A digitális bölcsészet

A hétköznapi életben a bölcsészet és a számítógép fogalma nehezen fért meg egymással. Aki a bölcsészetre gondol, általában a kézzelfogható könyvek, a történelem és a többi humán tudomány jut eszébe. Egy bölcsész sztereotípiája pedig egy néma, csendes, könyvtárban meghúzódó, szemüveges, kezében 2 könyvet tartó, papírra jegyzetelő, magányos fiatal. Az idő múlásával és a számítógép, később az internet előtörésével azonban minden tudományágnak, így a bölcsészetnek is alkalmazkodnia, idomulnia, fejlődnie kellett. Felismerte a digitális világban rejlő lehetőségeket és azokat alkalmazva átalakult és átalakul a mai napig is, egyre több és több emberhez eljutva.

A 21. század emberének, ha szüksége van bármilyen információra, el akar jutni valahová, utána akar nézni valaminek vagy egyszerűen vásárolnia kell, egyből felnyitja a számítógépet, előkapja a telefont, melyeken keresztül pillanatok alatt kap segítséget.

Magyarországon 2022-től már az általános iskola harmadik osztályától bevezették a digitális kultúra tantárgyat, melyben a gyerekek megismerkednek a számítógép és az internet egyszerű használatával, veszélyeivel.

A digitális bölcsészet két irányban alakult ki és fejlődik. Az egyik irány a bölcsészet- és társadalomtudományok és a számítógép kapcsolata, a másik a név használatából alakuló önálló diszciplina.1

A bölcsészet és a számítógép

A számítógép megjelenésével az addigi tudományok is igyekeztek tágítani köreiken, így nyitott az irodalomtudomány is a médiatudomány és kultúratudomány felé.2 A THATCamp 2010-es párizsi kiáltványában, a Digitális bölcsészeti manifesztumban olvashatjuk a következő meghatározást: „A digitális bölcsészet nem tabula rasa. Ellenkezőleg: mindazon paradigmákra, képességekre és tudásra támaszkodik, melyek ezen tudományterületeket jellemezik, miközben mozgósítja a digitális technológia által elérhetővé vált eszközöket és egyedi szemléletmódot.”3 Ezek szerint a digitális bölcsészet egy transzdiszciplinát jelöl azokkal a módszerekkel, szemléletmódokkal és rendszerekkel, melyek ezekben a tudományokban a digitális dolgokhoz köthetők.

Az 1940-es években Roberto Busa, jezsuita szerzetes és Thomas J. Watson, az IBM alapítója kidolgozták az Index Thomisticust, amely Aquinoi Szent Tamás műveihez, egy számítógép által generált konkordancia. Ez egy olyan adatbázis, mely Szent Tamás szövegeit teszi összelinkelhetővé, kereshetőbbé.4 Elsődleges feladata a szöveg szavainak előfordulási és szótári alak szerinti rendezése volt, mely száztizennyolc szöveget és tizenegymillió szóelőfordulást jelent. Sokak szerint ez volt a digitális bölcsészet születésének első mozzanata. Harminc éven keresztül dolgozott rajta hatvan állandó alkalmazott, végül 1980-ban, 56 kötetben került kiadásra.5 A technika fejlődésével az Index Thomisticus megért lyukkártyás, nyomtatott, CD-romos, és webes kiadásokat is.6

A számítógép térhódításával jelentek meg a kulturális adatbázisok. Az informatika és a bölcsészettudomány egyre szorosabb, egymásra ható alakulása miatt több és több ember kezdte kutatni a témát, míg Susan Schreibman, John Unsworth és Ray Siemens 2004-ben kiadták az A Companion to Digital Humanities című tanulmánykötetüket. Itt szerepel először a Digital Humanities elnevezés. A szerzők először humanities computing kifejezésre gondoltak, de a kiadó nyomására Unsworth újrafogalmazta ezt a kifejezést.

Elnevezés és nyelvezet

A számítógép bevonása a bölcsészettudományi ágazatokba a legjobb, ami velük történhetett. Általa mind a kutatások, mind a keresés sokkal gyorsabbá, hatékonyabbá vált. Ezek az új lehetőségek többek között a tudományágak határait is megkérdőjelezik, így az összefüggések, következtetések sokkal tágabb perspektíváját hozzák létre.7 Prószéki Gábor a Digitális Bölcsészet című elektronikus folyóirat előszavában arról beszél, hogy a számítógépes tudományok lassan annyira beleolvadnak, sőt, táptalajává válnak a bölcsészetnek és egyéb tudományoknak, hogy a digitális szó, mivel magától értetődő lesz, el is tűnik a megnevezésből.8 Maróthy Szilvia szerint azonban a helyzet mégsem ilyen egyszerű. A digitális jelző már korábban megjelent, csak más megfogalmazásban: ez volt a számítógépes bölcsészet. Egyes gondolkodók szerint a jelző a jelzettel meg is fordítható, ekkor beszélünk bölcsészeti számítástudományról (humanities informatics). A kérdés pedig az, hogy ez esetben melyiknek kell eltűnnie. Maróthy megemlíti a nemrégiben feltűnt egyéb jelzőket is, nevezetesen a „big data a …tudományban” illetve a „mesterséges/gépi intelligencia a …tudományban”. Az eddigiekből kiindulva elképzelhető, hogy a jövőben lesz irodalomtudományi big data vagy zenetudományi mesterséges intelligencia.9 A big data, azaz a nagyon nagy adat nemcsak a mennyiségre, hanem az összetettségre, sokféleségre és a feldolgozás sebességére is vonatkozik. Ezek, angol szavakkal kifejezve, a volume, a variecy és a velocity, összessége határozza meg a big data fogalmát.

Az ember elsődleges kommunikációs eszköze a nyelv. Bármi elmagyarázásához, megértéséhez, információ gyűjtéséhez szükségünk van a nyelvre, mely mindezt lehetővé teszi. Többen úgy tartják, mivel a számítógép nyelvezete az angol, így a digitális tudományok, tehát a digitális bölcsészet nyelvezete is angol kell, hogy legyen. A megjelent publikációk és kutatások is általában angol nyelvűek. Ugyanakkor a THATChamp 2010-es kiáltványa határozottan kijelenti, hogy a digitális bölcsészet művelői egy határok nélküli közösség, mely munkásságát több nyelven műveli és több tudományágat átfogó társaságként tekint magára.10 Maróthy pedig úgy vélekedik, hogy ez egy olyan keveréknyelv, mely „az adott bölcsész- és társadalomtudományi diszciplínák és a matematika, valamint az információtechnológia nyelvéből csiszolódott össze az évtizedek során. … e keveréknyelvnek számos nyelvjárása létezik, melyek az egyes tudomány-, illetve földrajzi területeken jöttek létre.”11

A digitális bölcsészet és a könyvtártudomány

Mint már fentebb említettem, a digtális bölcsészet több tudományterületet is körülölel. Többek között a könyvtártudománnyal is találhatunk közös érdeklődési pontokat. Mióta a számítógép jelen van a könyvtártudományban, egy újabb fordulatról, akár paradigmaváltásról is beszélhetünk. Nagy kérdés lehet, hogy a média változásai, a 21. század tudásának információvá való alakulása miként hat a megismerés változásaira. A digitális világ új lehetőségeket teremtett, párhuzamokat vont a kutatási területek, érdeklődési horizontok között. Ezek közül néhány: az információ-visszakeresés, a tartalmi feltárás, az eleve digitális dokumentumok, a digitalizálás és a digitális megőrzés, a digitális könyvtárak, a nyílt hozzáférés, az új média és az információépítészet bizonyos elemei. Ezek az elemek közé tartozhatnak az interfészek vagy a használhatóság.12

Az interfészek egy angol eredetű szóból, az interface-ből került magyarosításra. Két számítógépes (hardver vagy szoftver) eszköz érintkezési felületét jelenti. Ez a jelentés a digitális bölcsészet és a könyvtártudomány szemszögéből bizonyos mértékben módosult. Immár nemcsak számítógépekről, hanem akár a számítógép és az azt használó ember kapcsolatáról beszélhetünk. Minden körülmények között olyan megoldásokat tételez fel, melyeket mindkét fél ért. A technológia és az ember viszonyának kutatása egyaránt fontos része a digitális bölcsészetnek és a könyvtártudománynak is.

Befejezés

A nyugati világ 21. századi emberének élete már elképzelhetetlen a számítógépes világ nélkül. Az egészen kicsi gyerekektől kezdve a fiatalokon át, már az idősebb generációk is használják, benne élnek a digitális technológia által megváltozott mindennapokban. A világ eddig megszokott rendje egy kicsit fel is borult: nem szokatlan, hogy a fiatalok tanítgatják az idősebbeket eligazodni az internet számítógépes terében. A mai gyerekek már ebbe a légkörbe születnek, pillanatról pillanatra lépést tartva az újításokkal, egyre gyorsabban frissülő hírekkel.

Kránitz-Sousa Boglárka

Felhasznált irodalom

Akadémiai Kiadó weboldala [online]. Budapest: Akadémiai Kiadó Zrt., 2020. Hozzáférhető: https://akademiai.hu/ptudx00287-digitalis-bolcseszet.html

GOLDEN Dániel. Számítógép, szöveg, tudomány. = Helikon [onilne], 66. (2020) 1., p. 32. Hozzáférhető: https://epa.oszk.hu/03500/03580/00017/pdf/EPA03580_helikon_2020_1_032-051.pdf

inapló szemle weboldala [online]. Budapest: Eötvös Lóránt Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Információtudományi Tanszék, 2001. Hozzáférhető: http://internetszemle.blogspot.com/2020/05/szent-tamas-es-lyukkartyak.html#more

Indamedia Network Zrt. weboldala [online]. Budapest: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, 1999. Hozzáférhető: https://kirunews.blog.hu/2010/07/13/kialtvany_digitalis_bolcseszetert

Irodalmi Jelen weboldala [online]. Budapest: Művészeti és Irodalmi Jelen Kft, 2021. Hozzáférhető: https://www.irodalmijelen.hu/05242013-1524/digitalentumok

Könyvtári Figyelő weboldala [online]. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet, 1990. Hozzáférhető: http://ki2.oszk.hu/kf/2013/07/a-digitalis-bolcseszet-es-a-konyvtartudomany/

MeRSZ online okoskönyvtár [onilne]. Budapest: Akadémiai Kiadó Zrt., 2020. Hozzáférhető: https://mersz.hu/hivatkozas/m794aszad_3/#m794aszad_3

MeRSZ online okoskönyvtár [onilne]. Budapest: Akadémiai Kiadó Zrt., 2020. Hozzáférhető: https://mersz.hu/dokumentum/m794aszad__9/

MeRSZ online okoskönyvtár [onilne]. Budapest: Akadémiai Kiadó Zrt., 2020. Hozzáférhető: https://mersz.hu/hivatkozas/m794aszad_42

PRÓSZÉKY Gábor. Beköszöntő. = Digitális Bölcsészet [online], 1 (2018) 1-2. p. ISSN 2630-9696. Hozzáférhető: https://epa.oszk.hu/03400/03490/00001/pdf/EPA03490_digitalis_bolcseszet_2018_01_009-010.pdf

Wikipedia the free Encyclopedia [online]. Florida: Wikimedia Alapítvány, 2001. Hozzáférhető: https://hu.wikipedia.org/wiki/Digit%C3%A1lis_b%C3%B6lcs%C3%A9szet