Állítsuk meg a Disneyt?

A streamingszolgáltatások napjainkban virágkorukat élik – már a koronavírus-járvány és a kényszerű karantén előtt is rengetegen vették igénybe a Netflix vagy az HBO Go szolgáltatásait. Nem meglepő hát, hogy Disney is saját streamingszolgáltatást indított, Disney+ néven. A már jó pár éve agresszívan terjeszkedő cég több szempontól is teljesen megváltoztathatja a piacot.

Az ex bosszúhadjárata

Februárban a 23 éves Ahmad Kazzelbachot 10 év börtönre ítélték egy védett számítógép és feltörése és kiberzaklatás miatt.

Áldozata a 24 éves J. K., aki munkatársa volt a Bankers Life biztosító- társaságnál. A férfi a trénere volt és később viszonyt kezdtek. Összeköltöztek, de hamar kiderült, hogy Kazzelbach megcsalja őt, ezért azonnal kirúgta, a kapcsolat véget ért.

Fake News – Harc az álhírek ellen

Minden korban, minden körülmény között fontos a tájékoztatás. A pontos és hiteles tájékoztatás megbízható hírforrásokból. Különösen igaz ez az olyan megváltozott élethelyzetekben, mint amilyen a jelenleg is tartó koronavírus-járvány. De mi van akkor, ha az álhírek már mindent elborítanak? Ha már nehéz megkülönböztetni a tényeket a hazugságoktól? Lássunk néhány példát az álhírekkel szembeni fellépésre: hogyan reagál egy óriáscég, és hogyan az európai uniós politika.

Sebezhető orvosi Bluetooth eszközök

Talán sokan nem tudják, hogy honnan származik a Bluetooth vezeték nélküli technológia elnevezése.

A 2017-es BlueBorne sérülékenység logója máig
aktuális lehet "mimikáját" illetően...

Valószínűleg kevesen tippelnének Harald "Bluetooth" Gormsson dán és norvég királyra, aki ragadványnevét a néphagyomány szerint áfonyaszeretete vagy egy kékes színezetű, erősen szuvasodott foga miatt kapta. Ha az a fog már neki nem is, a róla elnevezett vezeték nélküli technológia gyakran felszínre kerülő sérülékenységei sokaknak okozhatnak fájdalmat, még ha csak képletesen is. Vagy mégis?

Az új Facebook funkció

Lehetőség nyílik arra, hogy a felhasználó teljesen kikapcsolja a Facebookot, egyetlen értesítés se zavarja nyugalmát. Ugyanis a Facebook is képes függőséget okozni és rengeteg időt elvesz tőlünk úgy, hogy azt sokszor észre sem vesszük.

Az új fejlesztés "Quiet Mode" nevet viseli, melynek magyar fordítása "Csendes Mód/Óra". Ennek lényege, hogy amikor nyugalomra, csendre vágyunk, nem kérünk Facebook értesítéseket, el szeretnénk kerülni egy időre a felhasználó kérheti, hogy az alkalmazás némuljon el. Amint ezt kértük, az értesítések nem fognak megérkezni, csak azokról tájékoztat az oldal, amelyeket fontosnak tart. Valamint be lehet állítani, hogy mennyi ideig szeretnénk a hírfolyamoktól távol maradni.

Időrablók fogságában

Időrablók közé soroljuk mindazokat a tevékenységeket, amely elviszi a fókuszt az igazán fontos feladatainkról és hatékonyságromlást eredményez, miközben teendőinket végezzük.

Ide tartoznak például a közösségi oldalak (Facebook, Instagram, stb.), a sorozatfüggőség illetve a túlzott tévénézés, vagy ha azonnal ugrasz a telefonodért, mikor értesítést vagy üzenetet kaptál.

Jön a Facebook-funkció, amit már évekkel ezelőtt be kellett volna vezetni

Kr00k - milliárdnyi sérülékeny Wi-Fi eszköz

Az átlag felhasználóig általában nem jutnak el az informatikai sebezhetőségekről szóló hírek. Sokunk csak egy frissítést lát felbukkanni az értesítések között, persze csak akkor, ha az eszköz még támogatott. A világ legnépszerűbb felhasználói szintű informatikai eszközei igazán rászorulnának egy kis fejlesztői törődésre, mivel egy látszólag banális hiba miatt sokuk vált sebezhetővé.

A UX designer szakma

Cikksorozatában mutat be a hvg.hu egy olyan hiányszakmát amivel meglehetősen jól lehet keresni, mégis kevesen tudnak a létezéséről. A szerző, Garami Zoltán, több mint 10 éve dolgozik a szakmában, jelenleg egy amerikai székhelyű oktatási technológiai vállalatnál Senior Product Designer pozícióban.

A termékfejlesztések egészen a közelmúltig nem voltak ilyen mértékben átgondoltan megtervezve mint ma. Nem történtek tudatos kutatások a termék célcsoportja és felhasználói körében az egyre szélesedő kínálat mellett. Itt kezdődik a szakma törtènete. A piac időben reagálva már nem csak a termék megjelenésére hanem összességében a pozitív élmény megteremtésére is igyekezett figyelni. Nem csupán maga a termék lett fontos, hanem minden a márka céggel kapcsolatos tevékenység.

A Google bevétele a YouTube reklámokból

Forrás: karimelganayni.com/how-to-create-youtube-ads/

15 évvel azután, hogy a Google felvásárolta a Youtube-ot  végre kiderült, hogy mennyi bevétele származik az oldalon megjelenő hirdetésekből.  A Google  anyacége, az Alphabet által közzétett negyedéves pénzügyi jelentéséből megtudhatjuk a YouTube pénzügyi eredményeit.  

Kiirthatja-e egy vírus az internetet?

A válasz - talán. Mindenesetre, természetesen volt, aki megpróbálta. Tíz évvel ezelőtt megalkották a Confickert, a valaha létezett legveszélyesebb vírust, ami kész volt elhozni a kiber-apokalipszist. De nem tette. Helyette önmagát falta fel. De mégis miért?

YouTube törlések, Pesti Srácok és gyerekpornó

Ami az internetre felkerül, nem tűnik el onnan soha, tartja a mondás. Vagy talán mégis? Az internetes közösségi oldalakat láthatatlanul, a háttérből tisztogatják a moderátor csapatok, hogy a tartalom fogyasztható, felhasználóbarát legyen. Kérdés, hogy mennyire tévedhetetlenek?

A fájlmegosztás története (P2P, torrent)

A fájlmegosztás (vagy a fájlcserélés) lényegében számítógépes adatok, illetve programok, vagy esetlegesen tárhelyek széles vagy szűk körű megosztása az internetes hálózaton keresztül. Működése: egy számítógépes program használatával különböző adatokat tudunk kettő, vagy több gép között átadni. A fájlmegosztás lehetővé teszi az emberek számára, hogy ugyanazt a fájlt, vagy hasonló fájlokat tudjanak olvasni, megnézni, módosítani, másolni, vagy kinyomtatni.

A fájlmegosztás többféle lehet, kezdve a fájlmegosztás legkorábbi típusától (weboldalak), a weboldalakat követően elterjedt FTP-n (File Transfer Protocol) keresztül, a peer-to-peer-en (P2P) át a felhőszolgáltatásokig.

Dél-Koreai áttekintés járványügyben

A koronavírus januári megjelenése óta Dél-Korea az az ország, amelyik a leghatékonyabban harcol annak terjedése ellen. Módszerük segítségével sikerült elérniük hogy több ember épüljön fel a vírusból, mint amennyien megbetegednek.

Mi a hatékonyságuk oka? Milyen stratégiát használnak? Szemlémben most erre térek ki.

Facebook a koronavírus idején

A közösségi oldalakra jellemző, hogy számtalan álhír megjelenik. Jelen pillanatban a Facebook a koronavírussal kapcsolatos álhíreket próbálja kiküszöbölni. Megoldásként próbálkoznak a már mindenkinél megjelenő információs dobozzal, amely a hírfolyam tetején jelenik meg. Azonban külön gombbal lehet feliratkozni erre a hírfolyamra.

A Facebook veszélye

Sokan mondják a vásárlói oldalakra, közösségi oldalakra, mint például a Facebookra is, hogy nem kerül semmibe csak regisztrálni kell. Akik ezt mondják nem is gondolnák, hogy mindezekre az oldalakra az adatainkkal fizetünk, még sincs ingyen. Sőt veszélyes is. A Facebook esetében nem csak a megadott adataink, amiket a regisztrációkor kitöltünk, hanem azok is elárulnak rólunk sok mindent, hogy milyen híreket olvasunk, miket kedvelünk (milyen sport, étel, zene, stb.) vagy akár a helymeghatározás is, mikor, hol jártunk, kivel voltunk, milyen szokásaink vannak, mi a napi rutinunk.

Mindezek amik egyszer már fel kerülnek az Internetre, vagy amiket írogatunk egymásnak a messengeren keresztül, bizony megvan rá az esély, hogy bármikor hozzáférhetnek és ezek törlését már nagyon nehéz elérni. Sokan nem tudják, de voltak kutatómunkák is, melyben begyűjtöttek minden billentyűleütést, még mielőtt elküldtük volna a másiknak, például amikor nagyon haragudtunk a másikra elkezdtünk gépelni, majd kitöröltük és át írtuk másra, mintha semmi baj nem lenne. Bármikor előfordulhat, hogy minden kattintásunkat rögzítik és ezt sajnos nem tudjuk vissza vonni/törölni.

Kit terhel a felelősség az online gyűlölet terjedéséért?

Indiában a Fake News áradat valós és véres konfliktushoz vezetett. 

Két évvel ezelőtt például az ország több részén éjszakánként a rettegő falulakók a házaikba zárkóztak. Az egykor békés polgárok szokatlan viselkedést tanúsítottak az idegenekkel szemben, volt, ahol a feldühödött csoport agyonvert egy embert, aki átutazás közben megállt vizet kérni, másutt azért öltek meg valakit, mert édességet osztogatott a gyerekeknek. Sem az áldozatok, sem a bűncselekményeket elkövető csoportok nem ismerték egymást, a helyszínek is többszáz kilométerre találhatók egymástól, az ok mégis ugyanaz: egy futótűzként terjedő rémhír a WhatsApp-on. Az állítólagos gyerekbandáról szóló álhír három tucat halálesethez vezetett.

Észak-Korea és a koronavírus

Észak-Korea azon országok közé tartozik, akik nem ismerik be, hogy náluk bizony jelen van a koronavírus járvány. Sokan kételkednek abban, hogy az országot valóban nem érte el a pusztító kór, de bizony nagyon sok jel arra utal ennek ellenkezőjére. 

Az országban mint tudjuk diktatúra és propaganda uralkodik, az emberek nagy része éhezik és az életkörülmények nem a legjobbak sok helyen. Az életkörülmények miatt elég nagy csapás lenne az ország számára ha teljesen elszabadulna a kór. Egy amerikai felmérés szerint Észak-Korea határozottan azon országok közé sorolandó, amely nincs rendesen felszerelkezve egészségügyileg egy világjárvány esetére, amely ugye bármikor bekövetkezhet, csakúgy mint most. Sok vidéki kórházban áram és vízellátás is alig van vagy egyáltalán nincsen. A kormány szerint viszont minden tökéletes, ezért érthető, hogy miért nem akarják el ismerni a járványt.

GDPR: semmibe veszik az uniós törvényt?

A 2018 májusában hatályba lépő General Data Protection Regulation, magyarul Általános adatvédelmi rendelet, egyik legfontosabb célja hogy az eddigi adatvédelemről szóló széttagolt joganyagokat egy egységes formába öntsék. Gyakorlatilag mindenkire vonatkozik és mindenkit érint, de vajon mindenki be is tartja az új szabályozást?

Az Amazon.com fejlődéstörténete - Az évszázad egyik legsikeresebb startupja

A ma már multimilliárd dolláros vállalat Jeff Bezos startupjából nőtte ki magát. Bezos 1994-ig a Wall Streeten dolgozott, de idejében felismerte az internet rohamos fejlődésének lehetőségeit, így otthagyva Wall Street-i munkáját a garázsában létrehozta az Amazon.com-ot. De hogyan lesz egy garázs startupból multimilliárdos vállalat? Hogy lesz Jeff Bezosból a világ egyik leggazdagabb embere?

A kezdetek

 
Bezos - miután kiválasztott "top 20" terméket, melyre szerinte nagy lenne a kereslet - a könyvek értékesítése mellett döntött. Érvei egyszerűek voltak: a könyvek ára alacsony és a könyvek iránti szükséglet, vásárlási igény univerzális. A hagyományos könyvesboltok limitált számú kiadványt tudtak értékesíteni, de egy online könyvesbolt nincs ilyen keretek közé szorítva. A cég nevét egy szótár lapozgatása közben találta. Mindenképpen "A" betüvel kezdődő nevet szeretett volna, hogy a keresőprogramok az elsők között dobják ki az oldalt. A cég létrehozásához való tőkét Bezos szüleinek megtakarításai jelentették, ami több százezer dollár volt. A cég logóján 2000-től egy nyíl mutat az A-tól a Z-hez, ezzel jelezve, hogy a vállalat A-tól Z-ig mindent szállít.

iWiW: A legsikeresebb magyar közösségi oldal története

Az iWiW a világ egyik legelső közösségtérképező honlapja volt, a külföldi Ryze, a Friendster és az Everyonesconnected.com mellett. 

Az iWiW logója 2010-2014 között

Elnevezése az angol "international who is who" (nemzetközi ki kicsoda) kifejezés rövidítése.

2005-2010 között ez volt a leglátogatottabb magyar weboldal.

Újdonsága és jelentősége abban állt, hogy a tényleges emberi kapcsolatokat képezte le a virtuális térben, valamint saját névvel kellett regisztrálni, tehát nem egy anonim felület volt.

Zátonyra futott kalózok?

Az internetes kalózkodás. Egy viszonylag kényes téma, amiről nagy valószínűséggel már mindenki hallott eddigi életében. A kérdés csak az, hogy milyen mértékben sikerült visszaszorítani.

Ha egy kicsit belegondol az ember, akkor rájön, hogy egyre kevesebb hírt olvashat az említett témáról. Véletlen lenne?

Mindenki vessen egy pillantást a saját telefonjára, és rájön a miértjére: Netflix, HBO GO, Spotify csak hogy a legnagyobb film/sorozat és zenei alkalmazásokat említsük.

Arcfelismerők Európában

https://bitport.hu/images/content/201802/focus/face_recognition_bitport.jpg

Az Európai Unió új vezetői fontolóra veszik, hogy akár öt évre is betiltsák az arcfelismerő technológiák használatát nyilvános helyeken. Vitatkoznak róla, hogy Az emberi jogok a fontosabbak vagy pedig az, hogy a lehető legtöbb bűncselekményre fény derüljön.

A "Subway Book Review" projekt, az olvasókról az olvasókért

A projekt megálmodója a New York-i metróban olvasott könyvek nyomán indult el, hogy felfedezze és bemutassa az olvasók világát

Uli Beutter Cohen

Uli Beutter Cohen, noha a németországi Reutlingenben nőtt fel, a szüleivel többször is járt New Yorkban, először 1988-ban, és már tinédzser korától fogva nagy Amerika-rajongó lett. Érettségi után, szülei egyetértésével és támogatásával, Portland-ben (Oregon állam) digitális média szakon folytatta a tanulmányait, azután megalapította az első média cégét, közben megismerkedett jövendőbeli férjével, és végül férje szülővárosába, együtt New Yorkba költöztek.

A világ a járvány után

A koronavírus teljes egyészében változtatja meg jelenlegi életünket és hatással van annak területeire. Ezért a jelenlegi helyzetben új szemszögből tekintünk napjainkra, új rutint, új szemléletet állítunk fel. Ezek a tapasztalatok pedig befojásolni fogják jövőnket is, hiszen sok mindent kell újragondolni jelenlegi rendszereinkel kapcsolatban. Mára több elképzelés is született, hogyan fog hatni jövőnkre a koronavírus. Ebben a szemlében ezeket a főbb elgondolásokat ismertetem.

A pornográfia átkos és áldott világa - az egészségügyi vonzatai

A Willendorfi Vénusz-szobor
[A bevezetőben található hiperhivatkozások
egytől egyig történelmi pornográf vonatkozású
műtárgyakat ábrázolnak. Megtekintésük csak
az arra nyitottaknak ajánlott.]

A pornográfia egyidős az emberiség megjelenésével, aminek legmegfoghatóbb bizonyítéka az, hogy már a vaskori ősemberek is éltek a lehetőséggel, hogy legnagyobb örömforrásukat - papír helyett - barlangfalra vessék, vagy szobor formájában megörökítsék; természetesen a világhírű willendorfi Vénusz-szoborra utalva ezzel (lásd, jobbra).

Példákat a jelenségre továbbiakban is lehetne megállás nélkül sorolni, minden jelentősebb kultúrában fennmaradtak szexuális izgalmat keltendő jelenetek, festményeken, hétköznapi tárgyakon díszítésként. Európai viszonylatban ennek a legnagyobb képviselői a helléni görögök-városállamok, majd később a Római Birodalom voltak, ahonnan a legjobb minőségű, ilyen témájú leletek Pompei vulkáni hamuban megőrzött városában maradtak fent.

Ezek után kijelentethetjük, hogy a jelenség tényleg végigkísérte az emberiség történelmét, a kérdés innentől csupán a következő: ez embereknek a javukra vált (morálisan és egészségügyileg), vagy sem?

A Cambridge Analytica választási manipulációs botrányra újabb fény derül

Újabb fény derült a négy évvel ezelőtti Cambridge Analytica botrányra, aminek az adatkezelési, álhíres választási befolyásos problémái vélhetően ma is létezhetnek a Facebook háza táján.

https://www.theguardian.com/news/series/cambridge-analytica-files

Könyvre épült internetes mikrokozmoszok

Ahogy Kínából indulva a papír az európai kontinensen való elterjedéséig, úgy a könyv is nagy utat tett meg a világháló megjelenése óta a különböző internetes felületeken, beleértve a különböző virtuális könyvtárakat, a közösségi média felületeit, de ide sorolhatjuk az okostelefonok alkalmazásfejlesztéseit is.

Könyvtárak.hu

Magyarország esetében a legújabb fejlemény ezen a téren a Könyvtárak.hu elindulása, amely a Könyvtári Intézet (Országos Széchényi Könyvtár) gondozásában kelt életre, azzal a céllal, hogy közös hozzáférési platformot biztosítson a könyvtárak legkülönfélébb szolgáltatásaihoz. 

A Könyvtárak.hu kiemelt célcsoportja a lakosság, a nagyközönség, ugyanakkor a könyvtárszakma számára inspiráló, innovatív, kreatív  hazai és külföldi fejlesztéseket, jó gyakorlatokat is bemutat. A portál teljes mértékben hiánypótló az olvasni szeretők és a kultúra iránt érdeklődők számára, egyúttal a könyvtárakat és az olvasást is népszerűsíti. 

Az oldalon úgy kereshetünk a könyvtárak között, ahogyan az a 21. században elvárható: láthatjuk a hozzánk legközelebb eső könyvtárak adatait és szolgáltatásait. Egy helyen megtalálhatók az ország különböző pontjain működő könyvtárak által szervezett események, programok. A Könyvtárak.hu az aktuális információkon túl az oktatásban jól használható digitális tartalmak hiteles, országos merítésű, ingyenesen használható gyűjteményét is tartalmazza, támogatva többek között a könyvtárak és a pedagógusok együttműködését, magasabb szintre emelését is.

Mindennapi robotika – avagy építsen Ön is robotot!

A robotika kifejezés hallatán az embernek érdeklődési körétől függően számos dolog eszébe juthat: Asimov híres három törvénye és robottörténetei, blockbusterek, például a Star Wars robotjai, esetleg az éppen zajló ipari forradalom robotjai, melyek hihetetlen precizitással és sebességgel gyártják a fogyasztói társadalom számára szükséges termékeket.

Robotok és ipar

A gyárakban használt ún. ipari robotok specializált feladatokra készülnek – egy feladatot, és csak azt az egyet tudják elvégezni. Ezeket arra használják, hogy a munkadarabokat nagyon gyorsan, és pontosan pozícionálják. Az egyre fejlettebb gyári robotok mozgását az emberi karhoz hasonló csuklók szabályozzák, melyek rendkívül erős és tartós anyagokból készülnek.

A robotoknak ma már a gyári logisztikában is nagy szerepük van, legmodernebb példányaik már képesek a környezetük változásaira reagálni. Ilyen például a Ford egy európai gyárában szolgálatba állt Survival nevű önvezető gép, amely az alkatrészeket hordja szét.

Az ilyen gépek jelentős mértékben megkönnyítik a nagy volumenű gyártást, ugyanakkor egyre kevesebb emberi munkaerő alkalmazásával lehet segítségükkel egyre nagyobb gyárakat üzemeltetni. A gyárakban található robotok elkészítése mai technológiával viszonylag egyszerű, kísérletező kedvűek akár otthon is megvalósíthatják ezeket. Olcsón beszerezhető eszközökkel és kellő idő ráfordításával egészen hasznos dolgokat is lehet fabrikálni.

"Tudnak a gépek gondolkodni? "

Alan Turing brit matematikus a modern számítógép-tudomány atyja 1950-ben tette fel a kérdést: Tudnak gépek gondolkodni? Ezt azonban túl általános kérdésnek tartotta. Kitalált egy imitációs játék nevű társasjátékot, aminek alapvetően semmi köze nincs a mesterséges intelligenciához, de ez alapján már fel tudott tenni egy specifikusabb kérdést, ami már így szólt: Vajon létezhet olyan digitális számítógép, ami jól játszaná az imitációs játékot?

Az imitációs játéknak három résztvevője van, egy férfi, egy nő és egy bíró. Az utóbbinak az előbbi kettő írott válaszai alapján kell kitalálnia, hogy mi a válaszadók neme. Erre a sémára épül fel a mesterséges intelligenciát mérő Turing-teszt, amiben az egyik résztvevőt lecserélik egy gépre, amely az emberek intelligens viselkedését imitálja. A bírónak azt kell kitalálnia, hogy mikor kap választ géptől, és mikor embertől.

Az Index.hu története (Internetto-Uj Péter)

A gyökerek: Internetto

Jó pár évtizeddel ezelőtt az európai polgár friss újságot lapozgatott a reggelijét majszolva, ma internetes hírportálokat olvasunk valamilyen okoseszközön vagy számítógépen. Az index.hu az egyik legnépszerűbb hazai online lap, amely 1999-ben indult útjára, alapítói pedig az Internetto hírportálból váltak ki. Ez volt Magyarországon az első internetes újság, 1995 és 1999 között pedig a legolvasottabb is, a Medián mérése alapján az oldalnak 1999-ben napi 20-25 látogatója volt. Az Internetto (eredetileg: iNteRNeTTo) alapításának az évében, 1995-ben még újdonság volt a net hazánkban, valódi őskor, amikor még mindenki igazi, nyomtatott újságot olvasott, és nem a világhálón tájékozódott. Épp ezért különböző fórumokon mutatták be és reklámozták az új, lehetőségekkel teli médiumot. Egy 1995-ben felvett rádiós interjúban például Nyírő András és Szakadát István mesélnek az internetről, mint igazi, modern szolgáltatásról.

A kulcspozícióban lévő Internettot 1998-tól befektetői csoportok keresték meg. A következő év elején a lap veszélyeztetetté vált, tulajdonosa eladta vagy megszüntette volna. Erre válaszul néhány szerkesztőségi tag (Nyírő András, Uj Péter, Gerényi Gábor) ajánlatott tett a kiadói jogok megvásárlására, de ezt elutasították, az ajánlattevőket pedig nem sokkal később elbocsájtották. Uj Péter 2009-es cikkében így ír erről: „Egy héttel az Index startja előtt az Internettot kiadó IDG Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója felfüggesztette állásából Nyírő Andrást, a lap főszerkesztőjét, az Internetto atyját, kitalálóját, motorját, összeszervezőjét. Másnap a szerkesztőség, kábé másfél tucatnyi ember összeült a Maros utcai Radhost sörözőben, és úgy döntött, nem dolgozik tovább a töketlen és kiszámíthatatlan kiadónak, hanem Nyírő vezetésével új online lapot indít, befektetőket keres, és megpróbál saját erejéből megélni az akkoriban világszerte lendületesen növekvő internetes piacon.”

Nyírő András (kép innen)

Így született meg tehát az Index, mely számtalan munkatárssal, több főszerkesztővel és tulajdonossal is dicsekedhet, kalandos története pedig a mai napig tart. Az Index.hu egyébként 2002-ben megvette az Internettot.

A koronavírus hatása a közösségi oldalakra

Jelenleg a világ egyik legtöbbet beszélt témája a koronavírus, mely világszinten tombol és terjed. Hallhatunk róla a TV-ből, a rádióból, újságokból, embertársainktól és persze az internetről. Az idősebb generáció inkább az interneten kívüli forrásokból tájékozódik, persze tisztelet a kivételnek, míg a fiatalabbak nagy része az interneten keresztül szedi össze tudását a témáról. Ezzel még nem is lenne baj, hogyha a közösségi felületeket, a hírportálokat nem árasztanák el rengeteg pánikkeltő és hamis hírrel a vírussal kapcsolatban. Sokan sajnos még meg is fűszerezik a már hamis vagy épp pánikot keltő cikkeket a saját, sokszor abszolút alaptalan tudásukkal.