inapló szemle: E-BOOK

A beadandóban az E-book témáját szeretném kicsit körüljárni mert egyrészt alapból kevés információval rendelkezem a témában, és szerintem ez jó lehetőség számomra az ismeretgyűjtésre. Másrészt pedig azért is érdekel ez a téma, mert a családban előfordult már vita az e-book és a hagyományos könyvek kapcsolatáról, jövőbeni helyzetéről, és az egyik oldalon felmerült, hogy az e-könyvek biztosan leváltják majd a hagyományos könyveket, mert több előnnyel rendelkeznek, és a felsorakoztatott előnyökkel nehéz volt vitába szállni.

Ahogy azonban elkezdtem utánaolvasni a témának, láttam, hogy ez nem ennyire egyszerű, és vannak olyan szerzők, akik felvetik, hogy esetleg nem is tesszük jól, ha összehasonlítgatjuk az e-bookot a sima könyvekkel, mert nem feltétlenül kellene ugyanabba a kategóriába tartozniuk.

Az e-book fogalma, kialakulása:

Az e-könyv a Wikipédián található meghatározása szerint elektronikus formában létrehozott és terjesztett szöveget és egyes esetekben képet tartalmazó fájl. Lehet egy meglévő, papír alapú könyv digitalizált változata vagy egy kizárólag digitális formában létező dokumentum is (Abonyi, 2012). Az e-book vegyes dokumentumnak tekinthető a hordozott információk típusát tekintve, mert tartalmazhat a szövegen kívül képeket, táblázatokat, diagramokat, sőt ritkábban akár hanginformációkat is (F. Tóth, 2002).

Olvasásához speciális elektronikai eszköz szükséges. Ez lehet kifejezetten erre a célra kifejlesztett e-könyv olvasó, melynek jellegzetessége a többnyire monokróm e-papír technológia (bár létezik színeket megjelenítő változat is), valamint univerzálisabb célokat szolgáló, de e-book olvasásra is alkalmas, színes, LCD kijelzős eszköz, például tablet, mely Abonyi (2012) szerint, - aki tanulmányában az e-book olvasók hazai használatát vizsgálta – az e-book readerek legnagyobb hazai konkurenciája is egyben, mivel jobban reklámozottabb, időnként olcsóbb, valamint jóval több funkciót kínál, így az emberek szívesebben vásárolják. Egyébként az e-book olvasókkal kapcsolatban azt is olvastam, hogy ezek a készülékek csak egy kitérőt jelentenek az e-papír fejlődésének útján, és a végcélt a hajlékony, színes, valóban papírszerű e-papír jelenti.

Az elektronikus könyv létrejöttét az internet megjelenéséhez kötik, amikor is ezek a dokumentumok letölthetővé váltak, azonban már a kezdetekkor, az első számítógépek megjelenésekor felmerült a gondolat, hogy az elektronikus tárolás és a fájlokká alakított szövegek kialakításával olyan eszköz jöhet létre, amely képes lehet bit alapú informatikai rendszerben kezelni a könyveket, jegyzeteket. (Kerekes & Kiszl, 2014). A világ első elektronikus dokumentuma, az Aquinói Szent Tamás életművét tartalmazó „Index Thomisticus” pedig Roberto Busa lelkész és az IBM közös munkája volt, mely 1980-ra készült el, és 1992-ben CD-n is megjelent. Az elektronikus könyv fogalmát pedig Andries van Dam használta először, amikor az 1960-as években elindította a Brown Egyetemen a FRESS Projectet (File Retrieval and Editing System), mely egy hipertext rendszer volt, ahol a felhasználók nem csak elektronikusan hozzáférhettek a dokumentumokhoz, hanem szerkeszthették is őket, valamint a kulcsszavak használatával keresést is folytathattak.

Megjelenésük után az e-könyvek gyors terjedését jósolták, de a folyamatot lassította a könyvolvasó eszközök hiánya, a szerzői jogok kérdései és a megfelelő formátumok elégtelensége. Kezdetben az e-könyveket lemezekről lehetett olvasni, majd létrejött az Adobe jóvoltából az általánosan elfogadott formátum, a pdf, mely megalapozta az első e-könyv olvasó készülékek megjelenését. Mind formátumokból, mind e-book olvasókból számos különféle típus követte egymást, de a 2000-es évekig nem alakult ki igazán nagy piacuk. Jelentős újítást az Amazon hozott, ami saját e-book olvasóval állt elő, valamint saját formátumot alkalmazott, ami által zárt rendszert teremtett, biztosítva a védelmet az illegális letöltésekkel szemben, és egyedülálló módon saját hálózatán belül lehetővé tette, hogy a felhasználói cserélgethessék egymás közt a megszerzett könyveiket (Kerekes & Kiszl, 2014).

Az e-book előnyei:

Az e-book szerintem vitathatatlan előnye, hogy szélesebb rétegek számára tette elérhetővé a könyveket, már csak azáltal is, hogy elérésük gyorsabb, és kevesebb energiabefektetést igényel. Továbbá ha a dolog fizetős oldalát nézzük, az e-book a legtöbbször olcsóbb, mint a hagyományos könyv, hiszen az előállítása is kevesebb anyagi ráfordítást igényel, mert például megspórolja a sokszorosítás, a nyomda, a manapság egyre drágábbá váló papír költségeit, és nincs szükség a forgalmazói és terjesztői közvetítésre. Másrészt sok esetben ingyenes hozzáférésre is lehetőség van, hiszen a kiadók vagy webáruházak számos ingyenesen letölthető kiadványt is kínálnak, melyek közt van eleve ingyenesnek tervezett, vagy valamilyen akció keretében ingyenessé tett könyv is. A Líra webáruházában például az egyik kedvenc íróm könyvét bizonyos időszakonként 0 Ft-ért, máskor meg 100 Ft-ért árulva látom, miközben a fizikai példánya 4000 Ft környékén jár. Gyakori jelenség az is, hogy klasszikusokat, kötelező olvasmányokat vagy éppen népszerű szerzők magasan forgalomképes regényeit teszik időlegesen ingyenesen elérhetővé, de az ingyenesség másik formája, a könyvekbe való szabad betekintés is bevett gyakorlat, amikor is a mű egy része, néhány fejezete olvasható csak ingyenesen (Kerekes, 2018). Ez utóbbival rengeteg helyen találkoztam már, és számtalanszor segített a döntésben is, hogy szeretném-e folytatni az adott művet. Csak egy példát említve a sok közül, a Maxim Kiadónál az összes könyvnél van lehetőség „beleolvasó” letöltésére.

Mindezek mellett pedig vannak olyan szolgáltatók, melyek bizonyos havidíjért cserébe biztosítanak hozzáférést a dokumentumaikhoz, mely anyagi vonzata ellenére még mindig olcsóbb lehetőség, mint egyesével megvenni a keresett műveket. Egy időben én is használtam ezt, de a bőség zavara rossz hatással volt rám, így azóta kerülni próbálom. Tehát az elektronikus dokumentumok viszonylagos olcsósága fontos szempont, de Kerekes rámutat az ellentmondásosságára azzal, hogy az irodalom érték, elismert becsű termék, és emiatt nem kellene-e minden esetben fizetni érte (2018).

Szintén előny, hogy elektronikus könyv esetén nincs különösebb probléma a tárolásával, nem foglal sok tárhelyet sem, és előállítása a manapság az egyre nagyobb hangsúlyt kapó környezetvédelmi szempontoknak is megfelel.

Az e-book helyzete:

Láthatóan az elektronikus könyv alkalmazkodott a digitális kultúra és a digitális fogyasztás követelményeihez, és a 2000-es évek elején több elektronikus kiadó is létesült hazánkban, de nem tett szert akkora népszerűségre, mint azt várták (F. Tóth, 2002), és ugyan később, a mostani járványos időszak alatt növekedett a használat mértéke, mégsem szorította ki a hagyományos papír alapú könyveket. Én mindig azt gondoltam, hogy ez főként azért van, mert a kiadók kevesebb e-bookot jelentetnek meg, mert ódzkodnak a könyveik elektronikus formában való árusításától. Az e-könyvvel kapcsolatban ugyanis felmerülnek szerzői jogi kérdések, hiszen sokszorosítható, nincs tökéletes másolásvédelmi eljárás, így összességében az illegális másolatok nagyobb kárt okoznak, mint amekkora hasznot hozna az új formátum. Emlékszem, pár évvel ezelőtt megnyertem egy kiadó pályázatát, melynek keretében megjelenhetett a regényem. A kiadó e-book formában is kínálta, és a megjelenése utáni héten már szedették is le az ncore-ról, ahonnét addigra 18-20 letöltés már megtörtént (és egyébként azóta többször is ismét felkerült).

Azonban míg én ezt gondoltam a legfőbb oknak, addig F. Tóth Krisztina (2002) több másik szempontot is felvet: leírja, hogy nem szabad az e-book terjedését kizárólag az átlag olvasók szempontjából elemezni, ugyanis főként ez a csoport az e-könyvek iránt leginkább elzárkózó. Az elektronikus dokumentumok más területeken, például a tudomány területén teljesen megszokottak, már a legtöbb folyóiratnak van elektronikus verziója, minden publikáció elérhető valamilyen módon elektronikus formában, hatalmas adatbázisok állnak rendelkezésre. A szakkönyvek, a gyakorlati ismereteket nyújtó kézikönyvek, szótárak, tankönyvek, főleg ha nem egyszerűen csak módosítás nélkül digitalizált, hanem interaktív részletekkel ellátott, hipertext jellegű formában jelennek meg, sikeresebbek lehetnek. Például a nemzeti köznevelési portálon elérhető okostankönyvek nem csak magát a tananyagot nyújtják, hanem interaktív gyakorlásai lehetőséggel is rendelkeznek.

Felhívja a figyelmet, hogy meg kell nézni az olvasás célját, mert általában az információkereső célzattal olvasó személyeket kevésbé zavarja, hogy milyen formában található meg a keresett információ, míg az átlagos olvasók főként élvezeti célú olvasást folytatnak, ezért náluk más szempontok is érvényesülnek, még olyanok is, mint például a könyvek illata vagy tapintása. Hangsúlyozza, hogy az e-book nem felel meg az élvezeti olvasás követelményeinek (mivel nem helyettesítheti azt funkcionálisan, és nincs is igény rá), de nem is illeszthető be problémamentesen az információszerző olvasás kereteibe sem. Így tehát az e-könyvet egy köztes jelenségnek, átmeneti állapotnak tekinti az elektronikus dokumentumok változásának útján. Emiatt pedig nem is javasolja az e-könyvek és a hagyományos papír alapú könyvek összehasonlítását. Kerekes (2014) is azt írja, hogy „az e-könyv rokona és nem versenytársa a hagyományos nyomtatott dokumentumoknak. Nem egymást megsemmisítő kultúrtechnikai architektúrák a könyv különböző változatai, hanem a másikat kiegészítő műveltségi fundamentumok.” (pp.17.)

Az F. Tóth Krisztina által megfogalmazott magyarázat nekem nagyon tetszik, könnyen magamra tudom vetíteni, mert például én is tanultam már monitorról fotózott anyagokat, ahol még az is öröm volt, hogy minden második szót ki tudtam bogarászni, ellenben amikor szórakozásból olvastam, komoly pénzeket költöttem egyébként elektronikusan akár ingyenesen is megszerezhető könyvekre, csak azért, hogy hagyományosan lapozgathassam őket.

Azt is fontos megemlíteni, hogy maga az olvasás is folyamatos változásban van, és az olvasók egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe az információmennyiség emelkedésével, mely újabb „képességek” kialakítását igényli. Például az olvasóknak el kell igazodniuk a nagy mennyiségű, sokszor ellenőrizetlen információtömegben, és meg kell keresniük a számukra fontosakat, melyeket nem csak egyszerűen értelmezniük kell, hanem meg kell ítélniük az értékességüket, és képesnek kell lenniük az információk szervezésére, és az életükben, a gyakorlatban való felhasználására (Kerekes, 2011). A szolgáltatóknál pedig fontos szempont, hogy melyikük tudja a legjobban megsegíteni az olvasókat ebben a folyamatban.

Az e-book és a könyvtár:

Az e-könyvek és a könyvtárak kapcsolata nem indult gördülékenyen, Kerekes (2014) azt írja, hogy aggályok merültek fel a szerzői jogokkal és a könyvtári szerverek biztonságával kapcsolatban. Aztán az elektronikus könyvek megjelenésével felmerült az a gondolat is, hogy esetleg a könyvtárak értéküket vesztik majd, mert ha a használók az otthonaikból kényelmesen hozzáférhetnek bármilyen dokumentumhoz, akkor már nem lesz igény a könyvtárba járásra. Azonban a könyvtár szerepe inkább csak változott, bővült, kiterjedt az elektronikus tartalomszolgáltatásra, gyarapodni kezdtek a fizikai gyűjtemények mellett a virtuális gyűjtemények is, sőt Kerekes (2018) azt írja, hogy valójában a könyvtárak használati adatai növekedést mutatnak, mert az új lehetőségek kiszabadították a könyvtárak működését a tér és idő korlátozta keretekből, hiszen az e-könyveknek nincs példányszáma, korlátlanul sokszorosíthatók, így egy időben több felhasználó is hozzájuk férhet.

A könyvtárak, és ezen belül nem csak a szakkönyvtárak, hanem már a közkönyvtárak is különféle elektronikus folyóiratokra és számos adatbázisra történő előfizetéssel biztosítják azok elérhetőségét olvasóik számára. Például a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár is elérhetővé tette az Ebsco-t az érvényes, kölcsönzésre jogosító olvasójeggyel rendelkező olvasóik számára, nem csak helyben használati lehetőséggel, hanem távoli, otthoni eléréssel is. Persze ennek kapcsán felmerül, hogy az előfizetéssel csak hozzáférést vásárolnak, de a tartalom nem kerül a birtokukba, így az időtállóság szempontja nem feltétlenül biztosított (Nagy, 2011). Továbbá ma már a külföldi közkönyvtárak többsége biztosít e-könyv kölcsönzést is. Ez a szolgáltatás nem szabad felhasználású digitalizált dokumentumokat kínál olvasásra, hanem az intézmény tulajdonában lévő virtuális példányokat. Ezeket az olvasó többnyire két-három hétre kölcsönözheti, és lejártakor a mű olvashatósága megszűnik. Ez a gyakorlat is jelen van Magyarországon, bár használata kevésbé ismert és elterjedt.

Az elektronikus könyvek kölcsönzésével kapcsolatban felmerülő másik kérdés a hordozó eszköz, e-book olvasó, tablet kölcsönzése. Ez hazánkban szintén nem annyira bevett eljárás, de szintén jelen van. Keresgéltem kicsit, és például néhány városi közkönyvtárban, egyetemi könyvtárakban találtam e-book olvasó kölcsönzési lehetőséget, ahol nyilván feltétel, hogy a használó beiratkozott hallgató, oktató vagy kutató legyen. Úgy látom, az e-book olvasó kölcsönzésnek nincs bevett gyakorlata: van ahol 10 napra, máshol 3-4 hétre kölcsönözhető; van ahol hosszabbítani is lehet, máshol viszont nem; van ahol csak a gépen található könyveket lehet elolvasni, máshol engedélyezik a további tartalom fel/letöltését; van ahol kölcsönzése előtt felelősségvállalási nyilatkozatot kell aláírni, máshol 3000 Ft letéti díjat kell fizetni, amit a készülék sérülésmentes visszaszolgáltatásakor visszakap a használó. Láthatóan ahány könyvtár, annyiféle gyakorlat, de nincs nagy tolongás a szolgáltatás igénybevételéhez, és szerintem ez érthető, hiszen egyfelől a könyvtárba járó korosztály egy bizonyos része kissé elutasító a technikai újításokkal, IKT eszközökkel kapcsolatban, másrészt az ilyen jellegű kölcsönzés körülményesebbnek tűnik, hiszen rövidebb időre szól, más szabályok vonatkoznak rá. Bevallom, én olvasóként biztosan nem venném igénybe, mert azért bizonyos kockázatok is fennállnak: az egyértelmű eset, ha az olvasó összetöri, és ezért meg kell térítenie a kárt, de mi van akkor, ha az eszköz mondjuk magától romlik el pont akkor, mikor épp kint van egy olvasónál. Hogyan nyer bizonyítást, hogy nem az olvasó tette tönkre?

Emellett vannak ingyenesen használható elektronikus könyvtárak, mint az 1994-ben elindult, OSZK által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár, mely mára több mint 24 000 dokumentumot szolgáltat. Itt a szerzői jogok szabnak korlátokat, ugyanis szabályzata szerint csak akkor szolgáltathat egy adott könyvet, ha azt a szerző felajánlotta, vagy lejárt a dokumentumra vonatkozó hetven éves szerzői jogvédelem.

Összegezvén...

Összességében az e-book témaköre egy sokkal szerteágazóbb terület, mint amilyennek korábban gondoltam, és számos olyan altémával találkoztam a beadandó írása közben, melyek már önmagukban is kitennének több másik beadandót, és nehéz volt eldönteni, mi kerüljön be ide, és mit hagyjak ki: például olvastam még az e-könyvek témájához kapcsolódó self-publishing modellről, vagy a Gutenberg Projectről is, de az e-book olvasók evolúciója is érdekes volt.

Kurucz Ágnes

Források:

Abonyi A. (2012). E-book reader és a hazai fogyasztók viszonya (TDK dolgozat)

letöltés helye: https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/92ea0fbd-25f6-41d8-b468-3124da58065b/content

letöltés ideje: 2023.10.27.

Kerekes P. (2018). A szabad magyar könyv. Az elektronikus irodalom ingyenes magyar könyvtárai, a free e-book elérhetõségei.

Letöltés helye: https://epa.oszk.hu/00400/00458/00648/pdf/EPA00458_korunk-11-2018_099-107.pdf

letöltés ideje: 2023.10.27.

F. Tóth K. (2002). Könyv, szöveg, dokumentum, e-könyv. Az elektronikus könyv helye a digitális kultúrában.

Letöltés helye: https://mediakutato.hu/cikk/2002_04_tel/09_konyv_szoveg/

letöltés ideje: 2023.10.27.

Kerekes P. (2011). Jersze, elektronikusan is! A könyv a digitális kultúrában.