A digitális jelenlét örökre szól?

Manapság egyre többen regisztrálnak különböző közösségi médiás platformokra, ahol különféle adatokat adnak meg magukról és esetlegesen képeket is feltöltenek. Sokan azt hiszik, ez teljesen normális, hogy különböző képeket osztanak meg magukról, pedig fontos figyelembe venni azt, hogy ezeket nehéz kitörölni a digitális térből ha már egyszer felkerültek. De vajon ezek valójában meddig is maradnak benne a digitális térben?

Közösségi médiás profilok, amik többet elárulnak, mint gondolnánk

A leggyakrabban használt közösségi oldalak, mint például a Facebook, Instagram, Twitter vagy a mostanában nagyon felkapott TikTok, nem is gondolnánk mennyi veszélyt rejt magában.

Ezen platformokon legtöbbször egy profilt kell létrehozni, ahol személyes információkat teszünk részben vagy teljesen nyilvánossá és fotókat is meg lehet osztani. Bármilyen személyes információ megosztása nagyon veszélyes lehet, mert nem tudhatjuk kik látják ezeket pontosan, vannak olyanok, akik képesek visszaélni ezekkel. Továbbá, ha megbánunk esetleg valamit és töröljük a profilunkról, az nem biztos, hogy teljesen törlődik az online térből, ezért sem árt vigyázni ezekkel.

Rizikófaktorok és veszélyforrások

Sok olyan tényező lehet, ami befolyásolhatja, akár káros lehet egy adott felhasználó személyére, megítélésére vagy akár lelki egészségére is.

Cyberbullying – internetes zaklatás

A legfiatalabb korosztályra jellemző inkább, de vannak persze kivételek is. Általában egy vagy több zaklató, olyan üzeneteket küld (alapvetően privát módon, e-mailben, vagy egy közösségi médiás felületen privát üzenetben) egy adott célszemélynek, amelyben igyekeznek rámutatni az adott személy gyengeségeire, cselekedeteire, ami szerintük nem volt megfelelő, vagy éppen nem értenek egyet a gondolkodásmódjával. Többféle céljuk lehet ezzel, például megfélemlíteni az illetőt vagy esetlegesen valamilyen anyagi, vagy egyéb ellenszolgáltatást igyekeznek kizsarolni a zaklatók.

Public Shaming – publikus megszégyenítés

Hasonló, mint az internetes zaklatás, viszont ez nyilvánosan történik, nem csak azok látják, akikre tartozik. Általában olyan információkat használnak fel a célszemély ellen, mint például, amit maga az adott személy írt vagy tett ki valamelyik közösségi médiás felületére. Mivel ezt publikusan tette közzé így bárki szabadon hozzáférhet és vissza is élhetnek vele. Lehet szó akár egy olyan fotóról, ami először jó ötletnek tűnt, de később szégyelli, és hiába törli le, azt már többen is láthatták és tovább küldhették ismerőseiknek.

Deepfake jelenség

Már annyira fejlett a technika, hogy már úgy is létre tudnak hozni fotókat egy adott személy arcképével, hogy azon eredetileg nem is ő szerepelt. Olyan algoritmusok léteznek már, amik öntanulók és mesterséges intelligenciára épülnek. Ezek segítségével, fotókon vagy videókon szereplő eredeti személyek arcképét kicserélik valaki máséra. Főleg zsarolásra és megszégyenítésre használják ezeket.

Kaspersky felmérése

A Kaspersky egy kiberbiztonsági cég, akik nemrég egy kutatást készítettek arról, hogy az Európaiak hogyan gondolkodnak saját jelenlétükről az online térben. Több, mint 8500 embert kérdeztek meg, akik 16 évnél idősebbek, és ezt a felmérést 11 európai országban végezték.

Ebből a felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 38 százaléka szerint, az emberek álláskilátásait vagy kapcsolatait nézve a legkárosabbak azok a posztok, amikben a fogyatékkal élőket le degradálják. Voltak olyanok is, szám szerint 34 százalék, akik szerint olyan posztok írása vagy megosztása, ami a koronavírus ellen szólt, vagy olyan nyelvezettel íródott poszt, ami transzellenes nagy mértékben hatással lehet a karrierekre. Olyan szempontból is veszélyes lehet bármit megosztani a közösségi médián, ami éppen eszünkbe jut, hogy a munkahelyi vezetők is ránk kereshetnek a neten és vonhatnak le esetlegesen rossz következtetéseket vagy éppen el is ítélhetnek minket egy-egy poszt miatt.

Változó azonban, hogy ki hogyan vélekedik arról, milyen képet látnak mások az online jelenlét alapján. Vannak, akik úgy vélik nem teljesen ad hiteles képet saját magukról közösségi médiás profiljuk, míg vannak olyanok, akik félnek, hogy téves következtetéseket vonnak le róluk.

Sokan úgy vélik, hogy teljesen rendelkezni tudnak afelett mi is van fent róluk a digitális térben, ha ők törölnek valamit, akkor az teljesen le is törlődik. A Kaspersky erre fel is hívja a figyelmet, hogy ez nem feltétlenül igaz minden esetben, jobb elővigyázatosnak lenni.

Digitális jelenlét

Érdekes de egyben ijesztő is belegondolni abba, mi történik azzal a sok információval esetlegesen fotóval, amiket megosztottunk életünk során a digitális térben. A felmérés erre is kitért, és aggasztó információkat kaptak, a felhasználók 30 százaléka, még sosem gondolt bele abba, mi is történik majd a digitális lábnyomával miután már nem lesz semmilyen irányítása felette. Sokan azt feltételezik, a válaszadók 19 százaléka, hogy automatikusan, véglegesen törlődik majd az összes közösségi médiás fiókjuk haláluk után, azonban ez a feltételezés teljesen téves.

A felmérés kitér arra is, hogy a válaszadók hogyan vélekednek arról, hogy ha esetlegesen egy szülőjük elhuny, az ő fiókjaikhoz lehessen-e hozzáférésük, ha a szülő meghagyná a bejelentkezési adatokat gyermeke számára a végrendeletében. Többen nem éreznék ezt kellemetlennek. Viszont, ha saját maguk bejelentkezési adatairól van szó, hogy leírják végrendeletükbe, erről már többen úgy vélekednek, hogy kényelmetlen lenne számukra.

Összességében érdemes figyelnünk arra, mi az, amit megosztunk a digitális térben, mert nagyon sok veszélyt rejthet magában akár egy apró információ is. Nem tudhatjuk továbbá, hogy ezek az információk meddig maradhatnak meg az utókornak, meddig lesznek elérhetőek.

Források:

Totális tévedésben él tízből két ember: azt hiszik, haláluk után automatikusan eltűnik mindenük a netről

Rizikófaktorok a közösségi médiában