Okos város, okos lakókkal – Okos város, okos lakókkal?

A minapi hír szerint Bill Gates megkezdte Arizonában egy okos város alapjainak lerakását azzal, hogy 80 millió dollárért (mintegy 20 milliárd forint) vett egy közel 10.000 hektáros területet. Azt talán már mondani sem kell, hogy ott – azon a mintegy 100 négyzetkilométeren - természetesen minden csúcstechnológia lesz – hiszen okos városról beszélünk. Az ember azt gondolná, hogy ez csak egy milliomos hóbortja, aki már nem tud mit kezdeni a pénzével. De nem erről van szó!

Az okos város (smart city) koncepció nem mai találmány. Már évekkel korábban felmerült az ötlet. Ezt magunk is láthatjuk, ha végigböngésszük az internetet. Maga az elv már régi, most már csak a gyakorlati megvalósítás maradt hátra. Az „okos város” elv nagyon sokrétű elképzelés, mely mindennapi életünket sok ponton érintheti a közlekedéstől, környezetvédelemtől az egészségügyön át a különböző közszolgáltatásokig (villany, gáz, víz, internet stb.). Ebben csak egy apró elem az IoT világa. A „smart city” megvalósítása sok apró IoT eszközt kíván. Pár napja éppen Budapesten mutatta be az egyik legnagyobb kínai mobilgyártó az okos városokról szóló elképzelését, hiszen ez a város is rendelkezik már „okos város” tervvel, melynek kezdeti lépéseit már a város lakói is tapasztalhatják pl. különböző mobil alkalmazásokkal elérhető szolgáltatások esetében. Itt hangzott el a következő mondat: „az Okos Város olyan, mint egy élő organizmus, melyet idegrendszer hajt. Ez az idegrendszer agyból (irányítóközpont) és perifériás idegekből (hálózat és szenzorok) áll, melyek valós idejű adatokat gyűjtenek a város állapotáról, ezt továbbítják, hogy az agy elemezze azokat, tudatosan döntéseket hozzon, majd intelligensen végre is hajtsa azokat. Ez akadálymentes kapcsolatot teremt a fizikai és a digitális világok közt.” Az IoT apró mütyürjei sajnos pont perifériális idegek ebben a rendszerben. Amikor az emberi idegrendszert valamilyen súlyos sérülés éri, annak komoly következményi vannak az emberi testre nézve is: pl.: részleges/teljes/átmeneti/végleges bénulás a test egy adott részén/egészén.

Ellopták mindenem – engem is! És nem vettem észre…

Amikor a gép „idegrendszerét” sérülés éri, akkor annak következményei lehetnek arra a rendszerre nézve, amely az apró eszköz része. Viszont sok-sok hír érkezik arról, hogy mennyire védtelenek még ezek az eszközök, így tulajdonképpen a rendszer is, melynek tagja. Erről olvashatunk néhány példát itt, meg itt és itt is.

Persze lehet elég durva következménye a sérült, meghackkelt rendszereknek. 1995-ben (több mint 20 éve!) készült A hálózat csapdájában című film, mely már akkor vizionálta a lehetséges legsúlyosabb következményt, az identitáslopást. Az apró, okos eszközeink tudtunk nélkül rengeteg adatot gyűjtenek, melyek ellenőrizetlenül esetleg rossz kezekbe is kerülhetnek. Ennek lehetséges következményeit mutatja be a film.

A személyes adatok gyűjtése nem mai keletű, egész friss beismerések is vannak. Ebből csak az látszik, hogy évek múlásával sem hagy fel a „Nagy Testvér”. A gyors technikai változásnak mindig vannak előnyei, hiszen kényelmesebb, tartalmasabb élet lehetőségét kapjuk vele. Ezzel párhuzamosan megkapjuk az árnyoldalt is, amit csak megfelelő ismeretek birtokában ismerhetünk fel, s csak ezután tudunk védekezni ellene. Hogy az előnyökből és hátrányokból milyen arányban részesedünk, az csak rajtunk múlik. Neked miből jutott több?