Az okos háztartástól az okos világig – Internet of Things

A dolgok internete, vagy más néven IoT, korunk sok új fogalmából csak az egyik, amit el kell sajátítanunk. Azonban az biztos, hogy előbb-utóbb mindenki találkozik vele, ha akarja, ha nem. A ”dolgok” már többen vannak, mint mi: emberek. Ezek az apró, okos eszközök szinte észrevétlenül bújnak be az emberek mindennapi életébe. Hogy számuk milyen mértékben növekszik, azt jól mutatja az ábra.

A Föld lakossága alig több 7 milliárd főnél 2017-ben. Az ábra szerint az IoT eszközök száma már 2016-ban meghaladta ezt az értéket. Az előrejelzések szerint a jövőben ez csak növekedni fog. Hogy az élet mely területén találhatók meg ezek az apró eszközök, azt a mellékelt ábrán láthatjuk:

A mindennapi IoT-kat add meg nekünk ma…

Az IoT eszközök működésükkel kényelmesebbé teszik az napjainkat, gyorsabbá és színvonalasabbá válnak az igénybe vett szolgáltatások. Használatuk során olykor a meglévő eszközeinket ruházzuk fel új ismeretekkel („tudással”), más esetben pedig valami olyan újdonságot hoznak az életünkbe, mellyel korábban nem találkoztunk, amit nem használtunk. Az átlagember számára a technikai haladás akkor válik észrevehetővé, ha ő maga találkozik vele a közvetlen környezetében. Az IoT világát bemutató írásomat ezért is kezdtem olyan hétköznapi eszközök bemutatásával, melyekkel az emberek nap mint nap találkoznak.

A rácsodálkozás korszaka

Néhány évtizede, a mára valóra vált dolgok csak a sci-fi írók képzeletében léteztek, bár az is igaz, hogy néhány esetben a valóság sokkal merészebb – s olykor szórakoztató - dolgokat produkált. Ha ma az utcán látok egy magában beszélő embert, nem biztos, hogy annak megbomlott az elméje! Lehet, hogy a mobilján cseveg valakivel – a mobil pedig valahol a zsebében pihen, és csak én nem látom… Persze az is elképesztő és riasztó („tiszta para…”), ha egy csomó „magában” beszélő ember látványa jelenik meg az ember képzeletében… Ki gondolta volna – még csak néhány éve is –, hogy az emberi beszédet az emberen kívül a tárgyak is megértik, követve az adott utasításokat. Erre volt jó példa az okos hűtőszekrény. A mesterséges intelligencia gyors fejlődése pedig még sok meglepetést okozhat. Mindenesetre, aki megteheti, az már megveheti a „gagyi” változatot, mintegy 5 ezer dollárért. A példák sorának nincs vége, hiszen szinte naponta kapunk új híreket egy – egy újabb alkalmazásról: önvezető autókról, ügyes robotokról, okos „wearable” eszközökről, amit az emberek kipróbálnak, vagy már rendszeresen használnak.

Védd magad!

A második írásban jobban szétnéztünk az okos lakásunkban, ahol a speciális mobil applikáció segítségével, akár messzi távolról is vezérelhettük otthoni eszközeinket. Itt pedig már felvetődik egy biztonsági kérdés is. Tudniillik, ha én el tudom érni távolról az otthoni eszközömet, akkor azt más is megteheti, ha valamilyen úton hozzáfér a mobiltelefonhoz vagy az otthoni IoT eszközhöz - akár a tudtom nélkül is. Ezért fontos az eszközeink védelme, akár hardveres, akár szoftveres módon. Előbbi esetben a szakemberek megfelelő routereket, az utóbbi esetben pedig naprakész szoftverfrissítéseket és vírusvédelmet, erős jelszavak használatát ajánlják. Megfelelő védelem hiányában sajnos előfordulhat, hogy megismétlődik a 2016-os eset, amikor ún. botnet hálózatba szervezték a világban fellelhető védelem nélküli eszközöket. Segítségükkel pedig ún. DDOS támadást indítottak az USA közhivatalai ellen, ezzel elérhetetlenné tették az adott intézmény honlapját, elektronikus szolgáltatásait.

Nem menekülhetsz! Látlak, bárhová mész..

A fagyi visszanyal – szoktuk mondani viccesen, amikor mi kerülünk olyan helyzetbe, amitől legszívesebben menekülnénk. A távfelügyelet, megfigyelés „kellemetlen” mellékhatása, hogy mi is megfigyelés alatt vagyunk. Nálunk 2010-ben először csak az aluljárókban jelentek meg a közterületi kamerák, majd egyre több helyen. A számuknál pedig csak a tudásuk növekszik gyorsabban a velük társított felismerő, elemző szoftverek miatt. Kínában már élesben üzemeltetnek olyan rendszert, ami gond nélkül ismeri fel az emberek nemét, korát, a járművek típusát, színét stb. A magyar közutakon működő traffipaxok csak kezdetleges darabok lehetnek a kínai rokonaik mellett… Az ilyen alkalmazások miatt súlyosan sérülhet az emberek magánélethez való joga, amit megfelelő törvényekkel kell védeni. Másrészt ezek a rendszerek rengeteg adatot gyűjtenek össze, amit megfelelő védelemmel kell ellátni, illetve biztonságosan kell kezelni az arra kijelölt szervezeteknek. Az Európai Unióban 2018. május 25-én lép életbe az új egységes adatvédelmi előírás, a GDPR (General Data Protection Regulation), mely súlyosan szankcionálja a visszaéléseket. Az ilyen tiltott adatgyűjtést remélhetőleg senki sem úszhatja meg a jövőben (sem). Egy súlyos büntetés elég lesz, hogy komolyan vegyék az informatika biztonság ún. CIA elvét. Eszerint a keletkezett információkat bizalmasan (Confidantality) kell kezelni. Gondoskodni kell róla, hogy azt senki ne tudja megmásítani (Integrity), valamint folyamatosan elérhetőnek kell lennie (Accessibility).

Szeretnék rólad többet megtudni…

A harmadik és negyedik írás arról igyekezett képet adni, hogy milyen széles körben terjedtek el már napjainkban is ezek az eszközök. Szóba került egy újabb fogalom – Internet of Living Things, IoLT – mely az egészségügy, biológia, kémia, mezőgazdaság terén hódít. Okos érzékelőkkel – szenzorokkal - folyamatosan ellenőrzi az élő szervezet paramétereit, feldolgozza és továbbítja a központi állomásra, ahol elemzik és kiértékelik a kapott adatokat. Elképesztő mennyiségű adat gyűlhet össze egy adott vizsgált objektumról. És – sajnos – ez a bizonyos „objektum” maga az ember is lehet, ha pl. az okos eszközt egy kórházban alkalmazzák. Az összegyűjtött adatok a rosszul védett informatikai rendszer miatt rossz kezekbe kerülhetnek, amivel vissza is élhetnek. 

A hiszékenység ára

Persze hiába védjük erősen az eszközeinket, az adatok átviteli útját. Még mindig marad egy gyenge láncszem: az ember. Erre napjaink élő példája az ún. zsarolóvírus. Ezt bűnözői csoportok terjesztik a világ számítógépein, a felhasználók közreműködésével. Nem magát az esetlegesen védtelen IoT eszközt használják céljaik elérésére, hanem a hiszékeny embereket, akiket hamis email-ekkel csalnak lépre. Az áldozat gépét a rajta lévő adatokkal titkosítják, s megfelelő váltságdíj fejében küldik meg a visszafejtéshez szükséges programot – de az is lehet, hogy nem. Sajnos ennek volt már magyar közintézmény is áldozata: a veszprémi kórház betegeinek szereztek kellemetlen élményeket, zavart okozva a betegellátásban. Az adatlopás legbrutálisabb formáját szerencsére még csak A hálózat csapdájában című filmben láthattuk.

Ha kétségeid lennének…

Hatása az egyénre és a társadalomra ezeknek az okos szerkentyűknek egyelőre még felmérhetetlen. Az előrejelzések szerint a számuk gyorsan nő az élet minden területén. A mesterséges intelligenciával párosulva ez a sok okos apróság nagyon sok ember életét befolyásolja – s nem mindig jó irányba. Az iparban több munkafolyamatot már átvettek az embertől, s ez a folyamat nem fog megállni. Ha nem kezelik okosan a helyzetet, akkor komoly társadalmi feszültségek forrása lehet a jövőben. A média szerint nálunk még inkább az embereket keresik a munkahelyek. De ki tudja, meddig?