Az álhírek behálózzák a mindennapi életünket, a félelem tőlük mégis egy új jelenség. Egy évtizede egy mai álhír csupán egy médiahack lett volna, egy jó buli arról, hogyan sikerült átverni a fősodratú médiát. Ma azonban sok mindent használnak az álhírekre, csak a jó buli kifejezést nem. De mennyire racionális ez a félelem? Mennyire szővik át az álhírek a mindennapi életét az átlagos felhasználóknak? Honnan jöttek az álhírek, és miért? Ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel az átlagfelhasználóban a téma kapcsán. Ugyanakkor a felhasználókon túl a nemzetbiztonság számára is kiemelkedő fontosságú az álhírek tanulmányozása, hogy megfelelően tudjanak reagálni a jelenségre, legyen annak terjesztője Trump, vagy a kibernetikai hadviselésre szakosodott orosz trollfarmok. A fokozott kutatás, ami jelenleg a témában zajlik tehát nem indokolatlan, sőt. Az Ai forradalma által lehetőség nyílik olyan szintű finomhangolására az álhíreknek, ami kérdéses, hogy egyáltalán kiszűrhető lesz-e. Ugyanakkor kísérletek bizonyítják, hogy a felhasználók képezhetőek. Ez a kettősség pont annyira tartja bizonytalanságban az egész témát, mint az álhírek a világot
Az Álhírekkel Teli Közösségi Média Árnyéka
Botok, botok mindenhol
Becslések szerint az Instagram 45 százaléka, a Twitter 15 százaléka és a Facebook-fiókok 5 százaléka
botokból
áll. A közösségi oldalak követői 5–30 százaléka lehet hamis. Egyes
hírességek milliós követőt vesztettek el platform tisztítások során. A
botok tevékenységét több kutatás is megfigyelte az Amerikai
elnökválasztások, a koronavírus pandémia, és az orosz ukrán háború
kapcsán. A
vizsgálatok többsége a Twitteren történt meg felhasználói fiókokat
vizsgálva. Az amerikai elnökválasztáson a diskurzus egyötödéért voltak
felelősek az oroszokhoz köthető botok, majd a pandémia beköszöntével az
ismert Twitter botok 66%-a állt át koronavírus álhírek gyártására, amit a
15 legnépszerűbb hasteg alapján elemeztek. A következő váltás az
orosz-ukrán háborúval történt, amikor az álhírek 59%-a 2022 márciusában
onnan származott, és a koronavírus hírek teljesen eltűntek. Adelaide-i
Egyetem kutatói 5 millió háborúval kapcsolatos tweetet elemeztek, melyek
60-80%-át adták a botok. A vizsgálat szerint ez olyan jelentős volt,
hogy az általuk kiváltott szorongás jelentősen fokozhatta az Ukrajnából
való menekülést, vagy éppen maradást. A legnépszerűbb álhírek elsősorban
az ukrán biolaborokról, ukrán színészkatonákkal, a lebombázott Maripuli
szülészettel, és a CNN álhírterjesztésével foglalkozott. Magyarországi
vizsgálatok azt találták, hogy az orosz narratívával szó szerint
megegyező posztok tömege született. "Az oroszbarát trollok folyamatosan
ugyanazt a három-négy narratívát terjesztették a háború igazolásához,
amelyek a háború első napjaiban terjedtek a legintenzívebben. A
Magyarországon terjedő narratívák többsége nem itthonról eredeztethető. A
két legelterjedtebb narratíva („
Ukrajna nem létezik”,
„ukrán színtársulat”) külföldi befolyásolási kampányokhoz
kapcsolódott." A legfrissebb álhírek pedig az elmúlt időszak válságaiból
keletkezett gazdasági nehézségekből próbál meg nyereséget csinálni.
Koreában két bankról is azt terjesztették, hogy likviditási problémákkal
küzdenek, és, hogy bármikor elrendelhetik a betétkivonás
felfüggesztését, ezzel ösztönözve az ügyfeleket értékeik kivonására.
A
trollok elsősorban az adott ország legnépszerűbb közösségi oldalait
célozzák meg, illetve, ahol a legkönnyebben engedi a platform a
működésüket. A bot stratégiáknak számos módja van. A Hastageltérítésnél
átveszik a népszerű hastageket, hogy saját üzenetük csatolják alá,
emellett a hiteles üzeneteket tömegesen jelölik meg spamnek, hátha
eltávolítják az oldalról. De az sem ismeretlen, hogy híres
felhasználókat jelölnek meg, ha azok ugyanis reagálnak, azok nagyszámú
táborához is eljut az üzenet. Donald Trump leváltása után kimutathatóan
visszaestek a Twitteren az álhírek. De szimpla tömegükkel is képesek
eredményt elérni, a tweetjeik száma miatt az oldalak algoritmusa saját
maga kezdi népszerűsíteni és a felhasználók elé tenni az álhíreket. Az
állprofilok gyorsasága miatt sikeresen lehet elhomályosítani az
információk forrásait, amiben a leginkább érdekelt a jelentős
trollfarmmal rendelkező Oroszország, ami rajtuk keresztül képes
elhatárolódni a terjesztett üzeneteiktől, és dezinformációktól. Ennek
ellenére több kutatás is azt bizonyította, hogy a "botaktivitás nem
hatékony befolyásolási tényező egy-egy adott témában." Az első számú
veszélyük inkább a felhasználói élmény rontása, és a tömegbázis
látszatának a keltése. "Ha te azt gondolod, hogy a Facebookon mindenki
oroszbarát, akkor kevésbé mersz majd ellentmondani, ha neked nincs erős
véleményed a témában". Továbbá a felhasználók nem tudják a botok
jelenléte miatt kivel is kommunikáljanak, és az általuk gyártott spam
eláraszthatja a feedjüket.
A woke, az AI és a Techcégek Politikája
A
Chatgpt körül valóságos verseny alakult ki a nagyobb techcégek között,
hogy ki lesz képes előbb hasonló alternatívát kínálni rá, látva annak
átütő sikerét. Ez nem mentes azonban a politikától sem néha. Elon Musk,
az OpenAi egykori alapítója saját fejlesztést tervez indítana,
Babuschkin a DeepMind korábbi kutatójával közösen, s egyúttal politikai
állásfoglalást is tesz ezzel, reflektálva a jelenleg zajló mainstream
média irányvonalakra.
Újabb Ai Alternatíva
Többek
között azt kifogásolja a milliárdos tech guru, hogy az OpenAi szembe
menve teljesen a nevével, már nem nyílt forráskódú non-profit cég, hanem
profitorientált, zárt cég, ami a Microsoft keretein belül működik. Musk
szavaival élve „gyakorlatilag a Microsoft irányítja”. A felhasználó
adatbázis részéről is komoly megjelenő kritika a cenzúra terén az Ai
programokkal
szemben. Ez terjedhet tiltott szavak listájától, mindenféle NSFW
tartalmon át, akár konkrét politikai megnyilvánulásokra egyesek szerint.
Az OpenAi-t több botrány is körbe vette az elmúlt években a modelljük
szolgáltatásával kisebb AI cégek felé, többek között a
Replika és az
Aidungeon.
Musk még A woke elleni alternatívát emeli ki, mint egy motiváció a
projektre. Hivatalos megállapodás még nincsen, egyenlőre csak a
tárgyalási szakaszban vannak. Megfogalmazásra került általa továbbá egy
igény, mely szerint "egy szabályozó testületet kell felállítani a
mesterséges intelligencia felügyeletére, amilyen a gyógyszerek vagy a
járművek biztonságosságát felügyelik."
A Woke a Jelenlegi Nyugati Kultúrában és Médiában
De mi is a
Woke,
amit Musk említett? Amerikában a szokásban kultúrharcnak nevezett
folyamat zajlik a médiában, lassan egy évtizede. A szemben álló oldalak a
woke, avagy aktivisták és a konzervatívok, általánosságban a
felsorolásoknál. Leegyszerűsítve és a témánkon belül maradva, a woke
aktivisták a társadalmi egyenlőséget tartják fontosnak amiért cserébe a
cenzúrát elfogadható árnak tartják, a konzervatívok pedig nem. A
konfliktus persze sokkal mélyebb és részletesebb ennél. Elsősorban a
média óriásokat szokták azonosítani ezekkel az ideológiákkal, de egyre
több techcég tér hasonló útra, van aki társadalmi nyomás alatt, van aki
profit reményében. A véleménybuborékok kialakulásában komoly szerepet
játszanak ezek a vállalatok, a média jelképek milliók véleményét
befolyásolják tudatosan, vagy sem. Egy bevett marketing szokás például
az internet korában a megosztó
nyilatkozatok
tétele, amivel mesterséges vitát generálnak az érdeklődés növelése
érdekében. Néha külön subredditek is létre jönnek egy-egy ilyen vitából,
ahol pont a vita elől menekülve, a hasonló gondolkodású emberek
vándorolnak. Elon Musk nyilatkozataiból látszik tehát, hogy a politika
elkerülhetetlenül begyűrűzik a nagyvállalatokhoz. Amennyiben sikeresek
lesznek az új Ai projektek, ott a potenciál, hogy minden vállalat a
saját irányelveinek megfelelő ai környezetet fog biztosítani, akiktől
más igazságokat, vagy éppen más fajta cenzúrát láthatunk. A végén pedig
mindenki megtalálja majd a sajátját ami megfelel az ízlésének, további
véleménybuborékok létrehozását segítve, az eltérő információk
szolgáltatásával.
Az Álhírek Hordozói
Bérkommentelők és Botok, sokszínű eszköztár
A
bérkommentelők alapelve egyszerű, ha sokat ismételgetnek valamit, az
előbb utóbb igazzá válik az emberek számára. "Nemcsak a posztok, hanem a
felhasználók szintjén is kiterjed" a propaganda. Célzott üzenetek
sulykolásával könnyen kelthető egy tömegvélemény illúziója,
ami onnantól az egyént befolyásolja. Hirtelen felvetülhetnek olyan
kérdések, amik korábban nem igazán fogalmazódtak meg, ami a propaganda
egyik árulkodó jele is. Ilyen egy hirtelen berobbanó téma, kísértetiesen
hasonló szóhasználattal. De megtörténhet az ellenkezője, és pont a
vélemény elnyomása kerülhet előtérbe, például tömeges downvote-al.
Minden esetben a megrendelő igényei kerülnek előtérbe. Erre
használhatnak embereket, de ott mindig hiba lehetőség lesz a
kommunikációs képesség egyénenként. A másik lehetőségnek ott vannak a
botok, ám ott pont a reakció hihetősége hiányzik, egy beszélgetés
könnyedén felfedheti a limitált lehetőségeit a gépeknek, mivel a
szövegeikből sokszor árad a copy paste érzése, nem úgy reagál ahogy egy
ember tenné. Elemzések szerint "2016-os Trump melletti orosz
médiahadjárat csupán a Twitteren elért 70 százalék 1 százalékát tudta
valamennyire megmozgatni. A felhasználók többsége ráadásul republikánus
szavazó volt, és a kutatás nem talált összefüggést a szavazók
véleményének változása, a polarizáció vagy a politikai preferenciák
változásai és a trollhadjárat között." Azonban a chatgpt és hasonló
language modellek megjelenése felboríthatja a meglévő 'piacot'.
Chatgpt, Language modellek és az Ai
A
tulajdonosok hivatalosan nem adják licenszbe a modelljeiket ilyen
célkora, azonban ez nem akadályozza meg, hogy hasonló alapelveken saját
modelleket traineljenek, illetve azt sem, hogy olyan programot írjanak
ami kijátssza a modell megkötéseit. Erre jó példa a cenzúra
megkerülésére szolgáló script, a chatgpt nem tud bizonyos szavak
befogadni, ezt teljesen felülírta néhány egyszerű felhasználó.
Meglehet
kérni megszemélyesítésre például egy híres embernek, illetve akár el
lehet benne ültetni a mi igazságunkat, főleg, ha elég sokan és sokszor
ismétlik. Ebből adódóan hitelesebbek, és még fontosabb, hogy olcsóbbak, a
trendek szerint pedig ez csak fokozódni is fog. Nem oktalan, hogy
hasonló modellek üzemeltetői kötelezően kiírják, hogy nem emberrel
beszélgetünk, és nem kell komolyan venni amit írt. A jövő
kiberhadviselésének a forradalmát vizionizálják benne többen, éppen
ezért többen is sürgetik a korlátozására vagy szabályozásának
szükségességét.
„Aki uralja egy adott ország médiáját,
az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az
országot”. - Orbán Balázs
Az álhírek Achilles sarka
Motiváció a kulcsa mindennek
Az Artois Egyetem az UCL és az
ELTE közös kutatás azt próbálta meg kideríteni, hogyan is lehet rávenni
a hétköznapi embereket az álhírek felismerésére, illetve emellett mivel
lehetne elérni, hogy hosszútávon, és aktívan próbálják is kiszűrni
azokat. Hiába fejlesztünk ki bármilyen hatékony módszert ugyanis, ha
maguk az emberek nem tesznek érte önállóan. A két részre bontott csoport
külön feladatokat kapott, ám egy közös vonással. Az ott tanultakat át
kellett adniuk az idősebb rokonaiknak, családtagjaiknak akik kevésbé
értenek az online világhoz. Így amellett, hogy önfejlesztést végeztek,
megjelent egy második motiváció a résztvevőknek, mégpedig mások
segítése. Az emberek amint átkerültek a fogadó pozícióból, ahol a
kutatók nekik tanítanak, az oktató pozícióba, máris hatékonyabban
ismerték fel az álhíreket, hiszen dolgozniuk kellett rajta, hogy a
szeretteiknek tanítani tudjanak. A kísérlet eredménye hasonló lett az
egy hónappal később történő megismétléskor is, bizonyítva, hogy a
megfelelő motivációval elindítható a pozitív változás. A magyar
kultúrában ez a motiváció a család volt, ami viszont nem biztos, hogy
más nemzetekre is alkalmazható.
Nyelv a kulcsa mindennek
Tehát
az egyik magyar kísérlet pszcihológiai úton közelítette meg a kérdést. A
másik kutatás a szegedi és a debreceni egyetem nyelvészkutatói és
informatikusai által nyelvészeti szempontból vizsgálta meg a problémát, egyenlőre csak az egészségügy területén.
Úgy találták, hogy az álhírekre vannak jellemző grammatikai eljárások,
mint például "a felszólító módok, a tényállító igék túlzó használata,
vagy a félelemkeltő kifejezések hangsúlyozása jellemző az álhírekre."
Úgy tartják, amennyiben az emberek megismerik az árulkodó jeleket,
onnantól kezdve jelentősen vissza fog esni az álhírek hatékonysága.
Emellett "automatikus eszközöket is fejlesztenek, például mobiltelefonos
alkalmazást, illetve böngészőbővítményt, más kezdeményezésekhez hasonlóan, amelyekkel az ellenőrzött
szövegeken belül kimutathatók majd azok az elemek, amelyek az álhíreket
jellemzik. A nyelvészeti módszerekkel feltárt konteót vagy manipulatív
termékismertetőt egészségügyi szakmai ellenőrzés követi."
Források:
Az Álhírekkel Teli Közösségi Média Árnyéka:
A woke, az AI és a Techcégek Politikája: Az álhírek Achilles sarka: |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése