Biztosan sokan hallották már a szakállas viccet, amely a következőképpen szól: „Mi volt az első dolog, amit Gutenberg kinyomtatott? A Biblia. És mi volt a második? Egy esszé a könyvnyomtatás haláláról.”
A vicc valóban régi darab, és bár keletkezésének pontos idejéről nincsenek információk, valószínűleg Marshall McLuhan 1962-ben megjelent könyvének1 felvetései kapcsán láthatott napvilágot, vagy még inkább akkor, amikor a nyomtatott könyv végnapjairól szóló jóslatok még több évtized után sem igazolódtak be. A Gutenberg-galaxis végének lehetősége – tehát az emberi kultúrtörténet azon szakaszának leáldozása, amelyben a nyomtatott könyv kiemelkedő szerephez jut, mint ismeretközlő közeg2 – egyidős az elektronikus média létezésével. Kezdődött a rádió és a televízió megjelenésével, majd ahány elemmel bővült (személyi számítógépek, később a világháló megjelenése stb.), annyiszor lángolt fel újra és újra a könyvek végnapjairól szóló elmélet, mely szerint nyomtatott szóra előbb vagy utóbb nem lesz szükség, a digitális világ mindent bekebelez. Ennek különösen érdekes példáját adta, amikor a kétezres években megjelentek az első e-ink kijelzővel működő e-könyv-olvasók, amelyek már alkalmasak voltak rá, hogy valóban hosszú szövegeket olvassanak rajtuk, ellentétben korábbi, még ECD technológiával készült társaikkal – attól a naptól kezdve sokan biztosra vették, hogy a könyvnyomtatás napjai valóban meg vannak számlálva.
Ennek már több mint 18 éve, azonban a nyomtatott könyv csillaga továbbra is fényesen ragyog. Dolgozatomban szeretném bemutatni, hogy a nyomtatott és elektronikus könyv békésen megfér egymás mellett, és utóbbi megjelenésével csak egy újabb lehetőséget kaptunk, amellyel mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb módot, ha olvasásról van szó.
E-könyv – tartalom vagy eszköz?
„Az e-könyv (angolul e-book) az elektronikus formában létrehozott és terjesztett szöveg, egyes esetekben képet tartalmazó fájl, amely digitális megfelelője a nyomtatott könyvnek. Használatához, olvasáshoz megfelelő elektronikai eszköz, e-könyv-olvasó szükséges”3 – olvasható a definíció az e-könyv magyar nyelvű Wikipédia szócikkében. A fenti értelmezés azt jelentené, hogy minden egyes elektronikus szöveg mögött, amelyet e-könyvnek nevezünk, ott áll annak nyomtatott, kézbe vehető verziója is, de ez a megközelítés természetesen nem állja meg a helyét.
Az elektronikus könyv fogalmának pontos meghatározása még napjainkban is változik és folyamatos diskurzus témáját képezi; de következetlen megnevezései a magyar nyelvben is fejtörésre adnak okot, mivel hajlamosak vagyunk ugyanazt a szót – e-könyv – használni a tartalomra és az olvasására használandó elektronikus eszközre is. Az e-book fogalom feltűnésekor a magyar korrektorok javaslata az volt, hogy az eszköz elnevezése e-könyv-olvasó legyen, de a kifejezés nem igazán tudott beszivárogni a hétköznapi nyelvhasználatba, az emberek többsége általában csak a szövegkörnyezetben érzékelteti, hogy éppen melyikre is gondol, de ez gyakran félreértéseket szül. Az elektronikus könyv fogalmának meghatározásakor tehát ügyelnünk kell az eszköz és a tartalom különválasztására.
Nincs konszenzus abban sem, hogy milyen típusú digitális tartalmat tekintünk e-könyvnek: sokan csak a kereskedelmi forgalomban árult formátumokat tartják annak, míg mások a nyomtatott könyvoldalak digitalizált változatait is.4
Rendkívül körültekintő és jó kiindulási alapnak tekinthető megfogalmazással szolgált Chris Armstrong 2008-as definíciója: „Az e-könyv: függetlenül a szöveg méretétől, származásától, szerkezetétől minden olyan tartalom, amely felismerhetően a könyv formajegyeivel rendelkezik, tájékozódásra, valamint olvasásra készült, és olyan mobil vagy asztali elektronikus eszközön olvasható, amelynek kijelzője van. A folyóiratok nem tartoznak az e-book fogalomkörébe.”5
Az elektronikus könyv és az e-könyv-olvasó megszületése
Az e-könyvek története sokkal régebbre nyúlik vissza, mint elsőre gondolnánk. A legelső digitálisan kezelhető formába átültetett szövegek még az 1940-es években Aquinói Szent Tamás művei voltak (9 millió szó), amelyek a jezsuita Robert Busa atya doktori disszertációjának témáját képezték. Célja az volt, hogy számítógépes algoritmusok alkalmazásával nyelvészeti vizsgálatoknak vethesse alá az egyházatya munkásságát.6 A munkában segítségére volt Thomas Watson, az IBM alapítója, így a kezdetben 40 évnyire becsült munka az IBM-technikának köszönhetően csak hét évet ölelt fel. Korábban senki nem gondolta, hogy numerikus számításokra tervezett gépeket lehetne használni az írott szövegek és a nyelvi konkordanciák tanulmányozásához, együttműködésük a bölcsészkutatás új korszakát nyitotta meg.7
Az e-könyvek mellett nagyon korán megjelentek a könyvek olvasását könnyítendő eszközök tervei és kezdetleges darabjai is, mechanikus könyvolvasó szerkezetek, amelyek tervezésekor már megjelentek olyan funkciók, amelyek a mai e-könyv-olvasókban is megtalálhatók. Az első könyvek olvasására használható gép tervével egy avantgard író, Bob Brown állt elő az 1920-as évek végén, amelyről a The Readies című munkájában ír hosszabban. A leírás szerint a gép (amelyből csupán egyetlen prototípus készült) akkora volt, mint egy írógép, amelyet villamos energiával működtettek, és mikrofilmes megoldással, valamint egy nagyító segítségével tette lehetővé a szöveg olvasását, amely egyetlen mozgó sorban jelent meg, és amit „nem homályosít el a vonalak jelenléte fent és lent”.8 Bár az eredeti prototípus nem maradt fenn az utókor számára, egy digitális szimulációt kipróbálhatnak az érdeklődők az interneten.9
Rendkívül jelentős az az 1971-ben elkezdett nagyszabású digitalizációs projekt, amely az amerikai Michael Stern Hart nevéhez köthető. A közösségi közreműködéssel szerveződő gyűjteménynek Hart a Project Gutenberg nevet adta, missziójaként pedig „elektronikus könyvek létrehozásának és terjesztésének támogatását” fogalmazta meg.10 Jelenleg több mint 60.000 Public Domain, tehát szerzői jogi védelem alatt nem álló, ingyenesen letölthető e-könyv érhető el a honlapon. Tevékenységéért Hartot sokan az e-könyv atyjának tekintik, aki a kezdetektől fogva önkéntes alapon végezte a nyomtatott művek digitalizálását, és az általa alapított digitális könyvtár a mai napig önkéntesek munkájának köszönhetően működik és bővül havonta több száz könyvvel.
Ugyancsak az 1970-es évekre fogalmazódott meg az az igény is, hogy valamilyen módon ki lehessen váltani a hagyományos papírra történő nyomtatást, ezzel elkerülve az egyszeri használatot, de oly módon, hogy a nyomtatott papír használatának komfortos érzése is megmaradjon. Ez motiválta a Xerox PARC-nál dolgozó Nick Sheridont is, aki az elsők között kezdett bele egy ennek megfelelő technológia kifejlesztésében, és így jött létre az első elektronikus papír, a Gyricon. Ezek a kutatások fektették le az e-papír technológia alapjait, amelyek rövid kihagyás után a 80-as években is folytatódtak, de a kutatási eredményeket végül nem használták fel kereskedelmi forgalomba hozott termék előállításához.11
Az elektronikus papír gondolata Joseph Jacobson, a Stanfordi Egyetem posztgraduális képzésének hallgatója fejében is megfogalmazódott. 1995-ben az MIT laboratóriumában megszületett az elektroforézis elvére épülő e-papír, 1997-ben pedig megalapították az E Ink Corporationt. Az E Ink elektronikus tintával készült termékek papírszerű, nagy kontrasztú megjelenéssel, rendkívül alacsony energiafogyasztással és vékony, könnyű formával rendelkeznek, tehát a technológia igazi áttörést hozott az elektronikus könyvolvasó eszközök fejlődésében. 12 Ez teszi lehetővé, hogy a felület a hagyományos papírhoz hasonlóan tükrözze vissza a fényt, de háttérvilágítás alkalmazása nélkül, ami a szem számára sokkal kevésbé megterhelő.
1999-ben létrejött az International Digital Publishing Forum (IDPF), a digitális kiadói ipar szakmai és szabványszövetsége, amelynek célja, hogy meghatározza az elektronikus könyvkiadás szabályait. Ugyanebben az évben a szervezet specifikálta az Open eBook formátum 1.0-ás verzióját, majd 2007-ben a 2.0-ásat, az ePUB-ot. Jelenleg a 2011-ben kibocsátott 3.0-ás ajánlás van érvényben, platformfüggetlensége miatt a kereskedők szívesen választják könyveik terjesztéséhez. 13
A speciális e-könyv formátum előnye a lapképet őrző (tehát például a PDF) formátummal szemben, hogy a szöveg állandó, de a html alapokon történő működés miatt lehetővé teszi a lapkép újratördelését, ezáltal felkínálva a lehetőséget, hogy a szövegképet az olvasó állítsa be, szabadon változtatva a betűméretet, margót, sortávot. Ez a technológia az egyik nagy vonzereje az elektronikus könyveknek, amely választás esetén a nyomtatott könyvekkel szemben döntő fontosságú lehet: az olvasó igényei szerinti személyre szabás lehetősége.
Az első, már kereskedelmi forgalomba is hozott e-book-olvasók 1998-ban kerültek a boltokba, melyek a Softbook és a Rocket eBook nevet viselték14. Ezek már a napjainkban használatos készülékekhez hasonlatos felépítéssel rendelkeztek, de kezelésük bonyolult volt, és még LCD kijelzővel működtek. Ezután jó pár évnek kellett még eltelnie, hogy az első E Ink kijelzőjű készülék is piacra kerüljön: a Sony Librie 2004-ben debütált az ázsiai és amerikai piacon.15
2007-ben az Amazon.com kihozta Kindle nevű olvasókészülékét, amely megjelenése óta töretlenül az egyik legnépszerűbb márkának számít az e-könyv-olvasók között. Sikerük kulcsa az volt, hogy addig nem látott szintre fejlesztették a készülék ergonómiáját és az ehhez kapcsolódó felhasználói élményt. A felhasználó az eszközzel együtt egy akkoriban még újdonságnak számító szolgáltatást is kapott: mire a készülék piacra kerülhetett, addigra az Amazon.com webáruház már többszázezer e-könyvet tartalmazott, amelyeket az újonnan kifejlesztett és levédetett 1-Click vásárlási metódusnak köszönhetően az újdonsült Kindle tulajdonosok másodpercek alatt a készülékükre varázsolhattak.16 Újításaikkal nehéz volt felvenni a versenyt, a Barnes & Noble például csupán 2009-ben tudott előrukkolni Nook nevű készülékével.
A dedikált e-könyv-olvasó készülékek mellett természetesen muszáj megemlíteni az okostelefonok és tabletek fejlődését is, amelyek – bár nem olyan módon, mint a kifejezetten erre a célra kifejlesztett készülékek, de – szintén jól használhatók elektronikus könyvek olvasására.
Az elektronikus szövegek előállítására és ezek lehető legkényelmesebb módon történő olvasására mutatkozó igény tehát egészen a 20. század elejére nyúlik vissza, az azóta eltelt nagyjából 90 év alatt pedig rengeteget fejlődött az ehhez szükséges technológia. Napjainkra már elképesztően fejlett e-könyv-olvasók közül válogathatunk, de leggyakrabban használt kütyüjeink is megfelelő alternatívát kínálnak, ha elektronikus formában szeretnénk irodalomhoz nyúlni.
E-könyv helyzet napjainkban
A digitalizált szöveg, ezen belül pedig az elektronikus könyv napjainkra már az olvasáskultúra szerves részét képezi – sok helyen azonban (hazánkban is) még sok lépéssel lemaradva a nyugati országokhoz képest.
Hosszú út van az e-könyvek mögött. A 20. század elején megszületett rájuk az igény, ami arra késztette az embereket, hogy hosszú évtizedek munkájával megteremtsék és folyamatosan tökéletesítsék a hozzá szükséges technológiát – hiszen amit az emberiség egyszer elhatároz, azt általában véghez is viszi. De a java igazából még hátra van: meggyőzni és maga mellé állítani az olvasókat – ez a lépés lehet az, ami elháríthatja az utolsó akadályokat, amelyek az elektronikus könyv és annak széles körben való elterjedése közt állnak. Azok a hangok, amelyek azért ellenezték az e-könyvek térhódítását, mert a nyomtatott könyvek halálhírnökét látták benne, kezdenek elcsendesedni, hiszen az elmúlt évtizedek már bizonyították: a két formátum békésen megfér egymás mellett, egymásnak nem konkurenciái, csupán alternatívát kínálnak minden olvasni vágyó számára, aki a saját preferenciái alapján dönthet egyik, vagy másik mellett.
Ehhez azonban előbb biztosítani kell a választás lehetőségét az olvasók számára, és ebben például a magyar viszonyok még bőven hagynak maguk után kívánnivalót. Remélhetőleg a hazai könyvkiadók és könyvterjesztők kérései hamarosan meghallgatásra találnak, és a döntéshozók az Európai Unió más tagországaihoz hasonlóan itthon is csökkentik az elektronikus könyvek áfáját. Ezáltal az e-könyvek bolti ára sok esetben már annyival kedvezőbb lehetne az vásárlók számára, hogy szívesen tegyék le voksukat egy-egy újonnan megjelenő könyv digitális verziója mellett a most még erősen domináns nyomtatottal szemben.
Számtalan előnye ellenére tehát az elektronikus könyv még hódító útja elején tart. Sokakat még mindig eltántorít a nyomtatott könyv fizikai tulajdonságainak hiánya (az illata, a papír tapintása, a lapozás élménye), illetve a birtoklás újszerű módja, hogy nem egy tárgyat, hanem „csupán” a tartalmat, az írott szöveget szerezzük meg. Az olvasótábor ezen gondolatok mentén sokszor kettészakad, pedig felesleges a két formátumot szembeállítani, vitathatatlanul megvan mindkettő előnye, egyiket sem kell félteni a másik elnyomó uralmától. Olvasni mindenhogy fantasztikus dolog, a digitális szövegek felé való nyitás pedig csak újabb rajongókat szerezhet ennek az elfoglaltságnak – ehhez azonban egyforma esélyeket kellene biztosítani nyomtatott és elektronikus könyv számára is, hogy az olvasó elegendő információ birtokában választhassa ki a számára legmegfelelőbbet.
Lipták Fruzsina
Felhasznált irodalom
Armstrong, Chris: Books in a virtual world. The evolution of the e-book and its lexicon. 2008. In: Journal of Librarianship and Information Science, 40. 3. sz.
Brown, Bob: The Readies. Bad Ems, Roving Eye Press. 1930. URL: http://cnx.org/content/m31518/latest/ [2023.10.19.]
Hajnal Ward Judit: Piszkos Fred a retinakijelzőn. Elektronikus könyvek az amerikai könyvtárakban. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 21. (2012) 10., 14-25. p.
Jackson, Lesley W.: Netlibrary. In: PMC. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC385321/ [2023.10.19.]
Kerekes p. – Kiszl P. – Takács D.: E-könyvészet. A digitális könyvkultúra alapvonásai, Budapest, ELTE-BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete, 2013.
Kerekes Pál: E-book kalauz. Az elektronikus könyv kisenciklopédiája. Kossuth Kiadó, Budapest, 2011.
Lebert, Marie: eBooks: 1998 – The first ebook readers. In: Project Gutenberg News. (2011. július 16.) http://www.gutenbergnews.org/20110716/ebooks-1998-the-first-ebook-readers/ [2023.10.23.]
McLuhan, Herbert Marshall: A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte. (ford.: Kristó Nagy István) Budapest, Trezor Kiadó, 2001.
Moldován István: Könyvek, e-bookok és digitális könyvtárak. Aktuális kérdések és kihívások a könyvtárak előtt. In: Könyvtári levelező/lap, 24. (2012) 11., 3-11. p.
Pilato, Fabrizio: Sony LIBRIe – The first ever E-Ink e-Book Reader. In: Mobilemag. (2004. március 25.) https://mobilemag.com/2004/03/25/sony-librie-the-first-ever-e-ink-e-book-reader/ [2023.11.13.]
Priego, Ernesto: Father Roberto Busa: one academic's impact on HE and my career. In: The Guardian. (2011. augusztus 12.) URL: https://www.theguardian.com/higher-education-network/blog/2011/aug/12/father-roberto-busa-academic-impact [2023.11.18.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése