudna venni, viszont a cd-eladásokból akár tengerpartokat is". Ezután le is tiltotta legújabb albumát, az 1989-et a szolgáltatásról, hogy felháborodásának kézzelfogható nyoma is legyen. Ezt a lépést nem maga miatt tette, hiszen egy világhírű énekesnőnél ez a bevételkiesés nem sokat nyom a latba, hanem kevésbé ismert sorstársai mellett állt ki, akik megérzik, ha kevesebb jogdíjat kapnak szerzeményük után.

Taylor Swift és Beyonce, a két erőteljes fellépő a "streaming-harcban"

 Hasonlóképpen Beyoncé sem engedte, hogy albumát a Spotify-on is el lehessen érni. A két világhírű énekesnő mellett most egy harmadik is beszállt a zenestreaming elleni harcba. Adele a  25 c. albumával kapcsolatban, amely 2015. november 20-án jelent meg hivatalosan, a művésznő azt nyilatkozta a The New York Times című napilapnak, hogy egy ideig biztosan nem lesz elérhető a Spotify-on és az Apple Music-on, hiszen előbb a CD eladásokból szeretne profitálni. Számításai egyébként be is jöttek: az Amerikai Egyesült Államokban három nap alatt 2,433 millió példányban kelt el az album, ezzel új rekordot döntött a popzene történetében. 
Mint Spotify felhasználó, örömmel jelenthetem, hogy Adele albuma már réges-régen elérhető online, miután joggal beseperte az albumért járó tetemes honoráriumot. Szerintem ez így fair.

 Eminem kiadója is beintett az online zeneiparnak, így több millió dolláros jogdíjat követeltek a Spotifytól.

A CNN hírei szerint maga Eminem nem vesz részt a perben, a kiadója viszont a leghatékonyabb ügyvédet kérte fel a perre. 

Zenészek a streaming mellett

A streaming elleni harc jeles képviselői mellett azonban olyan zenészekről is tudósíthatunk, akik kifejezetten támogatják a zenestreaming terjedését és együttműködnek vele. 

Ed Sheeran például pont a zenestreamingnek köszönheti, hogy híres énekes vált belőle. Thinking Out Loud című dalát már több, mint 500 milliószor hallgatták meg a Spotify-on, ezzel egy új rekordot állított fel a zenetörténelemben, amit szinte ő maga sem hitt el. A streaming szolgáltatók tehát egy zenész karrierjét is építhetik, hiszen a zeneszámok itt globális szinten könnyebben tudnak terjedni, mint a CD eladásokkal és az mp3 letöltésekkel.

Tudunk arra is példát mondani, hogy egy zenész a Spotify statisztikák alapján jelölte ki turnéútvonalát. Hunter Hayes, a fiatal amerikai countryénekes a Spotify segítségével mérte fel rajongói táborát azáltal, hogy a világ mely pontjain hallgatták a legtöbbször slágereit. 21 helyszínből álló turnéját tehát azzal a várossal kezdte, ahol a legtöbben hallgatták a Spotify szerint, és a következő állomások pedig a listán szereplő városok voltak csökkenő sorrendben. Ezenfelül azok a rajongók, akik a legtöbbször hallgatták őt az alkalmazáson egyéb jutalmakban is részesültek, például előbb bemehettek a koncertre és személyesen is megismerkedhettek az előadóval. Az az illető pedig, aki a statisztikák alapján a legtöbbször hallgatta Hayes-t, ingyenes Spotify előfizetést kapott 1 évre.

Sajnos, ebben a zenei vadonban, a pénznek köszönhetően egyes platformok megszereznek vagy elvesztenek tartalmakat. Taylor Swift, Prince és más művészek albumainál is tapasztalható, hogy eltűnnek az streaming platformoktól, majd később újra megjelennek. Ennek oka az alacsony jogdíj. 

Az előadóművészek kompenzációja mindig is hátráltatta a hangfelvételt, és a zenei streaming megjelenésével ez a probléma nem tűnt el - valójában éppen ellenkezőleg.

A Tidal célja például az, hogy kitűnjön a tömegből, mint egy olyan platform, amely a művészek megfelelő fizetésének ötletére épült. Ez volt az egyetlen szolgáltatás, amely egy rövid időre például Prince teljes életművét tárolta - bár ma már nem ez a helyzet. Bizonyos esetekben nem lehet lejátszani bizonyos dalokat igény szerint vagy csak egy bizonyos témájú csatorna határain érhetők el. A tartalmi korlátozások, a hiányzó művészek és műsorszámok továbbra is problémát jelentenek a térben, bár a helyzet az utóbbi években jelentősen javult.

hvg.hu/elet/20190824_Eminem_kiadoja_tobb_millio_dollaros_jogdijat_kovetel_a_Spotifytol

internetszemle.blogspot.com/2015/12/a-streaming-media-zeneipar-jovoje.html

mobilzene.hu/a-legjobb-zenei-streaming-szolgaltatas-melyik-a-legjobb-szamodra