Az eltűnő internet, a megőrzés hiánya

 

Az egyre digitálisabbá váló világunkban történelmi feljegyzéseink, kulturális tárgyaink és személyes emlékeinket egyre gyakrabban tároljuk digitális formátumban. Egy aggasztó tendencia azonban megjelent, digitális történelmünk jelentős részét elveszítjük

 A digitális formátumok és adathordozók rendkívül rövid időn belül elavulhatnak. Például a hajlékonylemezek, CD-k és még bizonyos fájlformátumok (például a Flash) már nem használatosak. A technológia fejlődésével a régebbi rendszereket és formátumokat gyakran eldobják, vagy olvashatatlanná válnak, ami a bennük lévő adatok elvesztéséhez vezet.

 Sok digitális platform a „használd vagy elveszted” filozófia szerint működik. A felhasználók gyakran törölnek fájlokat vagy fiókokat anélkül, hogy felismernék azok történelmi jelentőségét. Ezenkívül a digitális adatokat gyakran felhőszolgáltatásokban tárolják, amelyek tulajdonosi változáson, szabályzaton vagy akár bezáráson eshetnek át, ami potenciális adatvesztéshez vezethet.

 Az információs túlterheltség korában digitális tartalmaink nagy része átmeneti. A közösségi médiában megjelenő bejegyzések, videók és blogok élettartama gyakran rövid, mivel a tartalomkészítés könyörtelen tempója miatt jelentős mennyiségű digitális információ gyorsan feledésbe merül vagy törlődik.

 Ellentétben a fizikai archívumokkal és könyvtárakkal melyek rendszerszinten működnek a világ minden táján, a digitális megőrzés még mindig kialakulóban van. A digitális tartalom megőrzéséhez gyakran nincs elegendő finanszírozás vagy tudatosság.

 Szerzői jogi kérdések, adatvédelmi törvények és etikai megfontolások nehezítik a digitális történelem megőrzését. Előfordulhat, hogy sok alkotó nem hajlandó megengedni munkái archiválását, mert félnek a visszaéléstől vagy a tartalom feletti ellenőrzés elvesztésétől.

 Ahogy a fizikai könyvtárak és múzeumok őrzik a kulturális tárgyakat, úgy nyilvános digitális archívumokat is létre kell hozni. Ezek az intézmények a fontos digitális tartalmak tárházaként szolgálhatnak, biztosítva, hogy azok a jövő generációi számára is hozzáférhetők legyenek.

Rendszeres biztonsági mentési gyakorlatot kell alkalmaznunk, többféle tárolási lehetőség használatával, például külső merevlemezekkel, felhőalapú tárolással és fizikai másolatokkal. Az adatkezelési protokollok segíthetnek a fontos fájlok integritásának megőrzésében.

Digitális történelmünk elvesztése sürgető probléma, amely azzal fenyeget, hogy kollektív és egyéni tapasztalataink jelentős részét eltörli. Ha megértjük a veszteség mögött meghúzódó okokat, és proaktív lépéseket teszünk annak kezelésére, biztosíthatjuk, hogy digitális tartalmainkat megőrizzük a jövő generációi számára.

Utószavak az Internet Archiveról:

A digitális könyvtár Internet Archive (IA)  elvesztette fellebbezését a nagy kiadók ellen indított szerzői jogok megsértése miatt indított perben. A Hachette, a HarperCollins, a Penguin Random House és Wiley először 2020-ban nyújtotta be szerzői jogi keresetét, hogy megvitassák, vajon a digitalizált nyomtatott könyvek IA általi megosztása szerzői jogsértésnek minősül-e. A fellebbezési dokumentumban leírtak szerint „Az Internet Archívum digitális másolatokat hoz létre nyomtatott könyvekről, és közzéteszi ezeket a másolatokat a webhelyén, ahol a felhasználók teljes egészében, ingyenesen hozzáférhetnek hozzájuk. Ez a szolgáltatás hozzáférést biztosított könyvekhez és oktatási anyagokhoz világszerte olyan emberek számára, akiket pénzügyi, földrajzi vagy egészségügyi okok akadályozhatnak. Az Egyesült Államok Bírósága megerősítette a korábbi, 2023 márciusában hozott döntését, amely szerint az IA gyakorlata sérti a szerzői jogi törvényeket,így IA 500 000 könyvet eltávolított archívumából.

Források:

https://www.searchformygrandparents.com/home/are-we-at-risk-of-losing-our-digital-history

https://www.bbc.com/future/article/20240912-the-archivists-battling-to-save-the-internet

https://s3.documentcloud.org/documents/25091194/internet-archive-appeal.pdf

https://dollect.net/internet-archive-loses-appeal-in-the-copyright-case-against-major-publishing-houses/

Mesterséges intelligencia rossz kezekben

Vázlat

Bevezető, mesterséges intelligencia

Mi az a ’deepfake’?

A deepfake egy mesterségesen generált kép vagy videó, amit a gépi tanulás speciális fajtája, az úgynevezett „mély tanulás” generál.

A deepfake a gépi tanulás egy speciális fajtájával, az úgynevezett „mély tanulással” előállított képeket és videókat jelenti. A mély tanulás hasonló minden más gépi tanuláshoz, ahol az algoritmust példákkal táplálják, hogy a gép ezek alapján hozzon létre valamit. Mi is hasonlóan tanulunk; egy kisbaba mindenfélét a szájába tesz, így gyorsan megtanulja, hogy mi ehető és mi nem. A házban lévő tárgyak hasonlatosak az interneten található valós képekhez, a csecsemő képessége pedig, hogy egy idő után ránézésre felismerje valamiről, hogy ehető e vagy sem, anélkül, hogy a szájába tegye hasonló az algoritmus azon képességéhez, hogy a meglévő adatok tanulmányozása után hamis képeket hozzon létre, amik hasonlítanak a valódi képekre.

Ehhez még hozzájön, hogy komplex deepfake-k létrehozásához valójában két algoritmust használnak. Az egyik arra van betanítva, hogy valódi képekről létrehozza a lehető legjobb másolatot, míg a másik feladata, hogy észlelje, ha egy kép hamis. Ezt a folyamatot oda-vissza ismételgetik, mindkettő egyre jobban végezve munkáját. Ezzel a módszerrel egy olyan modellt kapnak, ami rendkívül ügyesen tud hamis képeket, videókat gyártani.

A deepfake technikát már használják a szórakoztatóiparban. The Mandalorian sorozatban például megjelent a fiatal Luke Skywalker, akit a 70 éves Mark Hamill már nem tudott volna eljátszani. Anthony Bourdain, elhunyt sztárséfről szóló Roadrunner c. dokumentfilmben mesterséges intelligencia segítségével olyan mondatok hangzottak el Bourdain hangjával, amiket ugyan leírt, de sosem mondott ki.

Hamis képek, videók, visszaélések

Telefonos csalók

Természeti hatások

Konklúzió

 Források:

https://security.virginia.edu/deepfakes
https://www.mcafee.com/ai/deepfake/
https://dailytargum.com/article/2022/03/star-wars-fans-love-cgi-luke-skywalker-but-deepfake-implications-are
https://www.mcafee.com/blogs/privacy-identity-protection/artificial-imposters-cybercriminals-turn-to-ai-voice-cloning-for-a-new-breed-of-scam/

https://www.newyorker.com/science/annals-of-artificial-intelligence/the-terrifying-ai-scam-that-uses-your-loved-ones-voice

A robotika hatásai a mindennapi életünkre

                                                                    Forrás: unite.ai

Miért terjedt el a robotok alkalmazása? A robotok elterjedésének előzményeit leginkább a természetben kereshetjük. A kezdetekben (ókorban, középkorban) a technikai fejletlenségek miatt főként az emberek végezték el a munkák jelentős részét, amely sokszor volt megerőltető. Emellett az ipari termeléseknél gyakran fordultak elő olyan robbanással és mérgezéssel járó folyamatok, amelyek a dolgozókra nézve veszélyesek voltak. E körülmények hatására egyre több ezermester dolgozott azon, hogy egy olyan szerkezetet alkosson, amely megkönnyíti a munkavégzést. Az első sorozatgyártású ipari robotot 1959-ben a Planet Corporation fejlesztette ki, majd egy évvel később bemutatták az Unimate-t, az első számjegyes vezérlésű, hidraulikus hajtású robotot. A gépek működésének alapja a megfelelő programozás, amely meghatározza, hogy milyen feladatokat végezzen el és hogyan viselkedjen. Egy motorikus (elektromos vagy hidraulikus) rendszer segíti a mozgást, amit egy beprogramozott vezérlőegység irányít. A robotok érzékelők segítségével képesek érzékelni a környezetüket, reagálnak a környezeti változásokra és fel tudják dolgozni az információkat is. Működésük tehát egy összetett folyamat, amit a beépített mesterséges intelligencia irányít. A gyártósorokon megjelenő automatizált rendszerek alkalmazásával megvalósult a termelés megfelelő optimalizálása, a hatékonyabb előállítás kialakulása és a munkaerőpiaci problémák kiküszöbölése. A robottechnika, a műszaki tudományok egyik területévé fejlődött ki és az 1970-es években vált önálló tudományterületté. Feladatai közé tartozik a robotok tervezése, építése, fejlesztése, valamint a mérnöki tervezéseken túl érinti a matematika és az informatika tudományát is.

https://mernokkapu.hu/hogyan-mukodnek-a-robotok/

https://24.hu/tech/2023/09/11/robotika-gepek-gyartasa-del-korea-azsia-europa-lemaradas/#google_vignette

A robotok alkotásánál három fő szempontot tartottak szem előtt: ne tegyen kárt az emberekben és ne tűrje tétlenül, hogy az emberi lény kárt szenved, a robot engedelmeskedjen az emberi utasításra, kivéve, ha az Első Törtvénybe ütközik, a robot gondoskodjon a saját védelméről, ha az nem ütközik az Első vagy Második Törvény előírásaival.

Milyen területen alkalmaznak robotokat?

Napjainkban a robotok alkalmazása egyre több területen elterjedt az ipari és a mezőgazdasági használattól kedve az egészségügyön át a háztartásokig. Ipari robotokkal például az autógyártás területén találkozhatunk. Az egyik ilyen cég Kínában a VW, ahol a festési, összeszerelési munkákat automatizált gépek végzik. A gyárban nemrégiben mutatták be az első olyan kétlábú emberszerű robotot, amely az egyszerűbb folyamatokban vesz majd részt, például ellenőrzi a gyártáshoz szükséges alkatrészek állapotát. Az UBTECH tett közzé egy rövid bemutatót a Walker S jelenlegi működéséről: Szuperautomatizált gyárat fejleszt a Volkswagen Kínában - Raketa.hu

A robotok másik fajtája az emberszerű robotok, amelyek megépítése nem újdonság, hiszen egészen a 15. századig nyúlik vissza. Leonardo da Vinci amellett, hogy híres festő volt, mérnöki tehetségét is kamatoztatni tudta. Számos automatizált találmány megjelenése a nevéhez köthető, ilyen például az óra, a légkondicionáló berendezés, a hidraulikus motorfűrész, az önjáró kocsi és a robotlovag. Az önjáró szekeret tartják a mai autó elődjének, aminek alkatrészeit használta fel a robotlovag építéséhez is. A gép egy bonyolultabb csiga- és kábelrendszerrel összekapcsolt fogaskerekekkel és kerekekkel teli lovagruhából állt, amelyet Leonardo egy milánói felvonulásra tervezett. Ez a robot már tudott ülni, felállni, tudta mozgatni a fejét és fel tudta emelni a sisakját is. Da Vinci tervrajzáról foszlányokat találtak, ám a teljes tervezet soha nem került elő. Leonardo tervezetét sok robotikus ma is alkalmazza. Később, 2002-ben Mark Rosheim robotikus da Vinci tervrajzaira támaszkodva készítette el a robotlovag továbbfejlesztett változatát, amely már tudott járni és integetni is. Rosheim szerint da Vinci úgy tervezte a gépeket, hogy azokat a lehető legkönnyebben lehessen megépíteni. 

-------------------------------szerkesztés alatt---------------------------------

Produktív alkalmazások...

Nem ér senkit meglepetésként, ha azt mondom ma már szinte bármit eltudunk intézni online, az internet segítségével. Ugyanis minden amire szükség van, megtalálható egy helyen. Legyen ez telefon, táblagép, számítógép vagy ehhez hasonló okos eszközök. Ha valaki írói vénáját, vagy éppen kreativitását szeretné kiélni, az interneten weboldalak sokasága áll rendelkezésére. Talán ebből is adódhat az, hogy az emberek ebben a felgyorsult világban is egyre gyorsabban, könnyebben akarják megoldani a feladataikat. Ezeknek az rendszerezéséhez, véghez viteléhez pedig, ún. produktív alkalmazásokat próbálnak használni.

Önfejlesztés felsőfokon - Mik is a produktív alkalmazások?

Az elmúlt években nagy sikernek örvendenek az olyan alkalmazások, amik segítik növelni a produktivitásunkat. A cél lényegében, hogy minél több dolgot tudjunk rövid idő alatt elvégezni. Fontos megjegyezni azonban, hogy ami öt embernek bevált, az nem biztos hogy a hatodiknak is befog. Tehát egyénenként változó az, hogy kinek mi fog a segíteni. Mert míg valaki appokat használ, legyen az egy TO-DO lista, szimpla naptár vagy a COVID időszak alatt népszerűvé váló - nem alkalmazás ugyan, de a youtube "study with me streamek", a lényeg az, hogy az egyén megtalálja a saját útját. Ezért is lényeges, hogy tisztában legyünk a lehetőségekkel. 

A zapier szerint - ami maga is egy online elérhető automizáló weboldal -  ezekbe a csoportokba tudjuk sorolni őket

- To-do lista

- Képernyő rögzítő

- AI asszosztens

- Naptár

- Jegyzet készítő alkalmazások

- Szokáskövető alkalmazások

-

Egy gyors Google kereséssel egyszerűen megtalálhatjuk, hogy ezekben a csoportokban a legnépszerűbbeket. Amit viszont saját használat alapján ajánlani tudok az nem más, mint a Focus Plant. Ha valakinek nem hangzana ismerősen, ez egy fókuszt segítő alkalmazás, amit a google playről vagy akár streamről is le lehet tölteni. A "játék" célja, vagyis pontosabban a feladatunk a játékban, hogy minél többet - anélkül, hogy elkalandozna a figyelmünk - koncentráljunk arra a feladatra, amit éppen kiszabdtunk magunknak. Ezáltal esővizet gyűjtve, amivel különböző növényeket tudunk termeszteni. Persze ezen felül még számos olyan funkcióval, ami izgalmasabbá teszi ezt a folyamatot.

Alkossunk a weben?

Nem kell az internet legsötétebb gödrében megfordulnia valakinek, ha egy már általa jól megszokott felületet szeretne használni. Ugyanis a legtöbb Microsoft alkalmazás online is elérhető. Azonban, ha valaki változtatni szeretne van bőven választási lehetősége. Itt is jó, ha tudjuk mire szeretnénk használni és milyen funkciókat is keresünk pontosan. 

A manapság legnépszerűbbek:

-chatgpt - Az egyik legnépszerűbben használt ai, ami számos dologra képes...

-grammarly -

-copy.ai -

google docs

 evernote

scrivener

Persze nem szabad elmennünk a hátrányai mellett sem. Hiszen ezeket nagyrészben internet kapcsolattal tudjuk csak használni.

 Azonban még ezeknek a tekintetében is nagy népszerűségnek örvendenek.  

Mit tud még?

Azonban az online teret nem csak írásra, hanem képszerkesztésre vagy AI-al által kép alkotásra is tudjuk használni.

Zene streaming kezdetben és napjainkban (?)

Manapság szinte egyértelműnek tekintjük, hogy minden, ami szem-fülnek ingere egy kattintásra van tőlünk, ingyen és gyorsan. Valamint az internet bárkit felhatalmaz arra, hogy a kanapéjáról szerkesszen enciklopédiát, árulja az agyagszobrait, vagy váljon éppen zenésszé. Ez az a mindenható érzés, mind a fogyasztói, mind a készítői oldalon, amelynek a zene streaming eleget tesz. Ma a népszerű szolgáltatók az interneten elérhető zene két kérdését célozzák megválaszolni egyben: a beszerzést és a felfedezést, és mi sem sikeresebb ebben, mint a Spotify.

Megnyitva az oldalt megannyi ajánlás tárul elénk, hol emberi válogatásban, hol algoritmus által. Napi mixek, heti kalandok, kedvenc előadóink Best Of válogatásai, személyre szabott lejátszási listák műfaj, korszak, vagy akár hangulat szerint. Talán szükség is van a felhasználót ily módon kézen fogva vezetni, amikor naponta százezer zeneszám kerül fel a platformra. Ez az a választék, ami mellett büszkén kiálthatja ki magát a zeneipar védőszentjének – hiszen a kétezres évek elejére jellemző kalózkodás értelmét veszti, ha egy szolgáltató gyorsabban és kényelmesebben nyújtja mindazt, amiért tengerre kéne szállni. Ráadásul ingyen, ha hajlandóak vagyunk megbékélni egy-két korlátozással.

A kalózkodás visszaszorítása egykor az egyik legfőbb érv volt, ami segített meggyőzni a nagy lemezkiadókat abban, hogy a platformra bocsássák a katalógusukat. *töri rész, napster, soulseek stb*

Természetesen hátrányai is vannak egy ekkora állománynak. Amint fentebb említettem, a bőség zavara gyakran megvonja az embert a döntésképességétől. Így van az, hogy valaki miután húsz percet vonaglott a keresőben, mégis a jól bevált régi kedvenceihez tér vissza. A Spotify esetében azonban ez az előadókra is hatással van, mégpedig a kifizetődést illetően. Ugyanis a bevételek a hallgatottsághoz arányosan oszlanak meg az előadók között, szétforgácsolódva a teljes katalóguson, Taylor Swifttől kezdve a binaurális fehérzajig.

Ha a zenénket a Spotify-on szeretnénk viszontlátni, elég keresni egy forgalmazót – pl. CD Baby, TuneCore, DistroKid –, fizetni egy bizonyos összeget, feltölteni fájljainkat és a hozzájuk tartozó információkat, és az lefutja a szükséges köröket számunkra. A szolgáltatás többnyire 10 és 25 dollár között mozog, attól függően, hogy lemezenként vagy előfizetés formájában fizetünk. Ez viszonylag könnyű belépést biztosít a független zenészek számára is. Ugyanakkor mint minden rendszert, ezt is van, aki kijátssza.

A mesterséges intelligencia térnyerésével egyre könnyebb nem csak szöveget, de beszéd- és énekhangot, vagy akár dallamokat is generálni. Továbbá hallgatókat is szerezhet nekünk a gépezet, automatizált botok formájában. Így nem csoda, hogy egyre több az olyan, aki a kettőt kombinálva próbál pénzt kicsalni a közös kasszából. Nem teljesen új jelenség – egykor Justin Bieber is bajba került, amiért arra ösztönözte a rajongóit, hogy mesterségesen megtolják akkori új száma, a Yummy streamjeit, hogy az a Billboard Hot 100 slágerlista tetején tündököljön. Továbbá mióta ismert, hogy a Spotify 30 másodperctől számít egy streamet, többen ennek tudatában építenek fel egy-egy dalt, nehogy a hallgató megunja, és idejekorán eltekerjen.

Ugyanakkor kellőképpen elharapódzott a probléma ahhoz, hogy a Spotify közbelépjen. Tavaly ősszel frissítették a streaming fizetési irányelveiket, ami három főbb elemből állt: a zaj tartalmak szigorúbb szabályozása, az 1000 alatti lejátszással rendelkező dalok kifizetésének megszüntetése, és a mesterséges streamek visszaszorítása. A lejátszási minimum nem kedvez a kisebb előadóknak, de ennél is nyomasztóbb kérdés, hogy hogyan szűri ki a platform a mesterséges streameket, illetve hogyan reagál ilyen esetben.

*hibásan jelölt mesterséges streamek

*bandcamp + bandcamp friday

A Digitális Bölcsészet tudománya

 Az alábbi blog még szerkesztés alatt áll. 

Hasznos linkek az oldal témájához:

https://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet

https://hu.wikipedia.org/wiki/Digit%C3%A1lis_b%C3%B6lcs%C3%A9szet

Big Data a terrorizmus eszközeként

A Big Data, mint a terrorizmus eszköze

Legelőször 2008. november 26. és 29-e között volt példa arra, hogy terrorista csoportok támadásuk kiterveléséhez a big data-t használták segítségül. A támadás során a Lashkar-e Taiban névre hallgató kasmír szeparatista szervezet 164 embert ölt meg Mumbaiban, amihez nagy segítséget nyújtott a nagy közösségi hálózatok, illetve a Google által is használt adat-analizáló rendszerek, melyeket használva a pakisztáni műveleti központban az akció során sikeresen tudtak adatokat bányászni az indiai rendfenntartó szervek tevékenységéről, lévén nagy adatbankból tudtak dolgozni. A műholdas kommunikációnak és az internetből történő nagy mennyiségű adatbányászatnak köszönhetően a terroristák percre pontosan naprakészek voltak az indiai kormány döntéseivel és cselekedeteivel, valamint a támadás helyszínén, a Taj Mahal hotelben tartott túszok személyes adatairól.

Hogyan vált ez lehetségessé?

A Big Data rendszer létreötte az információ társadalom kialakuláshoz és annak mindennapjaihoz szervesen köthető. Az általunk használt elektronikus eszközök, valamint az interneten végzett tevékenységünk is minden cselekedet nyomaként adatot generál. Adat keletkezik egy keresés után, egy üzenet után, csináljunk bármit is az adott eszközön bármilyen programmal. Mindez hasznos a fejlesztők, a felhasználók és a tudomány számára is. Számos problémára jelent megoldást nagy mennyiségű adat feldolgozása, majd elemezése szakemberek által, így lehet felhasználói élményt javítani, egy adott intézmény működését finomhangolni, vagy új kutatási eredményeket elérni. A folyamat során a különböző programok által létrehozott adatokat eltárolják, majd feldolgozzák egy framework program segítségével (pl. cassandra,  Hadoop), majd egy szakember segítségével adatokat elemezve tudnak konklúziót levonni a begyűjtött adatok alapján. A folyamatot megértve már nem is olyan nehéz elképzelni, hogy a megfelelő szakmai háttérrel, de ártó szándékkal is rendelkező emberek könnyedén vissza tudnak élni az általunk szolgáltatott információkkal.

Az online ügyintézés kulcsfontosságú forrásként szolgál.

A közhasznú intézmények, így a rendőrség és a kórházak informatikai rendszerei is, adatokat generálnak működésük során. Ezeknek a rendszereknek a használata azonban elkerülhetetlen a társadalmi igény miatt. Napjainkban, mikor egy átlagos polgár is hozzáférhet egy multifunkciós elektronikai eszközhöz, ott elvárás a jól kiépült elektronikai hálózat megléte a felhasználók részéről is. Tehát a big data-t létrehozó rendszerek megléte alapvető eleme és szükséglete is a mai társadalmunk működésének, viszont a kétségkívül létező gyengepontjai könnyen adhatnak lehetőségeket visszaélésre is (ezek a rendszerek azért is kiváltképp kényesek, mert ezekre "bízza" a felhasználó a vele kapcsolatos legkényesebb információkat). 

Használható ez a tudás a terrorizmus ellen is?

Mindezek után könnyen merülhet fel a kérdés, hogy képesek lehetünk e a terrorizmussal és a bűnözéssel megküzdeni ezeknek a rendszereknek a segítségével? A válasz az, hogy igen, a big data rendszerek segíteni tudnak a terrorizmus és a bűnözés ellen folytatott harcban is. Az egyik módszer erre ugyan az, ami a fentiekben fel lett vázolva. A rendőrság által működtetett informatikai rendszerek és weboldalak nemcsak a munkavégzést teszik hatékonyabbá azzal, hogy a használatuk kényelmesebb, hanem az adatbázisokban rögzített adatok alapján, azokat vizsgálva tudnak tendenciákat megfigyelni és aszerint intézkedni. A terrorizmus kapcsán hasonló a helyzet, egy kutatás (ami elsősorban nem a terrorizmus elleni küzdelemről, inkább a big data hasznosítási módjainak feltérképezéséről szólt) során összegyűjtötték és feldolgozták egy adott időperiódusban elkövetett összes terrortámadást, majd csoportosították őket hely, ideológia és a támadás módja szerint is.

Mit tudunk tenni ellene?

Források:
https://www.cambridge.org/core/journals/ethics-and-international-affairs/article/big-data-and-international-relations/BEFC907D1A5BFD9539D439261A6B71AB

Játék vagy üzlet? Az e-sport több tízmilliárdos piaca

Az úgynevezett e-sport, vagyis a videójátékokkal a játékosok, vagy ha úgy tetszik, „sportolók” egymással történő viaskodása minden bizonnyal hasonlóképpen nem mentes az adrenalintól és a virtustól, miként a klasszikusabbnak tekinthető sportok sem. Van azonban az e-sportban valami, ami olyan ijesztő egyszerűséggel tárja elénk a vonzónak talán nem minden szempontból tekinthető jövőt, amilyen jóstehetséggel az olümposzi sportok nem jeleskedhetnek. Ennek az egyediségnek a Kierkegaard-i mélységgel szöges ellentétben álló iránya tehát mindenképpen figyelemre méltó valami, még akkor is, ha nem tudjuk vagy akarjuk azt megállapítani, hogy mi. Nem vonnék párhuzamot, de az e-sportról egy bizonyos, nem éppen egészséges tartalmú és árulkodó nevű energiaital is az eszembe jut. Aminek most nem írom ide a nevét, mert nem dobnám fel a labdát, legfeljebb virtuálisan. Pumpkin heads.

Torzsás "torzsi" Ádám

Fenti két angol szó magyar jelentésének semmi köze a videójátékosok világához vagy magukhoz a videójátékokhoz. Sőt, az energiaitalok milliárdos gyártóihoz sincs köze. Miért van akkor a két szó ott ahol van? Azért, mert a művészi kifejezés eszköze. Sok ilyen szó, kifejezés vagy mondat van. Ideírok egyet magyarul is. A következő lesz, Aki még tanult az általános iskolában oroszul, az megtanult a sorok között olvasni.

Fenti kis felütéshez azért mégiscsak több tényező vezetett. Az egyik például a hír, hogy szülői felügyeleti eszközt kapott a Fortnite. Aki nem tudná, a Fortnite az Epic Games által fejlesztett és 2017-ben kiadott videójáték, azóta már több verziója is van.

MÉG NINCS KÉSZ! FOLYT. KÖV.

 

Adware és malvertising

1994, október 27-ét írunk és az interneten megjelenik az első reklám, a Hotwired.com oldalán. Ettől a pillanattól kezdve gyökeresen változik meg a reklámozás azon formája, amelyet addig ismertek.

 - ide valami szép átvezető a malvertisingba -

Az internetes reklám története

Az internetes, azaz online reklámok a promóció olyan eszközei, amelyek a világháló adottságait kihasználva juttatják el a marketinges üzeneteket a vevőkör felé. Ide tartoznak a banner reklámok (grafikai reklámok), a közösségi médiában megjelenő reklámok, a csoportosított reklámok, az e-mailes marketing és azon káros formája, a spam is.

Az első reklámok még csak emailekre és banner reklámokra korlátozódtak (amely már akkor sem volt sikeres), azonban ahogy egyre népszerűbb és széleskörben elterjedté vált, a cégek felismerték az internetben rejlő potenciált, amely további fejlődéséhez vezetett, így születtek meg például a pop-up, azaz felugró reklámok. Mivel mérhetetlenül bosszantó volt, hogy a felugró reklámok a legtöbb esetben eltakarták a böngészett oldalt/ információt, az "evolúció" következő pontja a pop-up adblocker-ek kifejlesztése, amelyek megakadályozták ezen fajta reklámok megjelenését.  A reklámozás e formája a mai napig használatos, kontroverzális jellege ellenére is.

Talán az egyik, ha nem a legnagyobb mérföldkő a reklámozás történetében a közösségi média platformok egyre szélesebb elterjedése. A Myspace, a LinkedIn megjelenése nagyjából végtelen felületet, és újabb lehetőségeket biztosított a cégeknek, hogy new wyas for companies to connect with customers. A mára már óriásira nőtt Youtube 2005-ös indulása óta pedig megteremtette a Video-ads műfaját, a cégek a videósközösséggel mutatta be termékeit (Bár ennek a morális része igen megkérdőjelezhető, hisz gyerekközönség számár is bármiféle szűrő nélkül reklámozhatnak a videósók a szponzorokon keresztül). 2010 óta pedig a mesterséges intelligencia is megjelenik az online reklámozásban, mint eszköz, ezzel növelve hatékonyságát.

Az OpenRTB protokoll megjelenése- ..... Adatink védelme gdpr megnövekedett ai használat

Az Adware és a Malvertising

Ha a reklámokat érintő problémákra gondolunk, legtöbbünknek elsőre csak a felszínes dolgok jutnak eszébe, pl.: a reklámok káros hatása az emberekre, a közszolgálati közlemények felkavaró mivolta, stb. Az átlagos internet felhasználó mit sem sejt a reklámokban rejlő vírusokról, amelyek jobb esetben csak egy idegesítő Chrome-bővítményt telepít a keresőmotorunkba, rosszabb esetben az egész számítógépünket is tönkre teheti. Ebben az esetekben beszélhetünk a Malvertising és az Adware fogalmáról.

Adware

Másnéven advertisement-supported software (reklám által futatott szoftver, talán így lehetne a legjobban megfogalmazni), amely automatikusan generál reklámokat, általában webböngészőben. Ezek a sokszor nemkívánatos (és irritáló) pop-up reklámok kétféleképpen kerülhetnek eszközeinkbe:

Leggyakrabban egy-egy ingyenes, internetes program letöltése során kerülnek a rendszerbe, a fő szoftver mellett kisebb "ajándék" szoftverek tartalmaz, pl.: adware-t. Ezáltal a fejlesztő pénzt keres, DE, a felhasználó ebbe nem egyezik bele!! Ritkábban pedig magában a szoftverben, operációs rendszerben találnak sérülékeny részeket akár hackerek, akik ezeket a réseket kihasználva más típusú (rosszindulatú) szoftvereket illeszthetnek ezekbe a programokba, ezzel megfertőzve a rendszert.

Mint sok minden más, az adware is csak a pénz miatt létezik, ennek terjesztői és fejlesztői többféleképpen keresnek pénzt a gyanútlan harmadik feleken, például: 

• Pay-Per-Click: a kattintás száma alapján 
• Pay-Per-View: a felbukkanó reklámok száma alapján
• Pay-Per-Install: letöltések száma alapján

Az adware programok vissza tudják követni a keresési és böngészési előzményeket, illetve a tartózkodási helyet, ezeket eladva egy harmadik félnek, így még több pénzre tehet szert a fejlesztő, tehát összességében nagyon jól jár vele mindenki, kivéve a felhasználó. ... spektrum egyik vége csak idegesítő és kellemetlen, másik vége kiberbiztonságra nézve veszélyes

még az adware fajztáiról pár szó

Malware

https://adtechbook.clearcode.cc/history-advertising-technology/

https://itmunch.com/online-ads-a-history/

https://en.wikipedia.org/wiki/Adware

https://www.kaspersky.com/resource-center/threats/adware

https://www.crowdstrike.com/cybersecurity-101/malware/malvertising/

https://www.avast.com/c-what-is-malvertising-how-to-stop-it

https://www.crowdstrike.com/cybersecurity-101/adware/

https://www.theatlantic.com/technology/archive/2017/04/the-first-ever-banner-ad-on-the-web/523728/

https://www.researchgate.net/publication/373252965_ONLINE_ADVERTISING_ _HISTORY_EVOLUTION_AND_CHALLENGES

https://www.techtarget.com/searchsecurity/definition/adware#:~:text=Adware%20is%20any%20software%20application,on%20the%20program's%20user%20interface.

https://adtechbook.clearcode.cc/history-advertising-technology/

https://www.reddit.com/r/Anticonsumption/comments/12kj9xl/i_absolutely_hate_how_the_internet_is_now_covered/

()

Linux Fejlődése és Jelentősége napjainkban - (template)

 Linux Története:

1991 - ben Linus Towalds úgy határozott, hogy egy saját oprendszert próbál létrehozni, mivel túl sokat kellett várni a GNU legúljabb fejlesztésére... így augusztus 25. - én létrejött a linux. egy nyílt forráskódú operációs rendszer. 

 

"Linux day:" 1999 - ben sok laptop / asztali gép már a windows - al együtt érkezett a felhasználókhoz, azonban ez egyes embereknek nem tetszett, ezért vissza vitték a gépeket az eladóhoz, és vissza kérhették a windows árát a gép árából...

Linux Sajátosságai:

- Open Source:
Linux nyílt forráskódja révén sokkal jobban testre szabható, mint a Windows,
vagy a Macos.

- Distributions:
Linux a Window - al ellentétben nem csupán 1 nagy verzióból áll, hanem több ezer
kisseb-nagyobb verzió létezik belőle, amiből nagyjából 100 aktív fejlesztés alatt áll...

- Protection:
mivel a linux egy közösség álltal vezetett distro, az updatek elsősorban a UX - et tartják szem előtt, a haszonhúzás helyett... éppen ezért sokan mondják, hogy a linux tűzfala a leghatékonyabb a 3 nagy rendszer közül...

 

Tévhitek a Linuxal:

- Terminál:
gyakori tévhit az, hogy a linux kezeléséhez meg kell tanulni kezelni a TERMINÁLT...
egy modern distro - ban mindent meg lehet oldani normál grafikai interfacel...

- Idő Igényes:
sokan mondják, hogy a linux egy teljesen új rendszer, és sok idő mire megtanulja az ember használlni...
nem. egy linux csak annyira bonyolult, amennyire a felhasználó akarja...
testreszabhatóságának köszönhetően tud úgy kinézni, mint egy Windows, vagy Macos.

- No Programs:
gyakori tévhit, hogy linuxra nincsenek programok, azonban ez csupán féligazság...
az igaz, hogy linuxra kevés programot portolnak, azonban linuxon vannak olyan alkalmazások, amikkel tudjuk futtatni a legtöbb windows / macos programot.

- Unreliable:
ez csak szimplán hazugság. nem véletlen terjedt el a linux elsősorban a szererek körében.
a linux ha jól lett felállítva, a legstabilabb rendszer tud lenni...

Linux napjainkban:

manapság egyre több videós javasolja, hogy Windows helyett használjunk Linuxot.
de miért lehet ez ?

- Macos / Windows túlzottan lekorlátoz.

- Windows rossz döntései (copilot ai, blue screen day)

- Windows - al ellentétben a Linux INGYENES,

 

https://gs.statcounter.com/os-market-share/desktop/worldwide

https://www.youtube.com/watch?v=a9ZSLNbgF14

További Ritka Operációs rendszerek:

- Solaris

- Free BSD

- Temple OS

Napjaink televíziója - Nő a streaming szolgáltatások befolyása

Napjainkban népszerű streaming szolgáltatésai:

Egyre kevésbé van használatban a televízió, helyét a streaming szolgáltatások veszik át, amik nagyobb kényelmet és rugalmasságot biztosítanak.
Legnépszerűbbek közé tartozik a Netflix, Max (korábbi nevén HBOGO), Disney+. Ezek mellett nagy népszerűségnek örvend az RTL és a TV2 csatornák online felületei melyeken visszanézhetőek a tévéműsorok. A YouTube-on is nézhetünk videókat vagy akár filmeket/sorozatokat is. 

A top hármas lista élén a Netflix áll, ezt követi az Amazon Prime Video, majd a Max.  

A Netflix 1997-ben jött létre és számos országban elérhető. Kezdetekben DVD-kel foglalkozott, majd ezt abbahagyta és 2010-től streaming szolgáltatás vált belőle. Csak előfizetéssel vehető igénybe, de cserébe rengeteg sorozatot és filmet biztosít, közük saját gyártásúakat is.

Az Amazon Prime Video szintén egy előfizetéses szolgáltatás ez alól kivétel néhány ország, ahol díjmentesen elérhető és használható. 2006-ban indult el az Egyesült Államokban Amazon Unbox néven, majd 2016-ra világszintűvé nőtte ki magát.

A Max 2018-ban jött létre Amerikában HBO Max néven, Magyarországon 2022-ben jelent meg. 2023-ban változott a neve Max-ra, ez már tartalmazza a Discovery+ tartalmait is. Csakúgy, mint a Netflix ez is csak előfizetéssel vehető igénybe.

A Disney+-ról is essen párszó, hiszen a lista negyedik helyezettje épphogy lecsúszott a dobogóról. 2019-ben indult Észak-Amerikában és Hollandiában. Sajátgyártású sorozatai és filmei nézhetők rajta. 2022-re jelent meg Magyarországon. A szolgáltatás a 2000-es évek sorozatait is nézhetővé tette jobb minőségben ezzel visszahozva ennek a generációnak gyerekkorát.

 

RTL+ és TV2 Play:

Az RTL+ és TV2 Play azok közé a streaming szolgáltatások közé tartozik, ami előfizetés nélkül is használható, bár korlátozásokkal. Az RTl+ engedi, hogy visszanézzük az adásokat, de csak korlátozott ideig, az előfizetők pedig bármikor visszatudnak nézni régebbi adásokat is. A TV2 Play engedi a műsorok visszanézését hosszabb időtávlatban is, az előfizetés a reklámmentességet biztosítja.

Bár ezeken a szolgáltatásokon a reklámok jelen vannak, ha nem vagyunk előfizető használók, de így is rugalmasságot adnak az adások visszanézéséhez ezzel megadva azt a kényelmet, amit a TV nem minden esetben tud biztosítani.

YouTube:

A YouTube is a streaming szolgálattások közé tartozik, amit 2005-ben hoztak létre. A szolgáltatás nem csak a zenehallgatást biztosítja, hanem nézhetünk rajta videókat és filmeket/sorozatokat is. A YouTube-nak is van egy Premium vagyis előfizetős változata, ami a reklámmentességet biztosítja és alvó képernyővel is tovább működik a lejátszás.

 

A streaming jövője:

A folyamatosan növekedő statisztikák pozitív jövőt ígérnek a streaming szolgáltatásoknak. Egyre nagyobb rugalmasságot és gyorsaságot tudnak biztosítani az 5G hálózatok terjedése miatt.

Nagy pluszt ad a streaming szolgálatásoknak, hogy reklámok nélkül, saját időbeosztás szerint lehet tartalmakat nézni. Mivel egyre több ilyen szolgáltatás jelenik meg így fel kell venni a cégeknek a versenyt a konkurenciával és folyamatosan fejlődniük kell, hogy használóikat meg tudják tartani.

Zenei streaming

A befektetők negatív vélekedését elsősorban a gyenge kínai adatok erősítették, ami önmagában is érdekes történet. Mint Pletser Tamás mondja, Kína elég erős az elektromosautó-piacon, így a kisebb személyautóknál az elektromos hajtás hódít, míg a kamionoknál az LNG, vagyis a cseppfolyósított földgáz mint hajtás. Kína ezt részben pont az OPEC miatt támogatja.

 Kínának ugyanis elege van abból, hogy kiszolgáltatott az exportáló országok szervezetének, amely amint gyengébb az ár, visszafogja a termelést, és így megint megpróbál áremelkedést kikényszeríteni. Az LNG-piacon nincs ilyen kartell, ráadásul Katar, Ausztrália, az Egyesült Államok és Mozambik is akkora fejlesztéseket jelentett be, hogy nagyon megnőhet a közeljövőben a kínálat.

'Letöltenél egy kocsit?' - A fájlmegosztás története

A fájlmegosztó szolgáltatások közel egyidejűleg fejlődik az internettel, és ahogy egyre több felhasználói igényt elégítenek ki, annál több problémába ütköznek ezeket a szervereket üzemeltető cégek és személyek. Egy rövid összefoglaló során megtudhatjuk az első fájlmegosztó oldalakat, a működésüknek az alapjait, és hogy milyen módon próbáltak harcolni ezen szolgáltatások ellen.

P2p és a Torrent

Peer-to-peer

Szerver

Torrent

Az első fájlmegosztó oldalakat 

A Napster 1999-ben kezdte üzemeltetését Shawn Fanning amerikai hallgató által, ami elérhetővé tette, hogy MP3 fájlokokat lehessen megosztani a felhasználók között. Az oldal gyorsan népszerűvé vált, de végül 2001-ben szerzői jogok megsértése és perei miatt leállították az üzemeltetését.

Gnutella

Bitcoin

BitTorrent - 'felszeletelni', Bram Cohen

KaZaa 

'Lopás az bűn'

Copyright (Napster)

Piracy

Anti-piracy

You wouldn't steal a car reklám & backfires

KaZaa elleni kampány & eMule

for later:

https://www.diigo.com/profile/fodorjanos/p2p
https://www.diigo.com/profile/fodorjanos/copyright

https://www.britannica.com/technology/P2P

https://www.engadget.com/2008-03-14-verizon-gloms-onto-p4p-doubles-up-on-the-competition.html

https://m.sg.hu/#gsc.tab=0

“A világ legrészletesebb földgömbje” (Geolokáció és térképalkalmazások)

Vázlat:

1. Mi az a geolokáció?

2. Hogyan jött létre és hol jelenik meg? 

3. Mitől félnek sokan?

4. A Google térképről

5. GPS működése, hogyan határozza meg az aktuális helyet a térkép?

6. Google Earth

7. Egyéb térkép típusok ismertetése

virtuális utazás?

 1. Mi az a geolokáció:

A geolokáció meghatározza a hollétünket és hozzájárul az utazásunkhoz. Segítségünkre van, ha ismeretlen helyen járunk és valamit keresünk. A geolokációt szokták másnéven “hely alapú szolgáltatásnak” is nevezni. Ez a szolgáltatás rendkívül hasznos, főleg ha olyan helyen járunk, ahol nem ismerjük a környezetünket. 

2. Hogyan jött létre és hol jelenik meg? 

A geolokáció alapja a GPS ezért a létrejöttét

A GPS elsőnek Amerikában jelent meg az 1970-es években, majd tíz évvel később elterjedt a világ többi részén is. 

A térképeket már nagyon régóta használják az emberek a tájékozódáshoz, a digitalizálás fejlődésével a térképek használata is fejlődött. 

Sokak szerint ugyanakkor vannak hátulütői. 2012-ben kutatók megkérdeztek 1000 embert, hogy mitől tartanak és a legtöbben attól féltek, hogy a hirdetők illetéktelenül juthatnak hozzá az adatainkhoz és hogy a földrajzi helyzetük információja veszélyes helyzetbe sodorja őket.

A geolokációt felhasználják különböző adatok kiszűrésére. Az online marketingesek felhasználják ezt a lehetőséget. Ha rákeresünk valamire, például múzeum, vagy könyvtár, akkor a hozzánk legközelebb eső helyet fogja bedobni.

A GPS működéséhez szükség van műholdra, monitor állomásra és vevőberendezésre. Működik földön, vízben és levegőben is, ami lehetővé teszi a különböző közlekedési eszközök helyzetét. Hely, idő és sebesség mérés az alapja. 

A Google térkép segít a navigálásban, útvonalterveket készít és az aktuális információkat felhasználva a leggyorsabb utat jelöli ki. Be lehet állítani a hangos navigálást, amely vezetésnél úgy segít, hogy szól mikor melyik irányba kell menni. Viszont ez nem elérhető minden nyelven és országban. Használatához szükséges a GPS bekapcsolása.

A Google Earth úgy nevezi önmagát, hogy “a világ legrészletesebb földgömbje”. 

Ki lehet választani, hogy mit mutasson…

Nagyon jó lehetőség az oktatásra

Összegzés: Tehát a térkép képes az oktatásra, a tájékoztatásra, iránymutatásra és felfedezni új területeket, éttermeket és látnivalókat.

https://support.microsoft.com/hu-hu/office/egy%C3%A9ni-t%C3%A9rk%C3%A9p-l%C3%A9trehoz%C3%A1sa-a-power-mapben-e4b00d30-c8c0-4a14-ba2b-ac3316a2eb94