Az IoT evolúciója

A dolgok internete a honfoglalása után egyre több és több területen bukkant fel. Először – mint minden új dolog esetében – csak egy szűkebb kör ismerkedett a különböző kütyükkel. Szoktatta magát az új technológiához, az új felhasználási módokhoz. Próbálta beilleszteni a mindennapjaiba, ízlelgette az új szakkifejezéseket. Élvezte, hogy birtokol valami olyasmit, ami másnak nincs.

Szóval úgy tett, mint a gyerek a frissen kapott karácsonyi ajándékkal. Természetesen már a kezdetekkor sem játékszerek voltak ezek az apró berendezések. Tervezőik ellátták őket minden jóval, s a felhasználóik pedig ötleteikkel járultak azok sikeres elterjedéséhez. Például egy internetre kötött kamera figyelheti egy ház (pl. nyaraló) környékét, miközben a tulajdonosa száz kilométerekkel távolabb van. És nemcsak láthatja az eseményeket, hanem hallhatja is a beépített mikrofon segítségével. Talán még bolondnak is nézhettek volna bárkit néhány tíz évvel korábban, ha ilyen „házőrzőn” töri a fejét. Mára pedig az ilyen fajta távfelügyelet megszokott, elérhető a hétköznapi embernek is. Érzékszerveink hatóköre a sokszorosára nőtt: a látásunké és hallásunké mindenképpen. De nemcsak ezeké! Mert távolról már be is tudunk avatkozni – bár ez sok esetben még korlátozott lehet. Úgy tűnik, valóra vált a mondás: „messzire elér a keze” – és nemcsak átvitt értelemben, mert itt már akár ezer kilométerekről is beszélhetünk. Apropó! Beszélhetünk, szólhatunk is ezeknek az okos eszközöknek. Némelyik már hallgat az emberi szóra, mint pl. ez a közelmúltban bemutatott okos hűtőszekrény. Ugyan, ez még csak annyit tud, hogy hangot érzékelve odagurul az őt hívó emberhez. Persze, már ez is nagy eredmény pl. akkor, ha éppen valamiért nem tudunk mozogni. Vélhetőleg nincs messze az idő, amikor már annyira fel lesz okosítva a hűtőszekrény, hogy a tárolt étel tápértékét is önként felmondja a gazdinak, mert gyorsan megkeresi a netről... Vagy javasol egy könnyű vacsorát a tárolt készletből. De az is lehet, hogy ő fogja letiltani a desszertet, ha már túl sok kalóriát fogyasztanánk aznap. Itt már csak az emberi találékonyság a korlát, a technikai feltételek adottak.

Megműtsem magam, doktor úr?

A mai kor emberének az érdeklődése azért túlnyúlik a konyha falain. De ha már konyha és étkezés, akkor onnan már csak egy lépés az egészség témaköre. Nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy már ezen a területen is megvetette lábát az IoT. Sőt! Itt már egy új fogalommal kell megismerkednünk: ez pedig az IoLT, az Internet of Living Things! Ez pedig nem más, mint az élő szervezetekről adatokat gyűjtő érzékelők összessége. A humán területen kívül is alkalmazzák ezeket az okos berendezéseket, melyek inkább csak az adott tudományterület szakembereit késztetik folyamatos tanulásra. Mi hétköznapi emberek inkább haszonélvezői leszünk a folyamatnak, hiszen pl. nem kell sokszor messzire utazgatni, időt és fáradságot takaríthatunk meg egy távdiagnózissal, egy időigényesebb monitorozás alkalmazásával. Nem mellékesen, sok új információt gyűjtünk a saját állapotunkról. 

Kicsit személytelen lesz a kapcsolat, hiszen az orvossal, nővérrel jóval kevesebbet kell találkozni. Ez nagyon rossz hír azoknak, akik eddig a személyes kapcsolatot preferálták. Nem nagyon lehet majd jóízűt beszélgetni az asszisztensekkel és a többi beteggel… Az már viszont elgondolkodtató, hogy a rólunk készült sok-sok adat hová, kinek a kezeibe kerül, mit tehetnek vele. De legyen ez már a jogászok dolga.