Az internetes kalózkodás. Egy viszonylag kényes téma, amiről nagy valószínűséggel már mindenki hallott eddigi életében. A kérdés csak az, hogy milyen mértékben sikerült visszaszorítani.
Ha egy kicsit belegondol az ember, akkor rájön, hogy egyre kevesebb hírt olvashat az említett témáról. Véletlen lenne?
Mindenki vessen egy pillantást a saját telefonjára, és rájön a miértjére: Netflix, HBO GO, Spotify csak hogy a legnagyobb film/sorozat és zenei alkalmazásokat említsük.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke közleményében azt írta, hogy "az adatok szerint hazánkban a filmek és a zene esetében 30-30 százalékkal szorult vissza a kalózkodás."
A felmérések alapján azt lehet mondani, hogy Magyaroroszágon folyamatosan csökkentek a kalóz tevékenységek.
Egy 2-3 évvel ezelőtti tanulmányt nézve megállapíthatjuk, hogy összeségében mintegy 12 százalékkal csökkentek a jogtalan letöltések, ennek legjelentősebb területei a filmek és zenék. A sportközvetítések, sorozatok és más ezekhez hasonló tv-műsorok területén azonban 2,8 százalékkal emelkedett a jogsértések aránya.
Ez a tanulmány, 2017. év elejétől és 2018 szeptemberével lezáruló időszak között egy 28 tagállamból gyűjtött adatok alapján mérte fel, "hogy milyen módon alakult a szerzői jog által védett tévéműsorok, zeneszámok és filmek jogosulatlan felhasználása különböző digitális hozzáférési módszerekkel, mint például a streamelés, torrentezés és letöltés."
A kalózkodás mértéke tagállamonként eltérő. Több minden is befolyásolja a tevékenységet: az egy főre jutó jövedelem, az egyenlőtlenség, az adott piac jellmezői és még folytathatnánk. Habár a számok bizakodásra adnak okot, máig komoly problémát jelentenek az online jogellenes letöltések egész Európában.
Főként Olaszországot emelhetjük ki az európai országok sorából, akik talán a legsikeresebben vették ezt az akadályt. Ugyanis az elmúlt éveket nézve, itt a legerősebb a kalózoldalak blokkolása. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Agcom szervezetnél azonnal kérhetik az adott oldal blokkolását. Másik oldalról pedig felvilágosító kampányokat csinálnak, így ezek együttesen teszik meg a kívánt hatást.
Habár az illegális oldalak ellen sikeresen léptek fel, addig a legálisan működő zeneiparral már bajban vannak, ugyanis az emberek nagy része az ingyenes Youtube és Spotify verziókat használják, amiből a kiadóknak kevés vagy rosszabb esetben semmilyen bevétele nincs.
Ha Olaszország példáját vesszük figyelembe, úgy tűnik, hogy az illegális oldalakkal párhuzamosan egy ördögi kör indult el, és sajnos nem tudhatjuk hogyan és mikor lesz vége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése