Egymásnak feszült Brazília és a Google

Nem lesz könnyű megkötni a piacvezető tech-cégek kezét, mert sokkal előbbre járnak, mint a szabályozás, ami mindig az események után kullog. Ráadásul mióta kapitalizmus van, nincs újdonság a történetben: ha vállalatok érdekei ellentétesek  a társadalom (egy társadalmi csoport) érdekéivel, nem feltétlenül az utóbbi kerül ki győztesen a konfliktusból. Most Brazília találta szembe magát ezzel a nehéz helyzettel.

A probléma gyökere

Már egy ideje rendszeresen találkozhatunk bírósági eljárásokkal, vitákkal, büntetésekkel,  fenyegetőzésekkel, szabályozásokkal a nagy tech-cégekkel kapcsolatban. Ezek a cégek ugyanis gyökeresen átalakították az életünket, és ennek eredményeként váratlan, sokszor súlyos következményekkel találjuk szembe magunkat. A szabályozás ilyenkor csak utólag tudja követni az eseményeket, ami egyébként is nehéz lenne, mert a szabályozás leendő alanyai bizony sokkal jobban értenek az adott témához. A probléma másik oldala, hogy ezek a cégek eredetileg csak valamilyen terméket, szolgáltatást nyújtottak, mára viszont egyre inkább ezekre épülve működik a mindennapi és a gazdasági életünk is. Ezzel olyan kiszolgáltatott helyzetbe sodorta magát a legtöbb ország, ahonnan nehéz visszaszerezni az irányítást. Az ezen óriásvállalatokat felnevelő Egyesült Államoknak sem sikerült. Kisebb eredmények azért vannak, de összességében a meccsnek még nincs vége.

 

Mi történt Brazíliában?

Idén májusban egy új, "álhír-törvény" néven elhíresült törvényjavaslatról szavazott volna a brazil kongresszus, de a szavazást végül felfüggesztették. A javaslat két fontos témára fókuszált: az illegális tartalmak visszaszorítására, és egy olyan - az Ausztráliában használatoshoz hasonló - rendszer bevezetésére, amelyben ezek a vállalatok fizetnének az újságíróknak az általuk felhasznált tartalmakért.

A Google-nak azonban ez nem tetszett, és ezt ki is mutatta. Azok, akik a szavazás előtti napon meglátogatták a honlapot egy linkkel találkoztak (felirata: "Az álhírekről szóló törvényjavaslat ronthatja az internetet"), amely elvezette őket egy, a javaslatot kritizáló cikkre. Nem kevés ember látta ezt Brazíliában, ugyanis a Google keresőmotorja az elmúlt egy évben folyamatosan 90% feletti piaci részesedéssel bírt, de a Chrome használat is stabilan 70% feletti, valamint a brazilok a YouTube harmadik legnagyobb látogatói csoportját jelentik. Egy ilyen fölénnyel bíró cég ellen-kampánya indult meg a cikkel.

Továbbá az igazságügyi minisztérium megvádolta a tech-céget, hogy manipulálta a keresési eredményeket, amivel kapcsolatban azzal védekeztek, hogy csak a brazil közvéleményt szerették volna tájékoztatni és bevonni a vitába. Egyes felhasználók pedig mesterségesen generált keresőkérdés-kiegészítésekről számoltak be, amelyek mind a törvényjavaslat ellen keltették a hangulatot.

Belpolitikai veszélyek 

A Google váratlan helyről kapott támogatást az ellenálláshoz a volt elnök, Jair Bolsonaro híveiben. Maga Bolsonaro nem túlzottan fake news-ellenes, és influenszer követői lelkes álhírkampányba kezdtek, amiben a törvényjavaslatot egyszerűen cenzúra-törvénynek nevezték. Kissé nevetséges, amikor a szabadság nevében emberek lelkes ingyen-munkásai lesznek multinacionális vállalatoknak, sajnos azonban a helyzet komoly. 

A Google manipulálta a felhasználókat -visszaélve fölényével-, nyomást helyezett az újságírókra, és kihasználta a felforgató és erőszakos megoldásoktól sem visszariadó Bolsonaro-hívek manipulálhatóságát. A Brazil Digitális Újságírás Szövetségének elnökeként Natalia Viana attól tart, hogy ezek a tech-cégek messzebbre képesek elmenni érdekeik védelmében, mint ameddig a működő demokrácia határai tartanak.

 

Forrás 1: Why is Google stonewalling regulation in Brazil? (The Guardian, 2023.05.09., Natalia Viana)

Forrás 2: Brazil receives pushback from tech companies on ‘fake news’ bill (The Guardian, 2023.05.03., Kari Paul)

Kép: Brazil national day 2017 - Google