keresés

2025. április 28., hétfő

Bekövetkezett a szerzői jog vége Ázsiában

Világszerte sok író, zenész és képzőművész attól tart, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a helyüket, miközben a MI-fejlesztők az ő alkotásaikat használják fel rendszereik betanítására. Japánban és Szingapúrban azonban más a helyzet; ezek az ázsiai országok olyan szerzői jogi törvényeket fogadtak el, amelyek támogatják a mesterséges intelligencia fejlődését. Úgy vélik, hogy a MI hasznos eszköz lehet a gazdaság és a munkaerő termelékenységének növelésében, különösen a népességfogyás idején.

Japán és Szingapúr szerzői jogi reformjai

A japán és szingapúri szerzői jogi reformok megnyitják az utat a mesterséges intelligencia általi szöveg- és adatbányászat előtt, lehetővé téve a szerzői jog által védett művek felhasználását. Ezzel elkerülik az USA-ban gyakori, hosszadalmas jogi vitákat a „fair use” értelmezéséről, valamint az EU MI-törvényének megfelelési terheit. Ugyanakkor a szerzői jogtulajdonosok egyre hangosabb ellenállása arra készteti mindkét országot, hogy előmozdítsák a licencalapú megállapodásokat.

Japán 2019-ben engedélyezte az adatbányászatot jogvédett tartalmak esetében, míg Szingapúr 2021-ben hasonló kivételt vezetett be. Ezek a szabályok lehetővé teszik az MI-cégek számára, hogy díjmentesen használjanak fel jogvédett anyagokat, céljuk pedig a mesterséges intelligenciába való beruházások ösztönzése. Japán kormányzati jelentése szerint az új szabályok célja, hogy támogassák az innovációt a nagy adathalmazok elemzésén keresztül. Szingapúrban Edwin Tong miniszter hasonlóan az MI és technológiai szektor fejlődését emelte ki „erőfeszítéseit a mesterséges intelligencia és a technológiai szektor növekedésére”.

Korlátozások és licencelési megállapodások elősegítése

Bár a szerzői jogi reformok a generatív mesterséges intelligencia iparágnak kedveznek, nem egyoldalúak és nem korlátlanok. Japán szabályozása tiltja az adatbányászatot, ha az indokolatlan hátrányt okoz a szerzői jog tulajdonosának. Szingapúr szabályai pedig kimondják, hogy egy mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatnak „jogszerű hozzáféréssel” kell rendelkeznie a szerzői joggal védett művekhez. Noha még nem indult per a reformok korlátozásai kapcsán, az önkéntes irányelvek azt mutatják, hogy mindkét ország politikai döntéshozói a licencszerződéseket és a szerzői jog tulajdonosának hozzájárulását részesítik előnyben.

Japán 2024-ben kiadott irányelvei például a jogok tiszteletben tartására és a kompenzációs mechanizmusokra buzdítanak. Szingapúr hasonlóképp, a kormányzati AI Verify Foundation keretrendszerén keresztül az érintettek közötti együttműködésre és a jogi aggályok pragmatikus kezelésére ösztönöz.

Azonban a japán és szingapúri szerzői jogtulajdonosok több aggályt is megfogalmaztak.
Egy japán híripar lobbiszervezete a kormánynak írt levelében megjegyezte, hogy „a jogi fejlesztések, beleértve a szerzői jogi törvényt is, nem elegendőek, és a jogtulajdonosok és a mesterséges intelligencia által működtetett vállalkozások közötti szerződések nem haladtak előre”. A híripar ellenzi a Retrieval Augmented Generation módszert, amely valós idejű adatokat nyer ki egy webes keresésből, hogy kiegészítse a korábban mesterséges intelligencia által betanított modell kimenetét. Ez a módszer nem növeli a forgalmat a tartalomszolgáltatók oldalain, mégis versenyt teremt számukra.
Szingapúr szerzői jogi szabályai olyan technikai akadályok problémáját kezelik, mint például a robots.txt, amelyeket a szerzői joggal védett művek védelmére használnak. Míg a technológiai vállalatok ki akarják bővíteni és elérhetőbbé szeretnék tenni a szerzői joggal védett művekhez való hozzáférést ezen szoftverfalak mögött, a kormány ezt elutasítja, és mindkét felet arra ösztönözi, hogy kölcsönösen előnyös megállapodásokat kössenek. 


Jogi kihívások és nemzetközi tanulságok a tartalomhasználat körül

Mindkét ország hangsúlyozza, hogy a tartalmakhoz való hozzáféréshez konszenzus szükséges, és támogatják a sikeres partnerségek kialakítását. Ugyanakkor világosabb keretekre van szükség annak szabályozására, miként járulhatnak hozzá jogvédett művek az MI-képzéshez.

A kisebb vagy fejlődő országok számára – amelyek kevésbé tudják befolyásolni a globális MI-szereplőket – a nemzetközi együttműködés lehet kulcsfontosságú a károk megelőzése és a jogérvényesítés terén. Olyan kezdeményezések, mint a Digital Governance Asia AI Harm Remedy Network, erre kínálhatnak stratégiát.

Szingapúr és Japán tapasztalatai rávilágítanak a mesterséges intelligencia-barát szerzői jogi rendszer erősségeire és gyengeségeire. Az olyan országoknak, mint az Egyesült Királyság, – amelyek hasonló módosításokat fontolgatnak szerzői jogi szabályaikban – figyelembe kell venniük ezt. A mesterséges intelligencia-innovációt elő kell mozdítani a jogtulajdonosok jutalmazása mellett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése