Pénzintézetek nélküli pénzforgalom
A kriptográfia és a blokklánc segítségével ma már központi koordinátorok nélkül is ráláthatunk arra hogy melyik számlán mennyi pénz van. A legrégebbi blokkláncot a Bitcoin-hálózat tartja nyilván, mely másodpercenként két-három tranzakciót képes feldolgozni, darabját ezer kilowattórányi áram elégetésével. A technológia még gyerekcipőben jár, már vannak olyan láncok, melyek másodpercenként akár 1000 tranzakciót kezelnek, darabját egy Google-keresés energiaigényéért. Ha át akarok utalni valakinek tízezer forintnyi bitcoint, nem kell megbíznom egy személyt vagy intézményt hogy sikerüljön a művelet, és megakadályozni sem tudja senki a tranzakciómat. A DeFi (Decentralized Finance, vagyis Decentrális Pénzügy) ez alapján működik. Az emberek nem csak értéket akarnak továbbítani számlák között, hanem más, hagyományosan bankok és pénzintézetek által nyújtott szolgáltatásokat is szeretnének igénybe venni bankok és pénzintézetek nélkül. Ilyen például a kölcsönzés és hitelezés, vagy a különböző értékhordozók közötti váltás. Az Ethereum-hálózat által bevezetett okosszerződéseken keresztül programozható pénz többek között ezt is lehetővé teszi. Ma már kiváló kamatokkal, pár gombnyomással le tudjuk kötni a pénzünket, stabilcoin (olyan kriptovaluta, mely egy hagyományos valuta, pl. a dollár árfolyamát követi) hitelt tudunk felvenni kriptovaluta fedezetre, válthatunk kriptovaluták között, sőt, likviditást nyújthatunk ezeken a váltókon automatikus árjegyző szerződések használatával (AMM – automated market making).
NFT: hiába drága mégis egyre többen veszik
Az NFT azt jelenti Nem-Felcserélhető Token (Non-Fungible Token). A bitcoin is egy token, amit a blokkláncon tartunk nyilván, de egy bitcoin felcserélhető bármelyik másik bitcoinnal. Nincs különbség két bitcoin között. A bitcoin nem nem-felcserélhető. Az NFT-k is tokenek, azzal a forradalmi újítással, hogy mindegyik token egyedi adatot hordoz, például egy rajzfilmfigura-majom képét. A rajzfilmfigura NFT előnye a rajzfilmfigura.jpg-vel szemben az, hogy a birtoklása kriptográfiailag bizonyított, a múltjával együtt. A blokkláncon végigkövethető a tranzakciók sorozata, mely egyértelműen bizonyítja, hogy az NFT eredeti-e, vagy sem. Az NFT-ket az Ethereum-protokoll 2017-ben szabványosította (ERC-721), de csak tavaly robbantak be igazán a köztudatba néhány csillagászati árú adásvétel után. A generatív pixelgrafikás CryptoPunks NFT gyűjtemény már önmagában elég érthetetlen elsőre. Miért ér meg valakinek egy maszkos alien punk 11,8 millió dollárt? A legolcsóbb CryptoPunk miért kerül kétszázezer dollárba? Összesen csak 10 ezer CryptoPunk van a világon, sapkás-maszkos alienből pedig ez az egyetlen. A mesterségesen leszűkített kínálat és az óriási kereslet magas árakat eredményez, az emberek egymásra licitálnak, és ez lesz a vége. A keresletet pedig az magyarázza, hogy a CryptoPunks az egyik első generatív profilkép-gyűjtemény, egyben az ERC-721-es szabvány inspirációja. A CryptoPunk profilképek mögött valódi emberek állnak, akik a kezdetektől ott voltak a tűznél, igazi kriptoveteránok, akik már 2017-ben látták, hogy a digitális műkincsgyűjtés egy dolog. Ilyen vizionáriusokkal sokan szeretnének közösséget vállalni, ezért sokan szeretnének CryptoPunk profilképet vásárolni. Ez az érvelés a frissebb profilképes projektekre is igaz. A tavaly áprilisban megjelent Bored Ape Yachting Club rajzfilmfigura-majmait 0,08 éterért ($250) vásárolhatta meg az, aki időben érkezett, ma már 250 ezer dollárba (78 millió Ft) kerül belépni a klubba. Ezért a pénzért tehát nem csak egy digitális avatart kap az ember, amivel azt üzenheti a világnak, hogy vagy nagyon képben van, vagy nagyon gazdag, hanem klubtagságot is kap egy olyan exkluzív közösségbe, aminek Eminem, Snoop Dogg és Jimmy Fallon is tagja már. A legtöbb ember nem engedheti meg magának az elit profilképeket, viszont az alacsony belépési küszöbnek köszönhetően a különböző láncokon naponta száz új NFT projekt bukkan fel, melyek nagy része ugyan silány másolat, de ez nem rettenti vissza az elszánt kincsvadászok hadát, hogy megtalálják a következő igazgyöngyöt. A blokkláncokat már nem csak hagyományos pénzügyi spekulációra használják az emberek, hanem műtárgyspekulációra is. 
A blokkláncok jelene a spekulációról szól, ezt a legtöbb kriptovizionárius elismeri. Ez a felhasználási terület azért adja magát ebben a korai fázisban, mert pénzügyileg ösztönzi a résztvevőket a használatra. A spekulatív kereskedés során kiépülnek a hálózatok, fejlődik a technológia, érnek a protokollok, a támadások hatására biztonságosabbá válik az egész rendszer, mely a jövőben az új internet gerincét fogja képezni. A blokkláncok bármilyen adatot tudnak reprezentálni. Színházjegyet, születési anyakönyvi kivonatot, blogbejegyzést, tulajdoni lapot, videojáték fegyvert. Ahogy az összes eszközosztály láncokra vándorol, digitális tárcákban tudjuk tartani őket és tetszőleges kombinációkban tudunk velük kereskedni. Nem csak kriptovalutákat váltunk majd más kriptovalutákra, hanem államilag kibocsátott valuták, részvények, kötvények, ingatlanok, színházjegyek között minden párosításban piacok készülnek és minden folyamatosan beárazódik. A majmos jpg-k beárazása csak egy kezdeti lépés ebben a folyamatban.
Web3 jellemzői
A web 1.0 csak olvasási jogot adott az internetre, a web 2.0 már írási jogot is. A web3 ezeket a jogosultságokat a tulajdonjoggal egészíti ki. A folyamatot NFT-vásárlással lehet elkezdeni. Egy Phantom tárcát kell készíteni, vásárolni egy kis SOL-t bankkártyával, kiküldeni a tárcába és a Magic Eden nevű piactéren vásárolni akár majmos JPG-ket. Ezeket a saját tárcánkon belül tudjuk elküldeni másoknak. A web 2.0-ás platformok hozzászoktattak minket ahhoz, hogy ők vigyáznak helyettünk a dolgainkra ezért szoktalan a web3 amiben tényleg a miénk amit megvásárolunk. Ez nagy felelősség mert ha elveszik valami akkor nem tudjuk vissza igényelni egyik hivatalnál sem.
Forrás: telex.hu/2022/01/24 Amikor a kriptót átbrandelték web3-ra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése