A Facebook az évek során többször is szembesült több kritikával arra nézve, hogy kezeli a felületén megjelenő és terjedő álhíreket, másnéven "fake news" nevű jelenséget. A továbbiakban nézzük meg milyen lépéseket tettek (vagy nem tettek) meg a hamis információ és felhasználóik védelme érdekében.
A fake news megjelenése
Előszőr 2016 közepén az amerikai elnökválasztáskor jelentek meg a Facebook felületén különböző, az akkori Donald Trump ellen induló, Hillary Clintont támadó posztok, amik hamis információkat tartalmaztak. Kiderült, hogy az első ilyen hamis híreket terjesztő profilok és oldalak nem a választás kimenetelét szerették volna befolyásolni, csupán a bejegyzésekkel való interakciókból befolyó pénzbeli összegeket megkaparintani. Viszont el kell mondani, hogy ezeknek a bejegyzéseknek a hulláma indította el a mai is problémát okozó álhírek terjedését az oldalon. A segítség ezek megfékezésére különböző külső cégek felbérlésével kezdődött meg a Facebook oldaláról. Ilyen cég, amit ki lehet emelni például a francia AFP nevű szervezet, ami többek között Magyarországon is folytatja az álhíreket megfékező tevékenységét (csupán egyetlen egy emberrel!). Megkülönbözteti őket az a tény, hogy munkájukat újságírókkal végzik, akik több forrásból is tudnak tájékozódni a felületen keringő hírekről. Munkájuk fontossága abban rejlik, hogy az adott bejegyzéseket megvizsgálva eldöntik, hogy azoknak mennyi igazság vagy hazugság tartalma van és azt feltüntetik a vizsgálat végén az adott poszton. Ezt a folyamatot fake news detection-nek nevezik.
Ezek a külsős cégek a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network) etikai kódexe alapján dolgoznak és tőlük is kaptak működési engedélyt a szolgálathoz. A Facebook továbbá ismertette az IFCN irányelveit, amik a következők:
- pártatlanság és tisztesség,
- a finanszírozás és a szervezés átláthatósága,
- a források átláthatósága,
- a módszertan átláthatósága,
- nyílt és őszinte javítási irányelvek.
A Facebook, mint illetékes eddig annyit tudott megígérni, hogy az álhíreket terjesztő profilokat vagy oldalakat háromszori jelentés (strike) után törölni vagy adott időre tiltani fogja a felületükről.
A következőkben az általam végzett gyűjtéseket a félév során, és két kutatást fogok bemutatni, amik a Facebookon keringő álhírek terjedésével foglalkoztak a közelmúltban.
Vizsgálat No. 1
Több kutatást is végeztek már az előbb említett jelenség terjedéséről, ilyen például a New York-i Egyetem és a francia Grenoble-Alpes Egyetem kutatócsoportjainak közös kutatása is, akik több száz olyan tartalommegosztót vettek górcső alá, akik prominensen publikálnak a Facebookon. Vizsgálataik alapján kiderült, hogy a hamis vagy álhírek könnyebben és többször jelennek meg a felület algoritmusában, mint az igaziak. A Facebook viszont azt mondja nincs ok a pánikra.
Kiváltó ok, amiért a kutatások elindultak, hogy több hiteles vizsgálat is igazolta, hogy a koronavírus-járvány első hullámakor a Facebookon terjesztett álhírek miatt több emberi élet elveszett vagy veszélyben forgott. A külső szakértők által ellenőrzött eredmények alapján a Facebookon hatszor akkora figyelmet tud generálni (kommentekben, megosztásokban, interakciókban) egy poszt, ami álhírt tartalmaz, mint egy valós hír. A kutatásból kiderült még az is, hogy a politikai jobboldalon állók sokkal több ilyen féligazságokból álló tartalmat gyártottak és osztottak is meg.
A Facebook, mint bűnrészes
A kutatásra a Facebook is felfigyelt, viszont nem reagált rá hivatalosan. Annyit fűztek hozzá, hogy maga a tanulmány nem az elérés terén állapított meg dolgokat pedig az lenne csak az igazán hangsúlyos. A Facebook a kutatók szerint viszont egyáltalán nem közreműködő fél abban, hogy elérhetővé tegye az elérési adatok vizsgálatát. A Washington Post értesülései alapján eddig egy CrowdTangle nevű eszköz segítségével meg lehetett ugyan becsülni ezeket az adatokat, de ma már erre nincs lehetőség. Ennek az oka, hogy az előbb említett eszköz a Facebook tulajdonában áll és a Cambridge Analytica-botrányt követően szigorításokat vezetett be a harmadik fél által kezelt szoftvereknél ezek a szabályozások pedig a CrowdTangle használatát is korlátozzák. A Facebook továbbá a továbbiakban is felmutathatja a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) ellenük hozott szabályait, amik szerintük megkötik a vállalat kezét a törvényeket mindenkinek be kell tartani. Az FTC szerint viszont nem látja ennyire komolynak a helyzetet, és szerintük a vállalkozás nyilatkozata nem fedi le a teljes valóságot.Továbbá fontos észrevenni, hogy a mai Facebook felhasználó háromszor gyakrabban végez interakciót a "fake news" jellegű hírekkel, mint 2016-ban, amikor először kezdett felívelni a jelenség népszerűsége. A The German Marshall Fund digitális részlegének igazgatója szerint a felhasználók ma több tartalmat fogyasztanak a Facebookon, ennek egyik okaként a koronavírus okozta karanténokat is megjelöli, ahol az emberek gyorsabb és 0-24 órában jelentő hírforrásokat kerestek. A vizsgált tíz tartalommegosztó oldalról (amiket a kutatók manipulátornak vagy álhírgyártóként jellemeztek) származó posztokra annyi reakció érkezett, hogy a tényellenőrzéssel megbízott külső szervezetek (Bloomberg, AFP, Reuters) nem bírták azokkal a lépést tartani.
Vizsgálat No. 2
A Global Witness legújabb kutatásai azt mutatják, hogy ha egy felhasználó klímaszkeptikus nézeteket vall, annak egy idő után egyre több és súlyosabb álhíreket és összeesküvés-elméleteket dob fel a Facebook falán az algoritmus. A kutatást végző szakemberek szerint a Facebook inkább felerősítette a kételyeket az adott témáról, ellenkezőleg még inkább felerősítette azokat azzal, hogy még félrevezetőbb bejegyzéseket kezdett ajánlani. A Facebookon a klímaszkeptikusok egyre több szélsőséges "hírt" találnak - állítja a Global Witness, nemzetközi emberjogi szervezet legutóbbi kutatási eredményei alapján.
A Global Witness legújabb kutatásai azt mutatják, hogy ha egy felhasználó klímaszkeptikus nézeteket vall, annak egy idő után egyre több és súlyosabb álhíreket és összeesküvés-elméleteket dob fel a Facebook falán az algoritmus. A kutatást végző szakemberek szerint a Facebook inkább felerősítette a kételyeket az adott témáról, ellenkezőleg még inkább felerősítette azokat azzal, hogy még félrevezetőbb bejegyzéseket kezdett ajánlani. A Facebookon a klímaszkeptikusok egyre több szélsőséges "hírt" találnak - állítja a Global Witness, nemzetközi emberjogi szervezet legutóbbi kutatási eredményei alapján.
A korporáció viszont azt nyilatkozta, hogy rendszerét pont a félretájékoztatás redukálására tervezte.
Két profil története
A kutatók két profilt hoztak létre, a klímaszkeptikus Jane-t és a tudatos, tudományos szervezeteket követő John-t. A kutatás mivolta a következő lépésben rejlett, abban hogy a két felhasználónak a preferenciák beállítása után miket fog ajánlani az algoritmus a továbbiakban. Jane esetében hamarosan olyan tartalmakkal találkoztak, amik tagadták, hogy a klímaváltozás ember okozta jelenség lenne. A megjelentetett oldalak között előfordultak olyanok is, amik hoaxnak, azaz megtévesztésnek állítják be a helyzetet és támadják azokat a döntéseket, reformokat amelyeket annak a klímaváltozás enyhítésére hozni terveznek. Többek között olyan gondolatok is előjöttek amelyek szerint a zöld szervezetek csak "rabszolgasorba szeretnék hajtani az emberiséget". Az ENSZ-t pedig a kitalált mesefigurához, Tapsi Hapsihoz hasonlították hitelességét tekintve. A lavinát egyetlen poszt lájkolása indította be, amit egy klímaváltozást tagadó oldal osztott meg. Ezt még kétszer tették meg a Jane profillal, mindkét esetben olyan oldalakkal, amiknek legalább tizennégyezer követője volt. Egyik ilyen oldal volt például az I Love Carbon Dioxide, amely valós és álhíreket gyúr össze és oszt meg végül követőivel. Egyik ilyen bejegyzésükben az olvasható, hogy rávilágítanak problémákra az elektromos autókkal kapcsolatban viszont kiemelték azt is, hogy a klímaváltozás csak a liberálisok által kreált mese, amit az előbb említett eszközökkel próbálnak megoldani. Az is látszik a poszt alapján, hogy sok interakciót végeznek vele a felhasználók, ami csak még jobban jelzi a Facebook algoritmusának, hogy a hasonló bejegyzésekre igény van.Ok és okozat
Ezután a kutatáson dolgozók azt fedezték fel, hogy az ezt követő két hónapban a Jane profilban a kitalált alanynak a Facebook egyre több és súlyosabb álhírt kezdett ajánlani. Továbbá probléma volt az is, hogy az oldalak és bejegyzések kétharmadánál nem volt megfelelően feltüntetve a tényellenőrző címke, ami azt igazolta volna hogy az adott posztok hamis tényeket közölnek le. A John profil ellentétben először az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének oldalát követték be a kutatók. A másik létrehozott profillal szemben John hírfolyamán megbízható és tudományos kutatáson alapuló tartalmú bejegyzések jelentek meg. Jane-nél viszont tovább súlyosbodott a helyzet, különféle összeesküvés-elméleteket tartalmazó posztok kezdték ellepni annak hírfolyamát például a chemtraillel kapcsolatban.
Ezután a kutatáson dolgozók azt fedezték fel, hogy az ezt követő két hónapban a Jane profilban a kitalált alanynak a Facebook egyre több és súlyosabb álhírt kezdett ajánlani. Továbbá probléma volt az is, hogy az oldalak és bejegyzések kétharmadánál nem volt megfelelően feltüntetve a tényellenőrző címke, ami azt igazolta volna hogy az adott posztok hamis tényeket közölnek le. A John profil ellentétben először az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének oldalát követték be a kutatók. A másik létrehozott profillal szemben John hírfolyamán megbízható és tudományos kutatáson alapuló tartalmú bejegyzések jelentek meg. Jane-nél viszont tovább súlyosbodott a helyzet, különféle összeesküvés-elméleteket tartalmazó posztok kezdték ellepni annak hírfolyamát például a chemtraillel kapcsolatban.
A vállalat egyébként 1 millió dolláros, azaz 329 millió forintos támogatási programot indított az éghajlatváltozás ellen küzdő szervezetek számára.
A megszorítások nyomában
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói megállapodtak az illegális, valamint hamis online tartalmak terjedésének hatékony kezelését és az alapvető jogok védelmét a digitális terekben védelmező új szabályokról. Ezen szabályozások nagyban fogják befolyásolni a Facebook, mint hírmegosztó platform jövőjét is. A Digital Act Service (DSA) csomag célja, a felhasználók számára a biztonságosabb és nyitottabb digitális tér létrejötte, a vállalatoknak pedig az egyenlő versenyfeltételek megteremtése. Továbbá, hogy megvédje a digitális teret a jogellenes tartalmak terjesztésével szemben, csökkentse a demokratikus folyamatokra és a közbiztonságra negatív hatású szolgáltatások megjelenését, valamint a kiskorúakra gyakorolt káros hatások kockázatát, az olyan tartalmak népszerűsítését, amelyeknek súlyos következményei lehetnek a felhasználók fizikai vagy mentális egészségére. A DSA szolgáltatásairól bővebben a megadott linken lehet tájékozódni.
A következőkben szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük az online platformoknak köztük, a szociális média felületeinek és a piactereknek is. Ezeknek a felületeknek intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy az illegális tartalmak, áruk és szolgáltatások közzétételét és a félretájékoztatást. A különböző médiaszolgáltatóknak információkat kell gyűjteniük és meg kell osztaniuk azokat az értékesített termékekről, szolgáltatásokról a vásárlók megfelelő tájékoztatása érdekében. A kiskorúak által elérhető platformokon konkrét intézkedéseket kell tenniük az adott felületeknek például a szabálysértő hirdetéseket ki kell szűrniük és tiltaniuk azokat.
Továbbá a digitális szolgáltatások felhasználóinak joguk lesz jogorvoslatot kérvényezniük a platformok által elkövetett jogsértések miatt elszenvedett károkért vagy veszteségekért. Illetve hatékonyabban tudják majd ellenőrizni és követni a felhasználók személyes adataik felhasználásának módját.
Továbbá a digitális szolgáltatások felhasználóinak joguk lesz jogorvoslatot kérvényezniük a platformok által elkövetett jogsértések miatt elszenvedett károkért vagy veszteségekért. Illetve hatékonyabban tudják majd ellenőrizni és követni a felhasználók személyes adataik felhasználásának módját.
Végszó
A félév során megismert kutatások és cikkek miatt tájékozottabbnak érzem magam a világ legnépszerűbb szociális médiájának platformján és látom át annak működését. Az álhírek terjedésével felvett harc csak most kezdődik és a nem tudni a Facebook hol áll majd a vívott harcban. A tudatosság jegyében csak remélni lehet, hogy a hozott szabályozások megakadályozzák majd a megtévesztő hírek terjedését nem csak a Facebook, de az annak tulajdonában álló többi médiában is.
Felhasznált források:
Felhasznált kép:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése