keresés

2019. november 29., péntek

Neonomádok - digitális nomádok: új faj vagy régi szokás új köntösben?

Kép forrása: https://filthyrichwriter.com

A mai modern világban a neonomád egy trendi szó, de a használata kissé zavaros. Ahány tudományos terület, annyi fajta értelmezésével, megfogalmazásával találkozhatunk. A tudományos cikkektől a trendi bulvárlap írásokig mindenhol megjelenik. A migráns csoportoktól, a jelenleg is vándorló népeken át, a digitális világ teremtette újfajta munkavállalókig, ill. a világot járó fotósig szinte mindenki neonomád a cikkek szerint. Értelemszerűen: neo = új, nomád = vándorló. Jelen esetben a neonomád egy vállfajáról, a digitális nomádokról írok.





Kép forrása: https://en.wikipedia.org

Egy kis történelem...


A munka világában a munkavégzésnél a munkahelytől való elszakadás már elég korán megjelenik Kézzel fogható első példái a 17. századtól a londoni rakpartok kávéházaiban dolgozó hajóskapitányok, kereskedők, üzletkötők (az egyik első az 1688-ban alapított Edward Lloyd kávéháza). És ide sorolhatók szintén a 19. század kávéházaiban ténykedő költők, írók is. A 20. sz. legnagyobb technikai vívmánya az internet, a mobiltelefon és a laptop, ami lehetővé teszi, hogy bármit, bárhol és bármikor elérhetünk a digitális világ segítségével.



A digitális nomádizmus egy új jelenség, emiatt a szakemberek is gondban vannak, hogyan definiálják a fogalmat. Az irodalomban nincs egyetértés arról, mi is az a digitális munka. A 2018-as Sydney-ben tartott Australian Conference on Information Systems keretein belül összeülve számtalan szakember igyekezett erre választ találni. A konferencia alatt a digitális nomádizmus fogalmát
Kép forrása: https://www.hastac.org


3 területen fogalmazták meg:


  • mint gazdasági tevékenység
  • mint kulturális jelenség
  • mint technológia


Mint gazdasági tevékenység


A digitális nomádizmus egyik feltétele a digitális eszközök felhasználása, digitális termékek előállításához. A kifejezések finomíthatóak a tudásmunka kifejezésre, ami teljesebben foglalja magába a különböző munkaterületeket a digitális világban. A termelés szempontjából 3 eszközt nevez meg:
  •  a munka (mint befektetett energia): programozás, szövegszerkesztés, adatok elemzése, digitális képek módosítása
  • az anyag (amit az energia átalakít): dokumentumok, adattáblák
  • és a felhasznált eszközök: laptop, internet, google-naptár, video chat, szövegszerkesztők, blogok… stb.

Ezek közül bármelyik lehet digitális, nem feltétlenül mind a három terület.
A digitális technológia átalakította a termelési tényezőket. A digitális nomád inkább egy szabadúszó vállalkozóhoz hasonlítható. E módszerekkel az örök utazás összeegyeztethető a munkavégzéssel. Ezt az oldalt erősítik a különböző szolgáltatók reklámjai, ajánlásai is: Google, Apple,...stb.

Mint kulturális jelenség


A 2000-es évek eleje óta kell számolni a jelenlétével. Szubkulturális viselkedés, önmegvalósítás egy módja. Elmosódnak a térbeli és időbeli határok ( hasonlít a 60-as 70-es évekbeli hippi mozgalom szabadelvűségére). Mivel ez a fajta életmód San Francisco-ból indult, ahol a szilícium-völgy több dolgozója, programozója, egyéb feltalálója-fejlesztője is él, felmerülhet a kérdés, hogy egy-egy félzseni (és akár enyhe beilleszkedési zavarral küzdő) számára ezek a munkafeltételek kedvezőbben voltak, mint a szigorú és némelykor fantáziaölő napi rutin betartása. Viszont hátrányaként látható, hogy a munkafeltételek sincsenek mindig kőbe vésve, ami teret adhat a visszaélésekre is.
A korai történelemben a fiatal kereskedők is jól példázzák a munka nem mindig helyhez kötött, és érdekes tény, hogy a digitális nomádokkal összevetve, nagyon hasonló személyiségjegyeket mutatnak. E terület megfigyelése, vizsgálata még kiforratlan a pszichológia világában.


Mint technológia


Ez egy erősen technológiai alapú működési és szervezési forma. Még nem teljesen kiforrott, nagyban függ az adott terület távközlési infrastruktúrájától, ami a  digitális nomádizmus terjedését erősen befolyásolja. Mindig vannak gócpontok, ahol csoportosulhatnak a digitális nomádok: legyen az egy fejlett infrastruktúrájú város (pl. Japán városai, amerikai kereskedelmi központok, egy-egy ország fővárosa), vagy csupán egy hely, ahonnan gyors interneteléréssel lehet dolgozni (vállalat, irodaház, wifivel ellátott kávézók). Ezek a lehetőségek nem mindig feltűnően, de behatárolják és befolyásolják a digitális nomádizmus terjedését. És mivel az információ hatalom, az információátviteli infrastruktúra kiépítése, fejlesztése vált az egyik legerőteljesebben fejlődő iparággá. Tehát visszafelé is hat a gazdaságra a megnövekedett információigény, s ennek részeként a digitális nomádizmus nyújtotta lehetőségek is.

Kép forrása: www.123rf.com

Az emberi oldala


Modern jelenségként a lelki-pszichológiai hátterét még csak most kezdik feltérképezni. Az egyik szembeszökő probléma az az előnye, ami egyben a hátránya is: a digitális nomád fellazult társadalmi kapcsolatokkal rendelkezik, általában távol a családtól, laza vagy hiányos baráti kapcsolatokkal. E fellazult kapcsolatok nagyon kedvezőtlenül hatnak a stressz okozta problémák feldolgozására. A támogatók is kevesebben vannak, emiatt könnyebben eshetnek depresszióba és egyéb lelki problémába, mert hiányzik azon emberi kapcsolatok védőfunkciója, ami segít kibeszélni, megoldást találni vagy csak lelkileg feldolgozni egy-egy stresszes helyzetet. Ezeket a problémákat felismerve már megjelentek az on-line működő pszichológusok, alkalmazkodva az új társadalmi jelenséghez.
Kép forrása: http://clipartmag.com/

Személyiségjegyek közül leggyakrabban az introvertált személyiségűek azok, akik szeretik ezt a fajta életszemléletet, de mivel itt sincs fekete-fehér, a kevert személységtípusok változó mértékben alkalmazkodnak a digitális nomádizmushoz, mint divatmunkához. Korábban úgy tanulmányozták őket, mint társadalmi jelenséget, elemezve a különböző személyiségjegyeket, ami ide vezet, de mára annyira megváltozott a hozzáállás, hogy inkább arról szólnak a tanulmányok, hogyan válhatnak az egyének neonomáddá (akár egy-egy gyorstalpalót adó cikk vagy blog segítségével).

A különböző szociológiai cikkeket tanulmányozva látható az éles különbség Magyarország és külföld vonatkozásában. A külföldi cikkek esetén a digitális nomád mindig utazik, gyakran más országokba. Emiatt az olvasott tanulmányok, cikkek nagy része nem teljesen alkalmazható a magyar viszonyokra, ahol gyakran egy digitális nomádnak nem lesz akkora vagyona, hogy Bali tengerpartjáról végezze el a munkáját.

Összegezve 


A digitális nomádizmus a távmunka egy formája. Feltétele a termelési eszközök digitalizálása. Emellett oda-vissza hat a modern kommunikációs hálózatok fejlesztésére és a digitális nomádizmus terjedésére. Nomád jellegű munkák és népcsoportok mindig is voltak, és a digitális nomádizmus is egy új formája lehet a humán társadalom eme mobil rétegeinek.


Forrás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése