Ma már számos területen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Többek között az ügyfélszolgálatban, a pénzügyben és az alkotásban. Chatbotok és virtuális asszisztensek segítségével az MI javíthatja az ügyfélszolgálati élményt, gyorsabb és pontosabb válaszokat ad a felhasználói kérdésekre. A pénzügyben a pénzügyi piacok elemzésére, a kockázatkezelésre és a csalások felderítésére alkalmazzák. Lenyűgöző képeket, grafikákat és egyéb művészeti alkotásokat hozhatunk létre vele.
A mesterséges intelligencia átvette az emberek egyes teendőit. Ez egyszerre jelentheti azt, hogy káros – hiszen munkaterületek szűnhetnek meg miatta – és azt, hogy hasznos, ugyanis felszabadít minket bizonyos feladatok elvégése alól.
Jogos a felvetés, hogy ez a nagy siker milyen hatással van az alkotókra? Számít-e egy AI által generált kép versenyképes műnek?
Sok művész gondolja úgy, hogy az MI nem helyettesítheti, nem tudja helyettesíteni az alkotást és annak valódi értelmét. A továbbiakban ezt fogom kifejteni.
Betekintés a mesterséges intelligenciába
A mesterséges intelligencia – rövidebb megnevezésén MI – kutatása az 1950-es években kezdődött. A "mesterséges intelligencia" kifejezést először 1956-ban használta egy híres amerikai számítástechnikai tudós.
"2012 környékén jött el az a pont, amikor a gépi tanulás és a big data kombinációjából létrejött az úgynevezett deep learning, vagyis mélytanulás."
"2012 környékén jött el az a pont, amikor a gépi tanulás és a big data kombinációjából létrejött az úgynevezett deep learning, vagyis mélytanulás."
Egy kis segítség annak, aki nem ismeri a big data kifejezést; a big data-elemzés azt jelenti, hogy különböző módszerekkel, eszközökkel és alkalmazásokkal nagy mennyiségű, gyorsan keletkező adathalmazokat elemzünk, feldolgozunk és származtatunk. Tehát létrejött a deep learning, ami lehetővé tette a számítógépeknek, hogy mesterséges agyak segítségével megtanulják, hogyan döntsenek különféle adatokról, akkor is, ha azok nincsenek előre rendezetten vagy megjelölve. Egyszerűen fogalmazva, ezek az agyak segítik a gépeket, hogy maguktól tanuljanak és fejlődjenek.
Ennek látványos, mindennapi életünkben is érezhető eredménye lett. A hangfelismerő rendszerek sokkal jobban működnek, az önvezető autók egyre biztonságosabbak, és az arcfelismerő rendszerek egyre hatékonyabbá válnak. Sokféle problémára jelent megoldást a mesterséges intelligencia, ugyan akkor ezeknek a modelleknek a taníttatásához adatra van szükség.
Honnan szerez adatot az MI?
Az MI adatai több forrásból származnak. Ide tartoznak a nyilvános adatok, mint például a weboldalak, közösségi médiák, kutatási dokumentumok, és adatbázisok. Ezen kívül vállalati adatok, vásárlói visszajelzések. Minden kattintásod, posztod és online kattintásod adalék az MI tudásbázisához.
A képalkotáshoz is adatra van szüksége az MI-nak. Ez az adat származhat például az internetre feltöltött képekből, művészeti gyűjteményekből. Egy hatalmas vizuális könyvtár ez, amiből az MI inspirációt merít a saját alkotásaihoz.
Hogyan és hol "alkotott" az MI?
Nem titok hát, hogy számos applikáció nyújt segítséget MI képek, rajzok avagy szövegek létrehozására. Az internet használatával pillanatok alatt alkothatunk egy macskás fotót, fogalmazást a tanóránkra vagy egy átalakított Leonardo da Vinci Mona Lisa festményt. Akik eddig nem tudtak szerkeszteni, festeni, azok számára most minimális energiabefektetéssel is eljuthatnak azok az alkotások amiket korábban szakemberektől vagy tanult művészektől kérhettünk. Ennek negatívumai lehetnek (és vannak is)...
Nagyszerű példa a tavalyi verseny: 2023 áprilisában kiderült a Sony World Photography Award egyik győztes fotójáról, hogy képgenerátorral készült. A digitális művészet e-féle módja megossza az embereket: Egyesek úgy vélik, hogy az MI új változásokat hoz nekünk, mások szerint viszont nem lehet művészetnek nevezni azt, amit egy ,,gép" generál.
Véleményem szerint a Mesteréges Intelligencia ezen a ponton káros, hiszen akik rengeteg tanulás útján elsajátították tudásukat, velük szemben ez sportszérűtlen. Megszűnik az értéke az ember kifejezésmódjának, technikai tudásának.
Egy másik példa: A Colorado State Fair képzőművészeti versenyén szintén szöveg-kép generátor segítségével született alkotás nyert. Jason Allen nevezett be a lent látható képpel, amelyet el is nevezett "Théâtre D’opéra Spatial"-nak. Egy helyi boltban vászonra nyomtatta a képet, és elküldte a zsűrinek. Jason Allen elmondása szerint a "mű" benyújtásakor világossá tette, hogy a munkáját az AI felhasználásával hozta létre, így nem volt célja bárkit is megtéveszteni.
Jason Allen - Théâtre D’opéra Spatial
Összegezve, ez egy új területe a képalkotásnak. Van, aki látja benne a lehetőségeket, van aki ellenzi. Különböző vélemények születnek a témával kapcsolatban és fognak is még létrejönni. Azt viszont, hogy mi magunk hogyan gondolkozunk erről, hogyan használjuk fel az AI által adta lehetőségeket, csak rajtunk múlik.
Felhasznált források:
Ajánlott:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése