Két évvel ezelőtt például az ország több részén éjszakánként a rettegő falulakók a házaikba zárkóztak. Az egykor békés polgárok szokatlan viselkedést tanúsítottak az idegenekkel szemben, volt, ahol a feldühödött csoport agyonvert egy embert, aki átutazás közben megállt vizet kérni, másutt azért öltek meg valakit, mert édességet osztogatott a gyerekeknek. Sem az áldozatok, sem a bűncselekményeket elkövető csoportok nem ismerték egymást, a helyszínek is többszáz kilométerre találhatók egymástól, az ok mégis ugyanaz: egy futótűzként terjedő rémhír a WhatsApp-on. Az állítólagos gyerekbandáról szóló álhír három tucat halálesethez vezetett.Tervezett hatósági fellépések
India ezért törvényi erővel akarja kötelezni a több mint ötmillió felhasználóval rendelkező szolgáltatókat (Twitter, YouTube, Facebook, WhatsApp stb.), hogy a hatóságok kérésére:
1. 72 órán belül találják meg az álhír első közzétevőjét, és zárolják az adott felhasználói fiókot
2. a bűnügyi adatokat 180 napig őrizzék meg
3. tartsanak fenn az országban egy irodát és egy kontaktszemélyt
Az alapkérdés jogos és például Németországban is szenvedélyesen vitatott téma lett: terheli-e valamilyen felelősség a Facebookhoz hasonló vállalatokat a szolgáltatásaik révén terjesztett álhírekért, pletykákért, rémhírekért? 2018-ban Németországban el is fogadták az ún. hálózat végrehajtási törvényt (NetzDG), amely pénzbírság kilátásba helyezésével kötelezi a közösségi hálózatok fenntartóit a kétes és büntethető tartalmú posztok gyors eltávolítására, de ez sem a Messengert, sem a WhatsApp-ot nem érinti.
Ráadásul Indiában a WhatsApp sokkal fajsúlyosabb tényező, mint Németországban, ami tovább nehezíti az álhírek elleni küzdelmet. A WhatsApp vette át a helyét a digitális kommunikáció szinte valamennyi formájának Indiában, ahol a Facebook bejelentése szerint hamarosan elindul a WhatsApp Pay online fizetési szolgáltatás is.
Kritikus hangok és belengetett fenyegetések
A törvénytervezet bírálói arra figyelmeztetnek, hogy a tervezett módosítás súlyos következményekkel járhat az 500 millió indiai internet felhasználó személyes adatvédelme terén. A visszaélésekkel kapcsolatos aggodalmak megalapozottak, de a kritikus hangokat elnémítják. Tavaly például a hatóságok több mint száz alkalommal szüneteltették az internetforgalmat, a feszült Kasmírban pedig kerek fél éven át egyáltalán nem vagy csak korlátozottan volt elérhető az internet. Az is kiderült, hogy India megvásárolta az izraeli Pegasus kémszoftvert, és arra használják, hogy megfigyeljék a jogvédők és az ügvédek beszélgetéseit, noha ezt a kormány természetesen tagadja. Nyilvánosságra került az is, hogy rémhíreket maguk az indiai politikai pártok is terjesztenek, főleg a választások idején.Az új szabályozás üzleti és politikai szempontból
A törvénymódosítás azért is kényes téma, mert az egyes üzenetek nyomon követéséhez ma sem szükséges bírósági végzés. Ezért az Internet and Mobile Association of India lobbiszövetség, olyan tagokkal, mint a Google, Facebook, Twitter, úgy véli, hogy a tervezet nem több önkényeskedésnél. Mindazonáltal India fontos számukra, hiszen a világ 2 milliárd WhatsApp felhasználója közül 400 millió indiai, és a chat-alkalmazások legnagyobb piaca is India.
Az indiai kormány tervezett intézkedései azonban összefügghetnek Donald Trump amerikai elnök február 24-re tervezett indiai látogatásával is, melynek célja egy kereskedelmi megállapodás tető alá hozása. A szociális hálózatokra vonatkozó új szabályok nyomásgyakorló eszközökké válhatnak az indiai fél kezében: ha nem sikerül engedményeket kicsikarniuk az amerikaiaktól, akkor bezárják előttük a világ legnagyobb internet felhasználói piacát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése