Az Internet of Things (Dolgok Internetje) különböző elektronikus eszközök egy internetes hálózatba kötött rendszere, ahol azok kommunikálnak és információt osztanak meg egymással és az őket üzemeltető emberekkel, szervezetekkel. Ezt automatikusan teszik, mindenfajta emberi beavatkozás nélkül - nem számítva persze a beüzemeltetést. Legalábbis ez lenne a kissé száraz definíció.
Története - vagyis nem a lényeg
Története visszamegy néhány évtizeddel az időben, és térben is egy másik kontinensre, a nyolcvanas évek amerikai Carnegie Mellon University kampuszára. Itt született meg az első okos kóla-automata, ami alkotójának képes volt lejelenteni hogy a benne lévő ital hideg-e már, vagy nem éri meg a vesződést elsétálni hozzá. Az ötlet David Nichols végzős hallgató fejéből pattant ki, majd ezt diáktársai - az önként jelentkező Mike Kazar, Ivor Dunham és az egyetem egyik kutató mérnöke, valószínűleg magyar gyökerekkel is rendelkező (nem megerősített adat) John Zsarnay segítségével - véghezvitték a feladatot.
A kifejezés, "internet of things - a dolgok internete" Kevin Ashtontól származtatható, aki 1999-ben nevezte így a prezentációját a témáról, amikor azt bemutatta kollégainak a P&G (Procter & Gamble)-nél. Meg kell jegyezni, hogy ő eredetileg internet for things-nek nevezte, amit kissé esetlenül úgy fordíthatnánk hogy "internet a dolgoknak". Maga a prezentáció arra szolgált, hogy az RFID technológiát bevezessek az árumozgás lekövetésére.
Felhasználása, hatékonysága - vagyis a lényeg
Az okosmindenség mind jelen van a hétköznapi háztartásokban, mind a fejlődő ipari intézményekben, mint például az egészségügyben, irodai vagy ipari közegben.
Az átlag ember mindennapjaiban az ún. okosotthonok képében találkozhat nagyobb léptékben okos eszközökkel, már ha persze egyáltalán valaha találkozik vele. Egy okosotthonban az eszközök pontosan úgy működnek ahogy az alapdefinícióban már felvázoltam; a háztartási eszközök mind fel vannak kötve egy internetes közös hálózatba, ahol megosztják a szenzoraikkal érzékelt adataikat; bekapcsolva maradt-e a TV, készen van-e a mosás, vagy hogy valami hiányzik a hűtőből. Egy ilyen rendszer nem csak leközölheti ezeket az adatokat, de például ki is kapcsolhatja a TV-t, vagy az le az égve maradt villanyt ha megkérjük rá.
Az ipar már most is rengeteg különböző területen alkalmazza az okosmindességet, és ez folyamatosan terjed. Az agrár-ipar (iparosított földművelés) és a környezet- művelési területek állandó megfigyelést és ellenőrzést figyelő ágakként könnyen tudnak hatalmas hasznot húzni az okosmindenség jelenségéből.
Nyakunkon van HAL 9000?
Más szóval, az okosmindenség rendszere okozhat olyan katasztrófát mint amilyen a 2001: Űrodüsszeiában végbement?
Természetesen lehetséges, de mint ezt már említették mások is, "még egy darab gyurma vagy egy befőttes gumi is veszélyes lehet ha rosszul használják." A rémkép, hogy a ház átveszi egy nap az irányítást az általa vezérelt eszközök felett csupán horrortörténetbe illő képzelgés, nagyon kicsi az esélye hogy ilyen előforduljon.
A lassan, de biztosan utat törő okosmindenség a jövőben megfogja könnyíteni az életünket, de - ha csak nem fordul el a fejlődés egy teljesen másik irányba - az emberek kezében marad az irányítás a rendszerei felett, és nem lesz egy központi, irányító cselédünk. Se kilencezres szériás, se kisebb, se nagyobb.
Komolyabbra véve a szót, lehetséges, hogy rosszindulatú szoftverek, vagy még rosszabb, emberek férkőzzenek be a hálózatba. Szerencsére, hackerből kevés van, és relatív könnyen megelőzhetőek az ilyesfajta visszaélések, így nincs mitől félni.
Amíg az ember nem tartja meg az alapértelmezett jelszavakat a szolgáltatóitól, és a saját, egyedileg létrehozott sem az "12345", "asd", vagy a "jelszó" család egyik távoli rokona, az embernek sem kell tartania attól, hogy a jövőbeli házában HAL 9000-2 úgy ítéli, a ház tisztán tartásához a legegyszerűbb megoldás az, ha eltávolítja a fő kosztermelőt.
Plagizációs források:
- https://www.ibm.com/blogs/industries/little-known-story-first-iot-device/
- https://www.cs.cmu.edu/~coke/history_long.txt
- https://www.rfidjournal.com/articles/view?4986
- https://www.iasautomatika.hu/intelligens-epulet
- https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0168169917304155
- https://prohardver.hu/teszt/iot-internet_of_things/iot_okosodo_vilag.html
- http://jovokep.co.hu/jovokep/smartuniverse/biztonsagos-iot-t
Nem-lopott képek:
- https://www.industryherald24.com/wp-content/uploads/2019/10/Growth-of-the-IoT-market-in-the-US.jpg
- https://pbs.twimg.com/profile_images/517162987203731456/Pl7zEiRV_400x400.jpeg
- https://minner.hu/wp-content/uploads/2017/08/smart-home-2005993_640.png
- https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/HAL9000_Case.svg/1200px-HAL9000_Case.svg.png
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése