Az álhírek Achilles sarka

Az álhírek robbanásszerű terjedése, és az általuk keltett pánik megrémítette a társadalmat az előző évtized végén. Úgy tűnhetett, hogy a hiteles tájékozódás fogalma elveszik a társadalom jelentős része számára. Sokakban azonban egyből felmerült a kérdés, mégis hogyan lehet a jelenséggel felvenni a küzdelmet? A nemzetközi kutatások mellett magyar kísérletekre is láthatunk most példát, méghozzá két különböző megközelítésben.

Motiváció a kulcsa mindennek

Az Artois Egyetem az UCL és az ELTE közös kutatás azt próbálta meg kideríteni, hogyan is lehet rávenni a hétköznapi embereket az álhírek felismerésére, illetve emellett mivel lehetne elérni, hogy hosszútávon, és aktívan próbálják is kiszűrni azokat. Hiába fejlesztünk ki bármilyen hatékony módszert ugyanis, ha maguk az emberek nem tesznek érte önállóan. A két részre bontott csoport külön feladatokat kapott, ám egy közös vonással. Az ott tanultakat át kellett adniuk az idősebb rokonaiknak, családtagjaiknak akik kevésbé értenek az online világhoz. Így amellett, hogy önfejlesztést végeztek, megjelent egy második motiváció a résztvevőknek, mégpedig mások segítése. Az emberek amint átkerültek a fogadó pozícióból, ahol a kutatók nekik tanítanak, az oktató pozícióba, máris hatékonyabban ismerték fel az álhíreket, hiszen dolgozniuk kellett rajta, hogy a szeretteiknek tanítani tudjanak. A kísérlet eredménye hasonló lett az egy hónappal később történő megismétléskor is, bizonyítva, hogy a megfelelő motivációval elindítható a pozitív változás. A magyar kultúrában ez a motiváció a család volt, ami viszont nem biztos, hogy más nemzetekre is alkalmazható.

 Nyelv a kulcsa mindennek

 Tehát az egyik magyar kísérlet pszcihológiai úton közelítette meg a kérdést. A másik kutatás a szegedi és a debreceni egyetem nyelvészkutatói és informatikusai által nyelvészeti szempontból vizsgálta meg a problémát, egyenlőre csak az egészségügy területén. Úgy találták, hogy az álhírekre vannak jellemző grammatikai eljárások, mint például "a felszólító módok, a tényállító igék túlzó használata, vagy a félelemkeltő kifejezések hangsúlyozása jellemző az álhírekre." Úgy tartják, amennyiben az emberek megismerik az árulkodó jeleket, onnantól kezdve jelentősen vissza fog esni az álhírek hatékonysága. Emellett "automatikus eszközöket is fejlesztenek, például mobiltelefonos alkalmazást, illetve böngészőbővítményt, más kezdeményezésekhez hasonlóan, amelyekkel az ellenőrzött szövegeken belül kimutathatók majd azok az elemek, amelyek az álhíreket jellemzik. A nyelvészeti módszerekkel feltárt konteót vagy manipulatív termékismertetőt egészségügyi szakmai ellenőrzés követi."