Továbbra is képlékeny a Tik Tok Amerikai helyzete - Meddig tarthat még a macska-egér harc?

Újabb haladékot kapott a Tik Tok, még mindig nem tiltják be Amerikában.

Rövid időn belül másodjára módosítja az amerikai kereskedelmi minisztérium a TikTok amerikai üzletágának eladására megszabott határidőt. Ha az üzlet addig nem köttetik meg, betilthatják a használatát az Egyesült Államokban – ha egyáltalán van még valós szándék a régóta lebegtetett fenyegetés mögött. 

Az Egyesült Államok hosszú hónapok óta lebegteti, hogy nemzetbiztonsági okok miatt betiltják a TikTokot az országban. Az amerikai kereskedelmi minisztérium szeptemberben be is mondta a dátumot, amikortól érvénybe lépett volna a tiltás: november 12. A határidő közeledtével azonban hiába kereste a TikTok tulajdonosa, a ByteDance az amerikai döntéshozókat, érdemi reakció nem érkezett, így bizonytalanná vált, hogy mi is történik majd a határidő lejárta után. Végül kiderült: a betiltást átmenetileg elhalasztják, mert több vonatkozó kereset elbírálása is folyamatban van amerikai bíróságokon.

Ön is rendel külföldről? Vigyázzon, drágulhat!

Hazánkban is rendkívül népszerű a külföldi, jellemzően kínai webáruházak, valamint az Ebay használata. Az innen rendelt holmik olcsók, aprók, postai küldeményként néhány hét alatt ideérnek – a gazdaság azonban nem biztos, hogy jól jár ezzel.

Széles választék, kedvező ár!

A távol-keleti webáruházak kínálatában mindent meg lehet kapni: az apró elektronikai alkatrészektől kezdve a telefonos kiegészítőkön át a ruházati termékekig. Ezek a webáruházak nem önálló kereskedők, hanem csupán a kereskedők kínálatát egységes felületen bemutató platformok, melyek menedzselik az adásvétel folyamatát, ugyanakkor a szállításért például már a hirdető kereskedő a felelős. A hazánkban is jól ismert oldalak közé tartozik az Aliexpress, a Wish, a Dealextreme, vagy a kínai kultúrát jobban ismerők számára elérhető Taobao. A magyarok körében mégis a legnépszerűbb az amerikai illetőségű Ebay, ahol a távolkeleti oldalakkal szemben magánember is hirdethet, illetve az Amazon, melynek immár Európában is jól kiépített hálózata van.

Információ szükségelt avagy mindent is tudni

 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyan minden évben elképzelhetetlen adatmennyiségek keletkeznek, de azok közül a fontosak gyakran nem jutnak el a megfelelő személyekhez. Pedig nagy szükség lenne beszédfelvételekre, gépi információkra vagy az utakról készített radarképekre és videókra ahhoz, hogy az algoritmusok megfelelően működjenek. Hiszen az algoritmusok csak annyira  lehetnek jók, mint az azok fejlesztésére használt információk. A szükséges adatok gyűjtése és előkészítése teszi ki a munka 80 százalékát, s annak hatékonyságától függ az egyes projektek sikere vagy bukása. 

Techóriások - antitröszt-perek és globális szabályozás

A tech-boom ára: monopóliumok?

Az egyesült államokban az "aranyozott kor" (gilded age) standard oil-ja óta nem láthattunk olyan vagyonnal és befolyással rendelkező magáncégeket, mint a leggyakrabban "big tech" néven emlegetett, a népszerű infokommunikációs szolgáltatásaik és termékeik révén közismertté vált techóriások: az Apple, az amazon, a Facebook, a Twitter, a Microsoft és és a Google. 

A nagy cégekkel kapcsolatos versenyjogi (és egyéb) aggályok amerikában időről-időre előkerülnek, de a cégek lobbierejének és különleges státuszuknak köszönhetően csak ritkán jutnak el a perindításig. A Google és az Apple ellen nemrégiben indított antitröszt-per méretében is kirívónak számít: a két évtizede, a Microsoft ellen indított perhez fogható ügy tétje akár az is lehet, hogy a feldarabolt standard oil (utódai az Exxon ill. a Chevron) sorsára juttatják az Alphabetet, a Google anyacégét. A vád: a Google monopolhelyzetével való visszaélés, illetve a google chrome böngésző illetve a google keresőmotor helyzetbe hozása az által, hogy mindkettő előre telepített, alapértelmezettnek beállított és a készülékről letörölhetetlen szolgáltatásként van jelen az androidot használó ill. az Apple telefonokon is. (A Microsoft ellen két évtizede hasonló alapon indítottak pert, ott az internet explorer böngésző helyzetbe hozása volt a trösztellenes pert kiváltó ok).

A digitális lábnyom és az online jelenlét veszélyei

Digitális lábnyom. Minden internethasználónak van, de nincs mindenki tisztában azzal, hogy mi is az, milyen veszélyeket rejt magában és milyen megelőző lépéseket lehet - és kellene is – tenni a veszélyek minimalizálása érdekében. Minden egyes nap akarva, vagy akaratlanul is hozzájárulunk az internet folyamatosan növekvő adathalmazához.

 

Mi is az a digitális lábnyom? 

Ez az adathalmaz nyilvánosabb és elérhetőbb is, mint gondolnánk. Minden egyes keresés, könyvjelzőbe mentett oldal, közösségi oldalon közzétett komment, Messenger vagy Skype hívás, vagy akár email is hozzátartozik a digitális lábnyomunkhoz, melyek potenciálisan elérhetőek hackerek számára is. Nem kell viszont hackernek lenni ahhoz, hogy az interneten közzétett képeinkkel vagy videóinkkal éljen vissza bárki, hisz ezek könnyen elérhetőek mindenki számára. Ugyanazon biztonsági jelszavak több közösségi oldalon való használata is nagy veszélyeket rejt magában. Ajánlatos több jelszót használni, kis- és nagybetűket, valamint számokat és speciális karaktereket is. 

G-generációs technológiák, és ami mögötte van

A koronavírus okozta világjárvány kitöréséig az 5G technológia és a hozzá kapcsolódó technológiai ugrás, s nem utolsó sorban a globális ellenérzések vezették a világsajtó híreit. A járvány kitörésével a téma meglehetősen háttérbe szorult, mégis él a kérdés, hogy az okostelefonok világában mennyire látjuk át, mennyit értünk a G-generációs technológiák hátteréből?

A téma háttérbe kerülése személyes meglátásom szerint, annál is inkább „furcsán különös”, hogy a járvány alatti intézkedések – amelyeket nyugodtan nevezhetünk globálisnak, azzal együtt, hogy az egyes országok, régiók eltérő intenzitású jelleggel alkalmazzák ezeket – mint amilyen a home office munkavégzés,vagy éppen a digitális oktatásra való átállás, a korábbinál sokkal inkább a G-technológiához kötötte és köti jelenleg is a világot. Megemlíthetnénk még, hogy itthon például, az egyes mobilinternet szolgáltatók a járvány tavaszi időszakában nagy mennyiségű (legtöbb esetben 100GB) ingyenesen igényelhető adatforgalmat kínáltak a felhasználóknak, megnövelt sávszélességgel. Ez a lépés nem csak a kialakult helyzetre adott reakcióként értelmezhető, de egy olyan üzleti lépésként is, amellyel fokozták előfizetőik körében a nagyobb adatforgalom igényét, így az ingyenes időszakot követően, többen fizettek elő nagyobb adatforgalmat kínáló csomagra.

Digitális mozgásterek és eszközeik autósoknak

Használatukat tekintve, egyértelműen a navigációs alkalmazások vezetnek valamennyi, autósok (és nem csak!) számára készült applikációk között. Ugyanakkor, a parkolást segítő alkalmazások is egyre nagyobb tért hódítanak maguknak, mint ahogy a kárbejelentéshez készült digitális lehetőségek is.

Amíg bő 20-25 évvel ezelőtt a legtöbb autó kesztyűtartójában ott lapult egy közúti térkép, mára ennek valamely digitális verzióját láthatjuk valamennyi gépjárműben, legyen az egy direkt erre a célra készült navigációs eszköz, vagy éppen az ezeket egyre inkább helyettesítő okostelefonok. Az szinte minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy az autózás digitális mozgástere hol ugrásszerűen, hol kisebb léptékkel, de napról napra terjeszkedik, fejlődik.

Navigáció: verseny, főleg a nagyok között

A telefonokra letölthető navigációs rendszerek tárháza tulajdonképpen határtalan, köszönhetően a globális kiterjedésű alkalmazások, továbbá a helyi közlekedésre specifikálódott lokális navigációs rendszerek piacra törésének. A versengésben egyértelműen a globális kiterjedésű rendszerek viszik a prímet. Jelenleg ilyen az eredetileg kifejezetten navigációs eszközökre (PDA, PNA) készített – magyar érdekeltséggel is bíró – iGO szoftverei, egységes nevén iGO Navigation. Illetve, nem meglepő módon – és vélhetőleg a legtöbbet használt – másik ilyen navigációs alkalmazás a Google Maps kínálta lehetőség, amely egy nagyobb városban a tömegközlekedést használók, de gyalogosok és kerékpárosok leggyorsabban elérhető digitális segítsége, miután a legtöbb okostelefon, külön letöltést nem igénylő, alapalkalmazásai között megtalálható.

Személyes adataink és jogi védelmük

Törvényi definíció szerint személyes adataink például a nevünk, a születési dátumunk, a lakcímünk és a családi állapotunkra vonatkozó információk. Külön csoportot alkotnak a különleges adatok, ezek még érzékenyebbek, hiszen – többek között – a faji eredetünkre, a nemzetiségünkre, a politikai véleményre vagy pártállásra (...) vonatkoznak, de ide tartoznak az egészségi állapothoz vagy a káros szenvedélyhez kapcsolódó adatok is. - írja az NMHH.

Mik tartoznak a személyes adatok közé

A személyes adataink érzékeny adatok, hisz az adatok birtokában azonosítani tudnak bennünket, de akár adatlopás áldozataivá is válhatunk, ha illetéktelen kezekbe kerülnek. Személyes adatok közé tartoznak a születési évünk és helyünk, szüleink nevei, egészségügyi dokumentumaink, bankszámlaszámunk, adószámunk, de az internetes adataink is személyes adatnak számítanak, mint például a levelezőfiókunk, vagy a böngészőnkben tárolt adataink is. Be tudnak azonosítani bennünket a fényképeink által és az internetes jelszavaink megszerzésével súlyos károkat tudnak okozni a hackerek. Különleges adatnak számítanak például a faji eredetünk, politikai és vallási véleményünk vagy a nemi hovatartozásunk is. Mindezek védelmére jött létre az Alaptörvény, a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvényköny, valamint az Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

Az influencerek negatív megítélése

Az influencerek azok a személyek, akik a különböző internetes platformokon közzétett megnyilvánulásaikkal befolyásolják az őket követő embereket. „Követőik számára leginkább olyan közösségi média platformokon szolgáltatnak változatos tartalmakat, mint az Instagram, a YouTube, a Twitter vagy a Facebook.” - Írja a Webrádió.hu
 

Honnan ered a szó és kik ők? 

Az influencer kifejezés az angol „to influence” szóból származik, melynek jelentése „befolyásolni”.  Egy-egy influencer követőtábora már könnyen a több tízmilliós nagyságrendet is elérheti és nagyon sok influencer kap felkéréseket, hogy termékeket, vagy szolgáltatásokat reklámozzanak fizetség ellenében. Ám nem csak emberek lehetnek influencerek, hanem akár állatok is. Grumpy Cat 2012-ben kezdte meghódítani a világhálót a híresen morcos ábrázatával, vagy ott van például JiffPom, a pomerániai kiskutya is, aki 2014-ben be is került a Guiness Rekordok Könyvébe. Az influencerek tudásukkal, véleményükkel vagy viselkedésükkel befolyásolják az őket követő embereket, mely lehet pozitív, de negatív befolyás is, emiatt sokszor lehet negatív a megítélésük is.   

Facebook és az amerikai elnökválasztás

 Facebook és az amerikai elnökválasztás

Napjainkban a politikai kommunikácó tekintetében jelentősebb szerep jut az internetnek, ezáltal a közösségi oldalaknak, mint régebben. A social media csatornák közül elsődlegesnek számít a Facebook. A 2016-os amerikai elnökválasztás megmutatta, hogy a közösségi médiának mekkora ereje van az emberek befolyásolásában és elérésében. 

Álhír, dezinformáció a közösségi oldalakon

Álhír, dezinformáció a közösségi oldalakon 

A kritikai gondolkodó ember sokszor csak elméletben létezik, az emberek többsége hajlamos elhinni azt a valóságértelmezést, amelyet az erősebb, hangosabb kommunikációs propaganda ismételget. A Facebook posztok többsége mögött ellenőrizhetetlen a forrás, sokszor azt sem lehet tudni pontosan, hogy egy valós személy-e a szerző vagy csak egy troll. Régebben biztosabban tudhatták az emberek, kitől milyen információt kapnak, fogadnak el. Az információk hihetetlen mennyisége már eleve erősíti az emberben a bizonytalanságot. A Facebook folyamatosan távolítja el a kamu profilokat, azonban komoly gépezet áll a befolyásolásra használt trollok mögött.  

 

Megfigyelési kapitalizmus, avagy "a figyelmünk az, amit bányásznak"

forrás: belsomegelesekrendszere.com

Nagy port vert fel Jeff Orlowski The Social Dilemma című dokumentumfilmje, melyet a Netflix mutatott be. Nem új a probléma, korábban is foglalkoztak vele a szakértők,  a 444.hu is közölt már cikket a témában, a hasonló kérdésekkel foglalkozó könyv - The Age of Surveillance Capitalism – a tavalyi év nagy sikere volt. Ami mégis újdonság, az a mód és forma, amellyel a dokumentumfilm készítő megközelítették és rémisztően reálissá tették a tárgyalt kérdést.  

A megfigyelési kapitalizmusról szóló film által felvetett témákat járja körül cikkében Sarkadi Zsolt. 

Mi is az a megfigyelési kapitalizmus, hogyan működik a rendszer? 

Dióhéjban a rendszer lényege, hogy az általunk ingyenesnek gondolt szolgáltatásokért - például a közösségi oldalak, a keresőprogramok - nem mi, a felhasználók, hanem a hirdetők fizetnek. Éppen ezért a szolgáltatásokat nyújtó oldalak üzemeltetői a hirdetők érdekében működnek, a rendszert a hirdetők igényeihez igazítják. A hirdető pedig azt szeretné, ha mind többen néznék a reklámját és vásárolnák meg a termékét. 

Fake news

Könyvtárak és a COVID-19 Tudástérkép és Tudásbázis

Infodémia: hitelesség szempontjából szelektálatlan információözön.

Ezt a jelenséget semlegesítenék a könyvtárak a COVID-19 Tudástérkép és Tudásbázis segítségével. Az MTA Könyvtár és Információs Központ kutatói a Pro-Sharp Research and Innovatin Center közreműködésével május 19-én indították útjára azt a weboldat, amely segít eligazodni a járvány okozta álhírek rengetegében. 

Autóőrszem - egy autós applikáció mindenkinek

Autósnak, gyalogosnak, de tulajdonképpen bármilyen közlekedésformát használónak hasznos applikációt hozott létre  egy magyar vállalkozó. Lerobbant autó, felkapcsolva hagyott fényszóró, letekerve felejtett ablak? Az Autóőrszem segíthet riasztani a jármű tulajdonosát! És nem csak!

Az ötlet alapítója, Molnár Ferenc, aki saját kárán okulva tervezte meg az Autóőrszem nevű applikációját, amelynek segítségével gyors riasztást adhatnak és kaphatnak az autótulajdonosok, például olyan esetekben, amikor esetleg rossz helyen parkoltak, vagy működésbe lépett a riasztójuk, vagy netán figyelmetlenségből felkapcsolva hagyták autójuk lámpáját, esetleg lapos a kerék, vagy folyadékszivárgás tapasztalható.

Közös fejlesztés és biztonság  

Az applikáció első verziója 2019 második felében jelent meg, de a fejlesztés azóta sem szünetel. Kezdetben csak autósok jelentették a felhasználók körét, mivel a regisztráció és a felhasználás is rendszám alapon történt. Felhasználói visszajelzések alapján, azonban bővült a jogosultak köre, így a legfrissebb fejlesztések már lehetővé teszik, hogy autóval nem rendelkezők is adjanak le riasztásokat, a Viber vagy a Facebook Messenger segítségével. A legújabb felhasználói jelzések alapján elképzelhető, hogy a jövőben a riasztásokat fényképek megosztásával is meg lehet majd tenni, ami egyes felhasználói vélemények szerint tovább erősítené a téves vagy hamis riasztások szűrését.

Adatvédelmi kitekintő

Napjainkban a személyes adatok forgalma (begyűjtése, kezelése, továbbítása) globális szinten igencsak megnőtt. Az ezeket nyilvántartó cégek vagy kormányzati szervek már nemcsak iratszekrényekben vagy CD-ken tárolják a rólunk szóló információkat, hanem a kibertérben is. Könnyen belátható, hogy a világot átszövő digitális gazdaság, a pénzügyek és az elektronikus ügyintézés informatikai hálózatok és online adatforgalom nélkül nem működhetnének. Itt viszont nagyobb a veszélye annak, hogy ellopják az adatokat, és illetéktelenek férnek hozzájuk haszonszerzési céllal.

Ahogyan a jogaszvilag.hu egyik tavalyi cikkében találóan megfogalmazzák: „...nemzetközi szinten elfogadottá vált, hogy az adat lesz a 21. század olaja és a következő évtizedekben annak birtoklásáért fog folyni a harc.” (10. forrás) Nem meglepő tehát, hogy az egyes országok kormányai törvényekkel igyekeznek megteremteni a jogszerű adatkezelés kereteit és biztosítani a megfelelő adatvédelmet. Emellett az informatikai rendszerek megfelelő állapotáért és védelméért felelős IT biztonság ma már kiemelten fontos területté vált.

Magyarország is beszáll a 6G buliba, miközben az 5G sem lefutott

Az Európai Bizottság támogatásával a hazai Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) is vizsgálhatja a 6G mobilrádiós technológiát. A Hexa-X flagship elnevezésű projekt 12 millió eurós támogatásban részesült, s a szakmai bizottság előtt maximális 15/15 pontszám értékelést kapott. 

Miközben Európában épphogy megkezdődött az 5G mobilhálózatok beüzemelése, addig a technológiai kutatások már szélesebb és gyorsabb frekvenciákra álltak rá. Kína, már akkor bőven megkezdte a 6G technológia kutatását és fejlesztését, amikor európai városokban ez év áprilisában és májusában adótornyok felgyújtása akadályozta az 5G technológia bevezetését, akár Hollandiában vagy éppen az Egyesült Királyságban. Ezek az ellenakciók javarészt a koronavírus okozta világjárványra koncentráló híradások mögé szorultak, épp úgy mint ahogyan az a tény is, hogy a kedvező árakkal operáló, s ennek okán a hazai piacon magának egyre nagyobb ügyfélkört hódító DIGI nem vehetett részt a magyarországi 5G frekvenciák árverésén.  

Ismert üzenetküldő alkalmazásoknak adja ki magát egy új androidos kémprogram

A Telegram és a Threema üzenetküldő alkalmazásnak álcázza magát az Android/SpyC23 kémprogram – adja hírül külföldi forrásokra hivatkozva a Nemzeti Kibervédelmi Intézet. 

A független tesztszervezetek véleménye alapján az internetes vírusvédelmi iparág legjobbjai között szereplő ESET elemzésére hivatkozva az Intézet vonatkozó híradásában közli, „az Android/SpyC23 kémfunkciói – mint például az üzenetküldő alkalmazások értesítéseinek olvasása, hívásrögzítés, képernyőfelvételek készítése – mellett a beépített Android biztonsági alkalmazások értesítéseit is képes elrejteni, valamint kikapcsolja a Google Play Protect-et, ráadásul lehetővé teszi leplezett hívás indítását úgy, hogy a képernyő közben sötét marad.

Az Eset szakemberei által végzett kémprogram-felderítések során megállapítást nyert, hogy az Android/SpyC23 fertőzés a DigitalApps nevű 3rd party Android alkalmazásbolton terjed, a Telegram, a Threema és a weMessage applikációknak álcázva magát.