keresés

2023. december 31., vasárnap

E book

Igazi boomer lévén, nehéz dolgom volt a témaválasztásnál. Számomra a digitális eszközök nagy része a szükséges rossz kategóriába tartozik. Használom persze ezeket, hiszen ma már nem nagyon van olyan munkahely, sőt hobbi sem, amihez ne lenne szükséges a használatuk, legalább a szervezési részhez (kivételt képez a szomszédokkal való sütögetés, amit a kerítésen keresztül meg lehet beszélni, de néha már ez is messengeren történik, mármint a megbeszélés, a sütögetés általában a kertben valósul meg).

Lássuk, először mi is az e-book. Ugyanis nem minden elektronikus, online formában megjelenő könyv, szöveg e-könyv, csak az e-könyvként szerkesztett műveket hívhatjuk így. Az e-book menedzseli a szöveget, interaktív tartalomjegyzéke lehet, navigációs lehetőségünk van benne, betűtípust, méretet állíthatunk be rajta, saját jegyzeteket is készíthetünk bele. Találhatunk benne képeket, videót, játékokat is. A tartalomra összpontosít, az összefüggéseket segít feltárni. Vannak benne webes hivatkozások, képi-zenei-filmes részletek. Az egész ettől élményszerűvé válik. Ez szerintem nem feltétlenül szükséges, hiszen, ha olvasunk, jó esetben a fejünkben megjelennek a képek, szinte látjuk a jelenetet, így felesleges, hogy külön videót nézzünk meg. Aki inkább vizuális típus vagy a fiatalabb nemzedék tagja, az örül ezeknek a lehetőségeknek. Az e-book egyszerűen használható, az ízlésünknek megfelelő olvasnivalót kínál nekünk, sőt jelez is, ha túl sokáig olvasunk késő este… Az olvasásához használható e-könyvolvasó pedig viszonylag egyszerűen használható, nem merül le hamar, elég havonta egyszer tölteni, sőt, ha új olvasnivalót töltünk le rá, aközben is tölthetjük, így két legyet ütünk egy csapásra.

Háromféle szakemberektől származó meghatározást idéznék, a pontos fogalommeghatározás érdekében:

Koltay Tibor (2010) szerint: „Az e-könyv egyaránt magába foglalja az interneten forgalmazott szöveget és az olvasáshoz szükséges hardvereket, azaz könyvolvasó eszközöket (készülékeket). A szöveg a hardvertől nem választható el, és nem írható újra. Mindez úgy érvényes, hogy továbbra is hozzájuthatunk olyan könyvtartalmakhoz, amelyeket aztán asztali számítógépünkön, notebookon, PDA-n és más eszközökkel olvashatunk. Uralkodóvá azonban a fenti értelemben vett – bár még messze nem szabványosított – e-könyv látszik válni.”

Ebből a megállapításból látszik, hogy az e-könyv fogalmában a tartalom és az eszköz nehezen válik külön. Egy új folyamat is látható azonban: az angol kifejezéseket az eszközre kezdik használni, a magyar szavakat pedig a tartalomra. Ez jó megoldás lehet. Számomra megfelelőnek tűnik az e-könyv és e-könyvolvasó kifejezés, ez elég egyértelműen jelzi, hogy a tartalomról vagy az eszközről beszélünk-e.

Chris Armstrongot idézve elég jó összefoglalást kaphatunk még az e-book fogalmáról: „Az e-könyv: függetlenül a szöveg méretétől, származásától, szerkezetétől minden olyan tartalom, amely felismerhetően a könyv formajegyeivel rendelkezik, tájékozódásra, valamint olvasásra készült, és olyan mobil vagy asztali elektronikus eszközön olvasható, amelynek kijelzője van. A folyóiratok nem tartoznak az e-book fogalomkörébe.” (Armstrong, 2008) illetve van egy másik, amit az Európai Kiadók Szövetsége adott ki: „Az elektronikus könyv egy mű, amelyet részben vagy egészben megszámlálható számú részből hozott létre a kiadó/szerző(k), és amely elsősorban szövegszerű, képi és/vagy grafikus tartalmi elemekből áll, vagy ugyanannak a tartalomnak gépi felolvasott vagy audio megjelenítése és elektronikus formában hozzáférhető. Az elektronikus könyv lehet interaktív, és tartalmazhat nem szöveges elemeket, amelyeket különböző formátumokban jeleníthet meg – többek között audio, video, hipertext –, funkcionálisan kapcsolódva az elsődleges tartalomhoz.” (FEP, 2013)

Régen elképzelhetetlen lett volna számomra az e-könyvek olvasása. Ezzel az olvasás sok fontos apró részlete vész el. Gondolok itt a könyv kézbe vételére, lapozásra, a polcon való böngészésre és hasonlók. Ez az e-könyvek olvasásánál hiányzik. A hagyományos olvasáshoz nem kell segédeszköz, amire ráadásul figyelni kell, hogy fel van-e töltve, ne essen le, ne lopják el… Elegendő a napfény vagy a lámpafény, egy kényelmes karosszék, egy csésze tea és persze szabadidő. Fontos kiegészítő egy szemtelen macska, aki lehetőleg a könyvre telepszik, de ettől el is tekinthetünk. Az e-könyvolvasó ára, ahogy utánanéztem harmincezer és sokszázezer forint között van, attól függően, hogy mit tud a készülék. Ennyiből sok könyvet (és teát) lehet venni.

Cserébe az e-könyvolvasónak nem kell annyi könyvespolc, nem kell törölgetni róla a port, legalábbis némileg egyszerűbb, mint egy pár száz könyvet tároló polc esetében. Praktikus azért is, mert könnyebb hozzájutni az új könyvekhez. Nem kell hozzá bemenni egy könyvesboltba vagy könyvtárba, csak ül az ember otthon a számítógépe vagy telefonja előtt, megkeresi, kifizeti online, letölti és már olvashatja is.

Igaz, így nem tudok belelapozni, illetve csak néhány oldalba, nem derül ki, hogy tényleg érdemes-e megvenni, nincs meg az a bizonyos első benyomás, hogy akarom-e a könyvet vagy sem. Persze ez kevésbé számít, nyomtatott könyvnél is nyúltam már mellé… A személyes kontaktus az eladóval, könyvtárossal viszont mindenképpen hiányzik az online vásárlásnál.

Az árban nincs olyan nagy eltérés, legalábbis a szórakoztató irodalom esetében minimális a különbség, az e-könyv valamivel olcsóbb, de nem annyival, hogy a nyomtatott könyvek rajongói azon nyomban áttérjenek az e-könyvekre. A klasszikus irodalomnál láttam olcsóbb e-könyveket és a szakirodalom esetében is találtam olyan weboldalt, ami az e-könyveket lényegesen kedvezőbb áron kínálta a hagyományos könyveknél. De összességében az e-könyv is drága.

Sokszor vitatott kérdés, hogy a papír vagy az e-könyv „zöldebb” -e, melyik ökológiai lábnyoma a nagyobb. Ezt sem lehet egyértelműen eldönteni, az e-könyvhöz nem kell annyi papír, kell viszont hozzá e-könyv olvasó – vagy egyéb eszköz, amin megjelenítjük a szöveget -, aminek az előállítása szintén nem környezetbarát, élettartamának befejeztével pedig nem biztos, hogy olyan mértékben újra lehet hasznosítani, mint a papírt. Ennek alapján sem lehet egyik vagy másik mellett dönteni. Ami fontos mindkettőnél, az a tudatos használat. Ha e-könyv olvasó mellett döntünk, használjuk addig, amíg tudjuk, divatból ne cseréljük gyakran, mert ezzel felesleges hulladékot generálunk. Ha ki kell dobni, az erre a célra megfelelő helyen adjuk le. Ugyanez igaz a hagyományos könyvre is, ennél is lehet túlzásokba esni, nem kell mindent megvenni, használjuk a könyvtárat, az ismerősök közötti csereberét, antikváriumokat, ezzel sokat teszünk a zöldítésért.

Sokszor úgy teszik fel a kérdést, hogy hagyományos nyomtatott könyv vagy e-könyv a jövő? Szerintem a válasz sokkal inkább az „és”, attól függően, hogy ki, hol és mit akar éppen olvasni.

Szabadidő eltöltésekor én inkább a papíralapú könyveket részesítem előnyben. Szeretem az illatát, lapozgatni (megnézni előre a történet végét…), bele tudom tenni a megfelelően vékony könyvjelzőt, hiszen megtanultuk, hogy a túl vastag kárt tehet a könyv kötésében. Jobban is látom, mint digitális eszközön, nem terheli meg annyira a szememet.

Azonban, ha tömegközlekedésen utazás közben naponta kellene magammal vinnem egy jó vastag könyvet, az nem lenne komfortos. Nehéz, nem fér el mindig a csomag mellett, bonyolult elővenni, elpakolni stb. Ilyenkor praktikusabb a mobileszközön való olvasgatás és hasznosabb is, hiszen mobilról főleg a tanulmányaimmal kapcsolatos dolgokat olvasom.

Így alakult, hogy számomra elválik a hobbi olvasás, amit hagyományos könyv vagy újság formájában viszek véghez és a munka/tanulás olvasás, amit viszont általában valamilyen eszközön csinálok praktikus okok miatt. Lehet, hogy ez is egy oka annak, hogy fenntartásaim vannak az e-könyvekkel kapcsolatban?

Főleg azóta használom sokat olvasásra a mobilomat és a laptopomat, amióta újra elkezdtem a felsőoktatásban tanulni. Mivel viszonylag sokat utazom tömegközlekedéssel, az utazási időt igyekszem kihasználni olvasásra, illetve a szorgalmi időszakban tanulásra.

A tananyagok nagy része szerencsére megtalálható digitális formában is, így mobilnettel rendelkező szerencsés hallgatóként elérem a legtöbb anyagot utazás közben is.

Itt jöhetne a képbe nálam is az e-könyv olvasó, mint lehetséges segédeszköz a tömegközlekedésen való olvasgatáshoz.

Viszont azóta se vettem e-könyvolvasót. Egyrészt körbe kellett volna járni a témát, milyenek léteznek, milyen felszereltséggel, ezt egyre halogattam. Most a beadandó kapcsán viszont utánanéztem. Nézzük meg egy kicsit részletesebben, mi is az az e-könyv olvasó és mennyibe kerül. (forrás https://e-book-olvaso.arukereso.hu/)

Az e-book olvasón digitális formában tárolhatunk a belső memóriának megfelelő mennyiségű könyvet, jegyzetet, bármilyen digitális formában hozzáférhető szöveget. Súlya 20 dkg körül van, vagyis egy kisebb méretű könyvnek felel meg. Ha nem használjuk folyamatosan, elvileg egy feltöltéssel egy hónapig is tudjuk használni. Tapasztalatom nincs róla, de azt írják, hogy az e-ink kijelző nem rontja a szemet, a képe nagyon hasonlít a papírra nyomtatott szövegre, nem zavaró a szemünk számára. Az e-book olvasóból a legdrágább a kijelző, ezért az ára attól függ, hogy mekkora méretű a kijelző.

Harmincezer forint körül egyszerűbb, 4-8 GB belső memóriával rendelkező készülékeket vásárolhatunk, amin alap funkciógombok, lapozógombok vannak. Ezek meg tudják jeleníteni a gyakori képformátumokat, van fájlböngészőjük, tájolásukat lehet állítani.

A következő árkategória harminc és hetvenötezer körüli. Ezek a készülékek hosszabb élettartamúak, nagyobb (8 GB vagy afeletti) tárhellyel rendelkeznek, háttérvilágításuk van, anyaguk strapabíróbb.

A hetvenötezertől többszázezer forintig terjedő árkategóriában található készülékek pedig a legszélesebb kép, hang- és könyvformátumok olvasását is tudják, nagy belső memóriájuk van, automatikus fényerő, színes kijelző, bővíthető memória található bennük. Némelyik készülékhez már fejhallgatót is lehet csatlakoztatni, ill. Bluetooth csatlakozás is lehetséges.

Tudnak nagyítani a szövegen, de csak néhány helyezi el úgy a szöveget, hogy ne kelljen görgetni. Általában a legolcsóbbakat kivéve, van Wi-Fi csatlakozási lehetőség, esetleg memóriakártya-nyílás teszi lehetővé a belső memória bővítését. Némelyikben van szótár funkció is.
Minden e-book olvasó lehetővé teszi az e-könyvek feltöltését kompatibilis formátumban. Az összes közül természetesen a legkedvesebb számomra a majdnem legdrágább verzió (https://e-book-olvaso.arukereso.hu/amazon/kindle-scribe-16gb-p901619316/#termek-leiras). Ez lehetővé teszi a jegyzetelést, könyvbe való megjegyzés írását, aláhúzást és még rengeteg lehetőséget rejteget, azonban sajnos igen drága, így egyelőre marad a mobilon való olvasás.

Ami szerencsére már szintén megvalósítható, főleg, hogy a beadandóhoz a neten anyaggyűjtés közben ráakadtam erre a blogra https://lakatoslevente.hu/2020/03/igy-olvass-e-konyvet-ha-nincs-e-konyv-olvasod/ ahol a ReadEra ingyenesen letölthető alkalmazást ajánlja a szerző. Ezt le is töltöttem gyorsan a telefonomra, lehet benne gyűjteményeket alkotni, szerzőre keresni, praktikusnak tűnik, amennyit eddig láttam belőle. Persze a képernyő nagyságán nem változtat ez sem, de ha vízszintesen olvasunk, akkor már látszik rendesen az egész oldal egy akkora betűmérettel, amit viszonylag kényelmesen el lehet olvasni.

Mostanában egyre gyakrabban látom, hogy e-könyvolvasót használnak az utastársak a HÉV-en. Sógornőm is lelkes híve az e-könyvolvasónak. Úgy van kialakítva a képernyője, hogy nagyon hasonlít a papírhoz, nem csillan meg rajta a fény, lehet lapozást imitálni rajta. Talán ez az egyetlen, ami vonzó számomra az e-könyv olvasóban.

A letölthető szöveg lehet txt., pdf., doc., htm., exe, jar formátumú, ha nem a klasszikus e-book tartalmakra gondolunk. Ha tényleges e-könyvről van szó, akkor is többféle formátum lehetséges. Az Amazon sajátja a .azw, A MobipocketReader alkalmazás formátuma a .mobi vagy a .prc, a Microsoft Reader formátuma a .lit, vagy a platform független epub.

A lényeg szerencsére a digitális formátumú kiadványoknál (e-könyv: A könyv digitális, számítástechnikai eszközökön megjeleníthető megfelelője.
Forrás: https://lexiq.hu) is a szöveg. Rengeteg helyen és formában találhatunk már e-könyveket. Minden kiadónak van e-könyv kínálata, érdemes böngészni benne:
és a könyvtárak is haladnak ebbe az irányba. Némelyik beiratkozáshoz vagy regisztrációhoz köti az adatbázisa használatát, mint pl. a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár.

De sok gyűjteményt találhatunk, amelyben szabadon garázdálkodhatunk, ha elég időnk van.

A Petöfi Irodalmi Múzeum elektronikus gyűjteményében jól átlátható, hogy mely szerzők között lehet böngészni és viszonylag könnyen találtam meg a keresett írásokat.

A Magyar Tudományos Művek Tára nem tárta fel számomra az értékeit, akármit kerestem benne, nem sikerült a teljes szöveghez hozzájutnom. Igaz, a nyilvános keresés változattal próbálkoztam, lehet, hogy regisztrációval könnyebb lett volna a keresés.

A net.jogtar.hu-n könnyen és egyértelműen lehet rákeresni az egyes jogszabályokra.

A Pázmány Péter elektronikus könyvtár felépítése is felhasználóbarát, könnyen lehet benne keresni és meg is nyitja szépen olvasható formában a dokumentumokat.

A Pécsi Tudományegyetem digitális könyvtárában is könnyen navigálhat a kezdő felhasználó is, bár itt némi szemfülességre van szükség a dokumentum megnyitásához, de ha ügyesek vagyunk, megtaláljuk a „megnyitás” feliratot és innen már megy a dolog.

A Békés Megyei Elektronikus könyvtár oldalával többször is próbálkoztam, de mindannyiszor feladtam az első oldalon. Sokáig keres-keres és utána sem ad ki semmilyen találatot, így hamar becsuktam az oldalt. Lehet, hogy mindannyiszor éppen nem volt szerencsém, de többször nem kísérleteztem.

A Budapesti Corvinus Egyetem elektronikus gyűjteményével kapcsolatban vegyesek a tapasztalataim. Elég egyértelmű a keresőfelülete, de elég sok elvileg szabadon elérhető írás nem található meg ténylegesen. Egyébként jól kezelhető lenne, csak a végén nem nyitja meg a megadott linket.

A magyar digitális képkönyvtár oldala egyszerű, egyértelmű és jól átlátható. Gyorsan megnyitja a keresett képeket.

A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának elektronikus változata még elég hiányosan van feltöltve, kissé lassú, de ami fent van, azt egyértelműen (és türelmesen) meg lehet nyitni és olvasni.

A digitális tankönyvtár, ha már rábukkantunk az aktuális oldalra (a régiről viszonylag könnyen átirányít), már egyértelmű és könnyen, gyorsan nyitja meg a fent levő tananyagokat.

A Magyar Elektronikus Könyvtár nagyon megnyerte a tetszésemet. A főoldalon kiválasztjuk a kategóriát és máris böngészhetünk a könyvek között. Ha tudjuk a pontos címet, még könnyebb, de ha csak a témát ismerjük vagy egy bizonyos szerző műveire vagyunk kíváncsiak, úgy is működik a keresés.

Ezenkívül juthatunk e-könyv tartalomhoz az online tartalomplázákban, magyar nyelven is találunk szabad hozzáférésűeket. Ilyenek az Apple iTunes8 – Google Play9 – Amazon10 – Multimédiaplaza11.
Létezik az ún. self-publishing, a szerzői könyvmenedzselés. Ez esetben a szerző a tartalom fontossága miatt teszi közzé a művet, ingyenesen.
Könyvcsatornák is létrejöttek, itt a könyvelőfizetési vállalkozások kínálják tesztlehetőség formájában ingyenesen a könyveket. A magyar árukészlet is kipróbálható: – Oyster14 – Scribd15

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy az e-könyvtárak elég eltérőek a kényelmes használatot tekintve. Némelyik nagyon egyértelmű és számomra logikus, felhasználóbarát felülettel rendelkezik, de van olyan is, ami nem túl könnyen használható és ráadásul nem feltétlenül bukkanunk rá a keresett könyvre sokadik lépésben sem. Ez azonban nem kell, hogy eltántorítson bennünket az e-könyvek használatától. A digitálisan elérhető anyag rendkívül változatos és jócskán találhatunk ingyenesen letölthető könyveket, folyóiratokat, képeket, jogszabályokat, hanganyagokat is. Ha pedig van egy kifogyhatatlan bankkártyánk, akkor rászabadulhatunk a könyvesboltok e-könyv kínálatára is.

Lehetőségeinkhez mérten e-könyv olvasóval vagy anélkül, használjuk bátran a digitális világot, ez nem zárja ki, hogy változatlanul használjuk az offline lehetőségeket is. A kettő szépen, folyamatosan egészítheti ki egymást az aktuális szükségleteinknek, eszközeinknek és hálózati lefedettségünknek megfelelően.

Holló Beáta

Felhasznált források, linkek:

Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)