MI az egyetemeken

2022 óta a mesterséges intelligencia (továbbiakban: MI) fejlődése jelentősen felgyorsult. A technológia nyújtotta lehetőségek kihasználása hamarosan elkezdett teret nyerni a munkahelyek mellett a különféle oktatási intézményekben is, amely jelenség több kérdést is felvetett, főként a szabályozás és értékelés területén. Lehet-e társszerző az MI? Mihez kezdjünk a plágium kérdésével, amely korábban már nem egyszer okozott gondot a nagyobb cégek számára? Hogyan befolyásolja az egyetemek működését a természetes nyelvfeldolgozó eszközök használata?

A University of Kentucky nem tiltja az MI használatát

2024. április 16-án a University of Kentucky szabályzatot tett közzé az MI, illetve annak segítségével végzett kutatások és kreatív feladatok lebonyolításához.

A szabályzat elismeri, hogy az MI alapú programok alkalmazása hatékonyabbá és gyorsabbá teheti a tudományos tevékenységeket, azonban azt is kiemeli, hogy a téves információk generálása kiszámíthatatlan veszélyforrást jelent, ezért minden szöveget, még a felhasználás előtt ellenőrizni szükséges. Mindemellett problémát jelenthet az a gépi tanulási módszer, amelynek keretében online elérhető szövegek elemezése megy végbe. Ezen folyamat miatt később plágiummal, szellemi tulajdonnal kapcsolatos kételyek merülhetnek fel, ugyanis a természetes nyelvfeldolgozó mesterséges intelligencián alapuló eszközök tulajdonképpen művészek, kutatók kész munkáit használja fel válaszadáskor.

Mint ahogyan azt az Európai Unió által kiadott Artificial Intelligence Act, illetve korábban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is megfogalmazta: az MI nem viselhet szerzőséget semmiféle szellemi munka eredményében és ez nincs másképp a University of Kentucky falain belül sem. Ennek oka részben a már említett okokból a szerzőség kérdése; továbbá az, hogy az MI ráadásul még csak egyáltalán nem is vonható felelősségre semmilyen kellemetlenségért. Végső soron fontos észben tartani, hogy minden felmerülő etikai és jogi kérdést a későbbiekben a felhasználónak kell tisztáznia.

Egzakt tudományok előnyben

A szabályzatot olvasva világossá válik, milyen kockázatokkal kell számolni, ha tudományos munka végzésekor MI eszközhöz fordulunk. Legjobb, ha mindent fenntartásokkal kezelünk és csupán egy halovány irányvonalként tekintünk az olvasottakra, ha fogyóban az ihlet, illetve motiváció főleg akkor, ha komplexebb, netán elvont területet vizsgálunk. Legnagyobb kockázattal a művészetek és bölcsészettudományok esetében kell számolnunk.

Meg kell tanulni jól kezelni

Az egyetemek egy része, többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetem is törekszik arra, hogy megtanítsa hallgatóit az MI eszközök szakszerű használatára. Arról tehát szó sincs, hogy alkalmazásuk tiltott volna (sőt, még bíztatják is rá a hallgatókat).

Április 8-án az egyetem honlapján ismeretterjesztő-sorozatot harangoztak be, melynek célja az intézményben zajló legfrissebb tudományos eredmények, valamint a mögöttük álló kutatók bemutatása videóinterjúk, podcastek és egy tudománykommunikációs verseny segítségével. A kezdő téma a mesterséges intelligencia, melynek rejtelmeibe az első videó alkalmával Csabai István vezethette be az érdeklődőket.

„A kutató biztos benne, hogy a mesterséges intelligencia velünk marad, és egyre nagyobb szerepet kap a tudományban, ezért a hallgatókat is arra buzdítja, hogy legyenek nyitottak, és minél többféleképpen alkalmazzák ezt a technológiát” - olvasható az egyetem honlapján.

Az MI mindig velünk volt és velünk is marad

Az nem kérdés, hogy fog-e folytatódni a jövőben az MI modell, illetve az ezen alapuló alkalmazások fejlesztése, azt viszont szinte lehetetlen megmondani, képesek lesznek-e valaha, akár a napjainkban igencsak népszerű nyelvi modellek teljesen megbízhatóan működni, illetve tud-e majd a technológia valami igazán nélkülözhetetlent nyújtani. Ugyanis nem szabad elfelejtenünk: az említett programok jelenleg csupán olyan feladatok ellátására képesek, amelyekre mi, emberek is - ráadásul, bár lassabbak, de egyelőre tagadhatatlanul jobbak vagyunk.