Az álhírek hatásai messze érnek, amit számos kutatás vizsgál. A kihatásuk érezhető a gazdaságon át a politikai vélemény nyilvánításon keresztül, egészen maguknak az átlagfelhasználóknak a mindennapi élményeihez kedvenc platformjaikon. De tényleg annyira sikeresek volnának, vagy inkább csak zavaróak?
Botok, botok mindenhol
Becslések szerint az Instagram 45 százaléka, a Twitter 15 százaléka és a Facebook-fiókok 5 százaléka botokból áll. A közösségi oldalak követői 5–30 százaléka lehet hamis. Egyes hírességek milliós követőt vesztettek el platform tisztítások során. A botok tevékenységét több kutatás is megfigyelte az Amerikai elnökválasztások, a koronavírus pandémia, és az orosz ukrán háború kapcsán.
A vizsgálatok többsége a Twitteren történt meg felhasználói fiókokat vizsgálva. Az amerikai elnökválasztáson a diskurzus egyötödéért voltak felelősek az oroszokhoz köthető botok, majd a pandémia beköszöntével az ismert Twitter botok 66%-a állt át koronavírus álhírek gyártására, amit a 15 legnépszerűbb hasteg alapján elemeztek. A következő váltás az orosz-ukrán háborúval történt, amikor az álhírek 59%-a 2022 márciusában onnan származott, és a koronavírus hírek teljesen eltűntek. Adelaide-i Egyetem kutatói 5 millió háborúval kapcsolatos tweetet elemeztek, melyek 60-80%-át adták a botok. A vizsgálat szerint ez olyan jelentős volt, hogy az általuk kiváltott szorongás jelentősen fokozhatta az Ukrajnából való menekülést, vagy éppen maradást. A legnépszerűbb álhírek elsősorban az ukrán biolaborokról, ukrán színészkatonákkal, a lebombázott Maripuli szülészettel, és a CNN álhírterjesztésével foglalkozott. Magyarországi vizsgálatok azt találták, hogy az orosz narratívával szó szerint megegyező posztok tömege született. "Az oroszbarát trollok folyamatosan ugyanazt a három-négy narratívát terjesztették a háború igazolásához, amelyek a háború első napjaiban terjedtek a legintenzívebben. A Magyarországon terjedő narratívák többsége nem itthonról eredeztethető. A két legelterjedtebb narratíva („Ukrajna nem létezik”, „ukrán színtársulat”) külföldi befolyásolási kampányokhoz kapcsolódott." A legfrissebb álhírek pedig az elmúlt időszak válságaiból keletkezett gazdasági nehézségekből próbál meg nyereséget csinálni. Koreában két bankról is azt terjesztették, hogy likviditási problémákkal küzdenek, és, hogy bármikor elrendelhetik a betétkivonás felfüggesztését, ezzel ösztönözve az ügyfeleket értékeik kivonására.
Ennyi eszköz, mi végre?
A trollok elsősorban az adott ország legnépszerűbb közösségi oldalait célozzák meg, illetve, ahol a legkönnyebben engedi a platform a működésüket. A bot stratégiáknak számos módja van. A Hastageltérítésnél átveszik a népszerű hastageket, hogy saját üzenetük csatolják alá, emellett a hiteles üzeneteket tömegesen jelölik meg spamnek, hátha eltávolítják az oldalról. De az sem ismeretlen, hogy híres felhasználókat jelölnek meg, ha azok ugyanis reagálnak, azok nagyszámú táborához is eljut az üzenet. Donald Trump leváltása után kimutathatóan visszaestek a Twitteren az álhírek. De szimpla tömegükkel is képesek eredményt elérni, a tweetjeik száma miatt az oldalak algoritmusa saját maga kezdi népszerűsíteni és a felhasználók elé tenni az álhíreket. Az állprofilok gyorsasága miatt sikeresen lehet elhomályosítani az információk forrásait, amiben a leginkább érdekelt a jelentős trollfarmmal rendelkező Oroszország, ami rajtuk keresztül képes elhatárolódni a terjesztett üzeneteiktől, és dezinformációktól. Ennek ellenére több kutatás is azt bizonyította, hogy a "botaktivitás nem hatékony befolyásolási tényező egy-egy adott témában." Az első számú veszélyük inkább a felhasználói élmény rontása, és a tömegbázis látszatának a keltése. "Ha te azt gondolod, hogy a Facebookon mindenki oroszbarát, akkor kevésbé mersz majd ellentmondani, ha neked nincs erős véleményed a témában". Továbbá a felhasználók nem tudják a botok jelenléte miatt kivel is kommunikáljanak, és az általuk gyártott spam eláraszthatja a feedjüket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése