Big Data a terrorizmus eszközeként

A Big Data, mint a terrorizmus eszköze

Legelőször 2008. november 26. és 29-e között volt példa arra, hogy terrorista csoportok támadásuk kiterveléséhez a big data-t használták segítségül. A támadás során a Lashkar-e Taiban névre hallgató kasmír szeparatista szervezet 164 embert ölt meg Mumbaiban, amihez nagy segítséget nyújtott a nagy közösségi hálózatok, illetve a Google által is használt adat-analizáló rendszerek, melyeket használva a pakisztáni műveleti központban az akció során sikeresen tudtak adatokat bányászni az indiai rendfenntartó szervek tevékenységéről, lévén nagy adatbankból tudtak dolgozni. A műholdas kommunikációnak és az internetből történő nagy mennyiségű adatbányászatnak köszönhetően a terroristák percre pontosan naprakészek voltak az indiai kormány döntéseivel és cselekedeteivel, valamint a támadás helyszínén, a Taj Mahal hotelben tartott túszok személyes adatairól.

Hogyan vált ez lehetségessé?

A Big Data rendszer létreötte az információ társadalom kialakuláshoz és annak mindennapjaihoz szervesen köthető. Az általunk használt elektronikus eszközök, valamint az interneten végzett tevékenységünk is minden cselekedet nyomaként adatot generál. Adat keletkezik egy keresés után, egy üzenet után, csináljunk bármit is az adott eszközön bármilyen programmal. Mindez hasznos a fejlesztők, a felhasználók és a tudomány számára is. Számos problémára jelent megoldást nagy mennyiségű adat feldolgozása, majd elemezése szakemberek által, így lehet felhasználói élményt javítani, egy adott intézmény működését finomhangolni, vagy új kutatási eredményeket elérni. A folyamat során a különböző programok által létrehozott adatokat eltárolják, majd feldolgozzák egy framework program segítségével (pl. cassandra,  Hadoop), majd egy szakember segítségével adatokat elemezve tudnak konklúziót levonni a begyűjtött adatok alapján. A folyamatot megértve már nem is olyan nehéz elképzelni, hogy a megfelelő szakmai háttérrel, de ártó szándékkal is rendelkező emberek könnyedén vissza tudnak élni az általunk szolgáltatott információkkal.

Az online ügyintézés kulcsfontosságú forrásként szolgál.

A közhasznú intézmények, így a rendőrség és a kórházak informatikai rendszerei is, adatokat generálnak működésük során. Ezeknek a rendszereknek a használata azonban elkerülhetetlen a társadalmi igény miatt. Napjainkban, mikor egy átlagos polgár is hozzáférhet egy multifunkciós elektronikai eszközhöz, ott elvárás a jól kiépült elektronikai hálózat megléte a felhasználók részéről is. Tehát a big data-t létrehozó rendszerek megléte alapvető eleme és szükséglete is a mai társadalmunk működésének, viszont a kétségkívül létező gyengepontjai könnyen adhatnak lehetőségeket visszaélésre is (ezek a rendszerek azért is kiváltképp kényesek, mert ezekre "bízza" a felhasználó a vele kapcsolatos legkényesebb információkat). 

Használható ez a tudás a terrorizmus ellen is?

Mindezek után könnyen merülhet fel a kérdés, hogy képesek lehetünk e a terrorizmussal és a bűnözéssel megküzdeni ezeknek a rendszereknek a segítségével? A válasz az, hogy igen, a big data rendszerek segíteni tudnak a terrorizmus és a bűnözés ellen folytatott harcban is. Az egyik módszer erre ugyan az, ami a fentiekben fel lett vázolva. A rendőrság által működtetett informatikai rendszerek és weboldalak nemcsak a munkavégzést teszik hatékonyabbá azzal, hogy a használatuk kényelmesebb, hanem az adatbázisokban rögzített adatok alapján, azokat vizsgálva tudnak tendenciákat megfigyelni és aszerint intézkedni. A terrorizmus kapcsán hasonló a helyzet, egy kutatás (ami elsősorban nem a terrorizmus elleni küzdelemről, inkább a big data hasznosítási módjainak feltérképezéséről szólt) során összegyűjtötték és feldolgozták egy adott időperiódusban elkövetett összes terrortámadást, majd csoportosították őket hely, ideológia és a támadás módja szerint is.

Mit tudunk tenni ellene?

Források:
https://www.cambridge.org/core/journals/ethics-and-international-affairs/article/big-data-and-international-relations/BEFC907D1A5BFD9539D439261A6B71AB