keresés

2024. december 10., kedd

Booktuberek és könyvbloggerek

Az olvasás és a könyvek jelentős szerepet játszanak az emberek életében és kultúrájában megjelenésük óta. Legyen szó tanulásról, szórakozásról a könyvek szinte kivétel nélkül ezek alapjait képzik. A mai modern, úgynevezett digitális korban az olvasás és a könyvek egyre elfeledetebbé váltak, népszerűségük rohamosan hanyatlik. Ezért különböző kiadók, elszánt könyvmolyok a népszerűsítéset a közösségi médiában és az online platformokon végzik, így az olvasás szeretete közösséget és közösségi élményt teremtett. Különösen figyelemre méltóak a booktuberek és könyvbloggerek, akik véleményükkel jelentős hatást gyakorolnak a könyvpiacra, valamint az olvasás jövőjére. De mi is az a booktuber, és mi különbözteti meg őket a könyvbloggerektől?

Mi az a booktube, Ki az a booktuber?


A booktuberek könyves tartalomgyártók, akik a YouTube-on, valamint újabban más a TikTok-on osztják meg videós tartalmaikat. A "booktube" kifejezés könyvekről szóló videók gyártását, megosztását jelenti. Ennek sokszor célja az olvasás népszerűsítésére és különböző könyvek marketing, pr reklámozása. A booktuberek a videóformátum segítségével osztják meg véleményeiket, ajánlásaikat és könyves élményeiket. Leggyakoribb témák közé tartoznak a kritikák, ajánlók, olvasási kihívások, tematikus listák és a könyves unboxing. A közönség számára a vizuális és személyes élmény különleges tényező: booktuberek nemcsak könyvekről beszélnek, hanem az olvasás élményét is átadják nekik. Így az olvasók könnyedén kapcsolódhatnak olyanokhoz, akik hasonló könyveket olvasnak. A booktube közösség jelentős növekedésen ment keresztül az évek során. Mivel a platformok vizuális jellege lehetővé teszi a személyes interakciót, a nézők könnyen kapcsolatba léphetnek a booktuberekkel, kérdéseket tehetnek fel, részt vehetnek a vitákban és diskurzusokban. A booktuberek személyisége és stílusa kulcsszerepet játszik a közönség elnyerésében, így a legnépszerűbb booktuberek valójában a könyves világ influencerei.

 

A becomeawritertoday.com szerint ők a top10 legnagyobb nevek, akiket követni kell:

  1. Jesse the Reader
    1. -386 ezer feliratkozó, 2012. óta
  2. Ariel Bissett
    1. -347 ezer feliratkozó, 2012. óta
  3. withcindy
    1. -563 ezer feliratkozó, 2018. óta
  4. PeruseProject
    1. -383 ezer feliratkozó, 2013. óta
  5. polandbananasBOOKS
    1. -453 ezer feliratkozó, 2010. óta
  6. The Artisan Geek
    1. -92,2 ezer feliratkozó, 2013. óta
  7. Bowties & Books
    1. -38,6 ezer feliratkozó, 2018. óta
  8. NayaReadsAndSmiles
    1. -76,9 ezer feliratkozó, 2014. óta
  9. Leena Norms nem csak könyves tartalmakat gyárt, így őt csak név szerint említem a 9. helyen.
  10. Jack Edwards
    1. -1,43 millió feliratkozó, 2014. óta

Magyar viszonylatban a teljesség igénye nélkül gyűjtöttem az alkotókat akik jelenleg is aktívak a YouTube-on:

  1. Andi kis könyves világa
    1. -6,55 ezer feliratkozó, 2016. óta
  2. Bloomybooks
    1. -244 feliratkozó, 2020. óta
  3. booksflyingaround
    1. -1,17 ezer feliratkozó, 2018. óta
  4. Booksnail
    1. -909 feliratkozó, 2021. óta
  5. Booktube Könyvklub
    1. -1,36 ezer feliratkozó, 2021. óta
  6. Borító alatt
    1. -1,4 ezer feliratkozó, 2021. óta

Mi az a könyvblog, Ki az a könyvblogger?


A könyvblogger az a személy, aki írásos formában osztja meg könyves élményeit, tapasztalatait. Szöveges tartalmakat publikálnak, és a blogok mellett egyéb közösségi médiás felületeken (például Instagram, Twitter, ritkábban Tumblr és Facebook) is jelen vannak. A könyvblogok fő célja, hogy részletes kritikákat, ajánlókat és különféle olvasói élményeket nyújtsanak, de emellett a bloggerek kapcsolatban állnak olvasóikkal, akik gyakran kommentekben fejtik ki véleményüket, vagy kérdéseket tesznek fel. A könyvbloggerkedés előnye, hogy részletes véleményeket írnak, amelyek segíthetnek az olvasóknak a legmegfelelőbb könyv kiválasztásában. A szöveges formátum lehetőséget ad a mélyebb elemzések, összehasonlítások és háttérinformációk megosztására. A blogbejegyzések szabadabban szerkeszthetők, és hosszabb terjedelmet biztosítanak, mint egy videó, így lehetőség van az irodalmi művek aprólékos kifejtésére.

Olyan oldalak elterjedtek, mint a GreatestJournal, LiveJournal és a WordPress. Magyarországon is megjelentek weboldalak, például a gportal.hu, blogger.com.

2024-ben ezeket a top10 külföldi könyves blogok a Reedsy alapján:

  1. GLBT Reviews
  2. Carol Baldwin’s Blog
  3. Jessicamap Reviews
  4. Whispering Stories
  5. Ginger Nuts of Horror
  6. A Thin Slice of Anxiety
  7. The Literary Edit
  8.  Books In Her Head
  9. The Book Nanny
  10. Read and Rated

Magyar nyelvi viszonylatban az alábbi blogokon lehet könyves tartalmakkal találkozni:

  1. Tekla blogol
  2. Zakkant olvas
  3. Könyvparfé
  4. Könyvvizsgáló
  5. Milyen könyvet olvassak?
  6. KönyvHét
  7. A másik világ

Különbségek és hasonlóságok

A booktuberek és a könyvbloggerek ugyanazt a célt szolgálják: olvasás népszerűsítése, könyvek és irodalom iránti érdeklődés felkeltése. Azonban míg a booktuberek inkább a vizuális tartalmakra építenek, és a videók által közvetítik az olvasás élményét, a könyvbloggerek az írott szó erejére támaszkodnak, és egy-egy könyvről részletes elemzéseket, hosszú bejegyzéseket írnak. A két közösség között a formátumban és a tartalom felépítésében van különbség. A booktuberek gyors, könnyen fogyasztható tartalmakat készítenek, amelyek általában 5-20 perces videók formájában jelennek meg. A könyvbloggerek ezzel szemben hosszabb bejegyzéseket írnak, amelyek alaposan kifejtik a könyveket és elemzéseket tartalmaznak. A videóformátum interaktívabb és személyesebb hatást kelt, míg a szöveges formátum intellektuálisabb, részletesebb megközelítést tesz lehetővé.

Booktuberek és könyvbloggerek közönsége és hatása


A booktuberek és könyvbloggerek közönsége nagyrészt a fiatalabb generációk köréből kerül ki. Ők a közösségi médiát napi szinten használják, szeretnének kapcsolatba lépni más könyvszeretőkkel. Ez a közönség gyakran aktívan kommentálja a videókat és bejegyzéseket, illetve megosztja saját olvasási élményeit. A booktuberek és könyvbloggerek hatása egyre inkább növekvő jelentőséggel bír. A legnépszerűbb személyek gyakran influencerekké nőték ki magukat, így képesek könyveket népszerűsíteni és eladni. A kiadók és könyvesboltok, kereskedők is egyre inkább figyelnek a könyvbloggerek és booktuberek ajánlásaira, mivel a közönségük gyakran megbízik az ő véleményükben. Az olvasók azonban már nemcsak a hagyományos könyvesboltokban keresnek könyveket, hanem egyre inkább az online közösségi platformokon, webáruházakban a fizikális változat mellett már ebook formában is. A közösségi médián a véleményformálók hatása lehetővé teszi, hogy a könyvek gyorsan elérjék a potenciális olvasókat.

A könyvek és az olvasás jövője

A booktuberek és könyvbloggerek közössége hozzájárult ahhoz, hogy az olvasás egyre inkább közösségi élménnyé váljon. A hagyományos olvasási szokások mellett az internetes platformokon való könyvmegosztás és könyves beszélgetések új módon alakítják az irodalmi kultúrát. A jövőben valószínű, hogy a könyvbloggerek és booktuberek szerepe tovább nő, és a közönségük folyamatosan bővülni fog. A könyvek digitális térben való népszerűsítése nemcsak az olvasók közötti kapcsolatokat erősíti, hanem a könyvek új formáit is életre hívja. A hagyományos irodalom mellett a digitális formátumok, a hangoskönyvek és az e-könyvek egyre inkább jelen lesznek.

Összegzés

A booktuberek és könyvbloggerek az olvasás és a könyvek népszerűsítésének új formáit hozták létre az internetes világban. A videómegosztóplatformok és a blogok segítségével közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki a közönséggel és az olvasás élményét nemcsak véleményformálással, hanem közösségépítéssel is gazdagítják. A booktuberek és könyvbloggerek hatása a könyvpiacra és az olvasói kultúrára egyre nagyobb, szerepük a jövőben tovább fog erősödni, ahogy az olvasás és a könyvek digitalizálódása egyre inkább teret nyer.

2024. november 18., hétfő

Robotika

Robotika definíciója: Az a tudomány és technológia, amely képes olyan tevékenységek végrehajtására, amiket az élőlény végezhet.

Vagyis tulajdonképpen olyan tárgyakról beszélhetünk, melyek képesek valamilyen emberi cselekvés elvégzésére, ez megtörténhet ismétlődő módon vagy a mesterséges inteligencia által. A feladatsorok általában előre be vannak programozva, ezek által pedig interakcióba lépnek a fizikai világgal. A robotok feltalálásának oka leginkább az emberi munka segítése, munkafolyamatok felgyorsítása. A robot szót Karel Capek, a cseh drámaíró tette népszerűvé az 1921-ben megjelent színművén keresztül, melynek címe a Rossum's Universal Robots volt. Ennek témája az emberiség elembertelenedése egy olyan világban, melyet a technika ural. A robot szó eredete egy szláv szó:robota, jelentése pedig munka. Autonóm tevékenységű, munkáját teljesen önállóan vagy emberi beavatkozással végzi.

2024. november 12., kedd

Az eltűnő internet, a megőrzés hiánya


 Az egyre digitálisabbá váló világunkban történelmi feljegyzéseink, kulturális tárgyaink és személyes emlékeinket egyre gyakrabban tároljuk digitális formátumban. Egy aggasztó tendencia azonban megjelent, digitális történelmünk jelentős részét elveszítjük

Mesterséges intelligencia rossz kezekben

A mesterséges intelligencia egy számítógépes rendszer azon képessége,
hogy az emberi kognitív képességeket (mint például tanulás, problémamegoldás) tudja utánozni. A sci-fi művek közkedvelt eleme, de már az antikvitásban megtalálható a koncepció. Például az MI elődjének tekintik Ovidius Átváltozások c. művében Pügmalión történetét, aki beleszeret az általa készített elefántcsont szoborba, amit később Aphrodité életre is kelt neki. Kevésbé pozitív történet már Samuel Butler Erewhon c. 1872-ben megjelent műve, amiben elsőként szerepel az az elképzelés, hogy a gépek öntudatra ébredhetnek. Az alkotások nagy része negatív képet fest a mesterséges intelligenciáról. Ennek ellenére ma már mindennapjaink részévé vált, de nem hiába, jelentősen megkönnyíti az életünket. A legtöbb ember keresett már Google Maps-en, hogy megtudja hogyan jut el A-ból B-be. Lássuk be, egyszerűbb, mint elővenni egy papíralapú térképet, ami nem rendelkezik minden tömegközlekedési eszköz információjával. Vagy jelentősen könnyebb a munka egy online szótárral, nyelvfordító alkalmazással, mint könyvbéli társaikkal. A technológiát rengetegféleképpen fel lehet használni. Mindennapi életben, szórakozásban, munkában, orvoslásban, mind segítségünkre van. Mégis egyre többet hallani negatív hatásairól, vagy inkább nem megfelelő módon való alkalmazásáról.

A deepfake hamis világa

A deepfake a gépi tanulás egy speciális fajtájával, az úgynevezett „mély tanulással” előállított képeket, videókat, vagy akár hanganyagokat jelenti. A mély tanulás hasonló minden más gépi tanuláshoz, ahol az algoritmust példákkal táplálják, hogy a gép ezek alapján hozzon létre valamit. Mi is hasonlóan tanulunk; egy kisbaba mindenfélét a szájába tesz, így gyorsan megtanulja, hogy mi ehető és mi nem. A házban lévő tárgyak hasonlatosak az interneten található valós képekhez, a csecsemő képessége pedig, hogy egy idő után ránézésre felismerje valamiről, hogy ehető e vagy sem, anélkül, hogy a szájába tegye, hasonló az algoritmus azon képességéhez, hogy a meglévő adatok tanulmányozása után hamis képeket hozzon létre, amik hasonlítanak a valódi képekre.

Ehhez még hozzájön, hogy komplex deepfake-k létrehozásához valójában két algoritmust használnak. Az egyik arra van betanítva, hogy valódi képekről létrehozza a lehető legjobb másolatot, míg a másik feladata, hogy észlelje, ha egy kép hamis. Ezt a folyamatot oda-vissza ismételgetik, mindkettő egyre jobban végezve munkáját. Ezzel a módszerrel egy olyan modellt kapnak, ami rendkívül ügyesen tud hamis képeket, videókat gyártani.

Deepfake anyagokkal nagyrészt különféle közösségi média felületeken, illetve youtube-on, tiktok-on találkozhattunk, de alkalmazták már a technológiát a filmiparban is. A The Mandalorian sorozatban például megjelent a fiatal Luke Skywalker, akit a 70 éves Mark Hamill már nem tudott volna eljátszani. Az Anthony Bourdain, elhunyt sztárséfről szóló Roadrunner c. dokumentfilmben mesterséges intelligencia segítségével olyan mondatok hangzottak el Bourdain hangjával, amiket ugyan leírt, de sosem mondott ki. Az internetre feltöltött anyagok egy része természetesen poénkodás céljával készült, a legtöbb videóról, illetve hanganyagról könnyen meg lehet mondani, hogy nem valós. Azonban, ahogy előbb is említettem, az MI tanul (meg persze az emberek is, akik dolgoznak vele). Egyre jobb és jobb deepfake-k készülnek, és lesznek felkapottak az interneten. De nemcsak az anyagok minősége nő, hanem a mennyisége is, hiszen egyre könnyebb elkészíteni őket köszönhetően a sok online megjelent szolgáltatásnak, amiket a laikusok is könnyen használhatnak. 2022-ben például az ElevenLabs vállalat bemutatott egy szolgáltatást, amivel hatásosan le lehet klónozni bárki hangját. Csupán 5 dollárra és 45 másodperc hanganyaghoz van szükséged arra, hogy lemásold valaki hangját. Nem meglepő, hogy a mesterséges intelligenciával készült visszaélések mennyisége is megnőtt.

A Sensity AI 2020. decemberi jelentésében arról számolt be, hogy több mint 85.000 káros deepfake videót észleltek úgy, hogy a mérések kezdete óta, vagyis 2018 decembere óta, a mért szám félévente megkétszereződik. Ráadásul a jelentés csak közszereplőkről készített videókról számol be, magánszemélyekről nem, pedig rengeteg őket érintő eset van. Ez főként egyszerűvé vált annak köszönhetően, hogy a Tiktok, a Youtube vagy az Instagram végtelen anyagot szolgáltat deepfake-k elkészítéséhez.

Csalók profitálnak

Az arizonai Jennifer DeStefano ijesztő csalásnak lett majdnem áldozata. Ugyan nem szenvedett anyagi károkat, de az eset igen traumatizáló lehetett. Egy ismeretlen szám hívta, amit azért vett fel, mert idősebbik lánya egy sítúrán vett részt, gondolta lehet onnan hívják. A hívásban ijedt és síró lánya szólalt meg, aki segítségért könyörgött anyjának, mert férfiak tartják fogva. Ezután egy férfi követelt pénzt a nőtől, megfenyegetve, hogy a lányt túladagolják drogokkal, ha nem küldi. Szerencsére DeStefano nem volt egyedül, miközben a férfival egyezkedett barátnői kapcsolatba tudtak lépni a lánnyal, aki az apjával volt. Ha nem így lett volna 50 ezer dollárt csikarhattak volna ki tőle. DeStefano nyilvánosság előtt beszélt a vele megtörténtekről, ennek hatására többen jelentkeztek, akiket ugyanígy akartak átverni, illetve olyanok is, akiket sajnos sikerült is átverni.

Életek tönkretétele

Még a deepfake technológiát megelőzte a face swap. Ennek lényege, hogy valaki arcát egy másik ember fejére illesztik be, ami a mesterséges intelligencia bevonásával ma már nagyon meggyőző eredményeket képes hozni. Hatalmas problémát jelent, amikor ezt a technológiát pornográf videók létrehozására használják. Például Kristen Bell és Scarlett Johansson színésznővel több ilyen videót is készítettek. Az egyik ilyen hamis videó, ami „kiszivárgott” felvételként volt feltüntetve, több mint 1.5 millió megtekintést kapott. Viszont nem csak híres emberek vannak veszélyben. 2024 augusztusában egy dél-koreai egyetemi diák kapott üzenetet Telegramon. Két kép szerepelt benne, az egyik pár napos volt, valaki lefotózta őt. A másik pedig egy deepfake technológiával elkészített pornográf kép volt. Az üzenetben megfenyegették a lányt, hogy ki fogják szivárogtatni a képet. Ez viszont nem egyedüli eset. Nem sokkal ezelőtt derült ki, hogy a rendőrség az ország két neves egyetemén működő deepfake pornógyártó csoportok után nyomoz. Ko Narin újságírónő meg volt győződve arról, hogy még több ilyen csoport létezik, így elkezdett utána járni. Több tucatnyi csoportbeszélgetést leplezett le a Telegramon, amikben a tagok olyan nők képeit osztották meg egymással, akiket ismertek, és egy MI szoftvert használva percek alatt készítettek róluk pornográf képeket. Felfedezte, hogy ezek a csoportok nem csak egyetemistákat vettek célba, hanem voltak chatszobák, amik egy-egy gimnáziumnak, vagy akár általános iskolai felső tagozatos iskoláknak szenteltek. Ha egy diáklányról sok kép készült még különálló chatszobát is létrehoztak neki. A legrosszabb, amit Ko felfedezett, egy specifikus iskola kiskorú diákjairól készült képeknek létrehozott csoport volt, amiben több mint 2000 tag volt. Több mint 500 iskola és egyetem volt érintett, az áldozatok többsége 16 éven aluli lehet.

Sajnos a beleegyezés nélküli pornográfia tölti ki a deepfake tartalmak nagy részét. A Sensity AI 2020-ban megállapította, hogy a deepfake videók körülbelül 90-95%-a 2018 óta főként ilyen anyagot tartalmaz. Sajnos úgy tűnik, 2020 óta nem javult a helyzet.

Mesterséges szocializálódás

Az MI chatbotok használata különösen népszerű most. Beszélgethetsz velük, ha unatkozol, kérdezhetsz tőlük, ha valamire nem tudod a választ, megírathatod velük a házifeladatod. Sokan kritizálják is emiatt, hiszen plágiumnak minősíthető a chatbot által írt dolgozat, illetve a diákok fejlődését is visszatartja, ha ilyen eszközökkel élnek az önálló munka helyett. Azonban nem csak az emberekre való hatásától kellene tartanunk. A természetre nézve kifejezetten károsak az ilyen alkalmazások. A gépi tanulási modellek betanításához hatalmas mennyiségű adatra van szükség, ami pedig nagy számítógépes teljesítményt igényel. A Massachusetts Egyetem tanulmánya szerint egyetlen MI modell betanítása annyi szén-dioxidot bocsáthat ki, mint 5 autó teljes élettartama során. Minél komplexebb a modell, annál több energiát vesz igénybe a betanítás. A chatbotokat általában felhőszervereken tárolt adatokkal tanítják be, amelyekhez hatalmas adatközpontokra van szükség. Sokszor vízrendszereket használnak az ilyen központok berendezéseinek hűtésére és működésének fenntartására. A Washington Post tanulmánya szerint egy GPT-4-t használó chatbot által generált 100 szavas email kb fél liter víznek felel meg. Megszorozva a felhasználók számával világszerte, ez hatalmas nyomást jelent egy amúgy is szűkös erőforrásra.

Mi lesz most?

Mivel a mesterséges intelligencia egy nagyon szerteágazó, sok mindenre alkalmazható technológia, a vele járó problémák is hasonlóan változatosak. Különösen nehéz, hogy nagyon gyorsan és folyamatosan változó dologról van szó. Sajnos az igazságszolgáltatás, a jogalkotás egyelőre nem képes tartani az ütemet ezzel a rohamos fejlődéssel. A világ különböző részei másképp kezelik az ügyet, ami megint problémákat vethet fel, hiszen az internet egy határokon átívelő hálózat, bárki bárhonnan okozhat kárt a másiknak rajta, ezekkel a technológiákkal pedig a lehetséges kár nagysága is megnőtt.

Ahogy látszik, egyelőre nem attól kell félni, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a hatalmat az emberiség felett, hanem attól, hogy az emberek miként alkalmazzák. Viszont nem szabad elbújni az ilyen problémák elől, azt gondolni, hogy ilyen nem történhet meg velünk. Minél inkább beszélünk erről, foglalkozunk vele, annál jobban fognak azok is, akik tehetnek is ellene valamit.

 

Források:



2024. november 11., hétfő

A robotika hatásai a mindennapi életünkre

Robottervezés (Forrás: unite.ai)
A robotok elterjedésének előzményeit leginkább a természetben kereshetjük. A kezdetekben (ókorban, középkorban) a technikai fejletlenségek miatt főként az emberek végezték el a munkák jelentős részét, amely sokszor volt megerőltető. Később az ipari termeléseknél gyakran fordultak elő olyan robbanással és mérgezéssel járó folyamatok, amelyek a dolgozókra nézve veszélyesek voltak. E körülmények hatására egyre több ezermester dolgozott azon, hogy egy olyan szerkezetet alkosson, amely megkönnyíti a munkavégzést. A legelső robotok (pl. robotkacsa) bár nem voltak alkalmasak arra, hogy bizonyos folyamatokban be lehessen őket vetni, mégis hozzájárultak a robotika tudományának kiteljesedéséhez. Az első sorozatgyártású automatizált rendszerek a 20. század közepén jelentek meg, amelyek lehetővé tették a termelés megfelelő optimalizálását és a munkaerőproblémák kiküszöbölését. A robottechnika, a műszaki tudományok egyik ágává fejlődött ki és az 1970-es években vált önálló tudományterületté. Feladatai közé tartozik a robotok tervezése, építése, fejlesztése, valamint a mérnöki tervezéseken túl érinti a matematika és az informatika tudományát is.

Néhány fontosabb időpont a sorozatgyártás kezdetén:
  • 1959-ben az első sorozatgyártású ipari robotot fejleszti ki a Planet Corporation.
  • 1960-ban bemutatták az Unimate-t, az első számjegyes vezérlésű, hidraulikus hajtású robotot.
  • 1966-ban megalkotja az első festőrobotot a a Trallfa cég.
  • 1975-ben a SIGMA robot végrehajtja az első szerelési műveletet.
  • 1978-ban a PUMA sorozatgyártása megkezdődik.
  • 1979-ben a SCARA-t bemutatja a Yamanashi Egyetem.
  • 1984-ben a WABOT-2 antropomorph robotot kifejleszti a Waseda Egyetem.
  • 1985-ben világméretűvé válik a harci és az autonóm mobil robotok gyártása.
  • 1995-ben elterjed az emberi mozgásokat végző gépek készítése.
  • 1998-ban az USA-ban szabadalmaztatják a robotok orvosi alkalmazását.


A robotok működése és a robottervezés szempontjai


Többféle robottípus megjelent az évtizedek folyamán, amelyeket a technika fejlődésével folyamatosan korszerűsítenek és ezáltal egyre intelligensebb gépek kerülnek a forgalomba. Többféle csoportosításuk lehetséges és többféle külalakban fordulnak elő. Mobilitásukban is van különbség, hiszen valamelyik robot képes a helyváltoztatásra, valamelyik pedig helyhez van kötve. Az utóbbi leginkább az ipari robotokra jellemző, amelyek robotkarok segítségével különböző anyagmozgató vagy szerelési munkálatokat végeznek. A humanoid robotok az emberi viselkedést és kinézetet próbálják leutánozni. Általában egy fejjel, két karral, két lábbal rendelkeznek és képesek reagálni az emberi érzelmekre. A játékrobotok gyártásának célja leginkább a tanulás segítése és a szórakoztatás, főként a gyermekek számára készülnek. A robotok működésének alapja tehát a megfelelő programozás, ami meghatározza, hogy milyen feladatokat végezzen el és hogyan viselkedjen. Egy motorikus (elektromos vagy hidraulikus) rendszer segíti a mozgást, amit egy beprogramozott vezérlőegység irányít. A gépek érzékelőkkel tudják érzékelni a környezetüket, reagálnak a környezeti változásokra és feldolgozzák az információkat is. Működésük tehát egy összetett folyamat, amit egy beépített eszköz: a mesterséges intelligencia irányít.

A robotok alkotásánál három fő szempontot tartanak szem előtt:
  1. az egyik feltétel, hogy a robot ne okozzon kárt az emberben és ne tűrje tétlenül, hogy az emberi lény kárt szenved
  2. a gép engedelmeskedjen az emberi utasításra, kivéve, ha az az első törvénybe ütközik
  3. a robot gondoskodjon a saját védelméről, ha az nem ellentétes az első vagy második törvény előírásaival.

Milyen területeken alkalmaznak robotokat napjainkban?


Optimus
Napjainkban a robotok alkalmazása az egész világon elterjedt az ipartól kezdve az egészségügyön át a háztartásokig. A robotgyártásban a világelső pillanatnyilag Japán, az ötödik helyet pedig Kína foglalja el.
Ipari robotokat például az autógyártás területén találhatunk. Az egyik ilyen cég Kínában a VW, ahol a festési és az összeszerelési munkálatokat automatizált gépek végzik. A gyárban nemrégiben mutatták be az első kétlábú emberszerű robotot, amely az egyszerűbb folyamatokban vesz majd részt, például ellenőrzi a gyártáshoz szükséges alkatrészek állapotát. A Walker S nevű robot működéséről az UBTECH robotgyártó cég nemrég tett közzé egy rövid bemutatót. A VW vállalat jelenleg egy teljesen automatizált gyár kialakításán dolgozik Csintaóban, ahol főként humanoid robotokat kíván majd alkalmazni.
A nyáron hozta nyilvánosságra Elon Musk Optimus nevű humanoid robotját, ami 2025-ben megkezdheti a munkát a Tesla gyáraiban. A gépember átlagos testalkatú, 170 centiméter magas és a monotonabb, veszélyesebb folyamatoknál fogják majd bevetni. A Tesla vezérigazgatója reméli, hogy megkezdődhet a tömeggyártás 2026-tól és más cégeknek is értékesítheti majd az Optimust.
Pár hónapja hazánkba, az Ortopéd Sebészeti Centrumba érkezett egy amerikai fejlesztésű robot: a ROSA. Jelenleg a gép egy sebészorvosi csapattal dolgozik együtt és a térdprotézis-beültetéseknél segédkezik. Az új módszer leegyszerűsíti a műtét folyamatát és az új térdízület is kényelmesnek bizonyul a beteg számára. A ROSA robot segítségével évente 500-600 térdműtétet el tudnak végezni, valamint 2025-től tervezik az alkalmazását a váll- és csípőprotéziseknél is.
Egyre több étterem alkalmaz már intelligens robotpincéreket, amelyek az ételt kiviszik a vendégeknek és az üres tányérokat is beszedik az étkezések után. Így épp egy forgalmasabb időszakban jelentős terhet levesz a pincérek válláról ez a kis gépezet. Az új LG CLOi ServeBot (LDLIM31) robot képes követni az elvégzett kiszállításokat, hiszen a belső kamerák érzékelik a kivett ételeket.
Világszerte egyre több bevásárlóközpontban, repülőtereken, kávézóban vagy intézményben, könyvtárakban is fellelhető a híres Pepper robot. Ő mindig kedvesen és segítőkészen áll rendelkezésünkre, ha épp útbaigazításra vagy információra van szükségünk. A humanoid robotasszisztenst a japán Softbank cég fejlesztette ki 2014-ben és kizárólag fejlesztőknek gyártja. A magyarországi viszonteladója jelenleg a Netlife Robotics, amely a robot számára egy voicebotot fejlesztett ki, ezáltal képes magyarul is beszélgetni. Pepper magassága eléri a 120 cm-t és egy beépített arcfelismerő, arckövető funkcióval rendelkezik. A robot két kamerával és több szenzorral, érzékelővel van ellátva, amelyek megérintésével különböző mozdulatokat tud végezni.
Xiaomi Mi Robot Vacuum Mop 2 Ultra
A háztartási robotok piaca is egyre inkább kiszélesedik és mindig újabb modellek jelennek meg évről évre mindenféle márkatípusban. Nagy előnyük, hogy időt és energiát spórolnak meg nekünk, hiszen ameddig a gép dolgozik a háztartás körül, például lenyírja a füvet, addig olvashatunk vagy épp nézhetjük a tévét. A lakásban pedig a felmosó- és porszívó robotok lehetnek a segítségünkre. Például a Xiaomi Mi Robot Vacuum Mop 2 Ultra porszívók beépített intelligens AI-alapú tér- és tárgyfelismerési képességgel vannak ellátva, többféle tisztítást tudnak végezni és megbirkóznak a nagyobb mennyiségű állatszőrrel is. Ráadásul olyan okosak már ezek ez eszközök, hogy miután elvégezték a feladatukat visszagurulnak a töltőállomásra.
 
Összességében elmondható, hogy napjainkra a robotok alkalmazása egyre több területen elterjedt és egyre inkább kiveszi a szerepet a háztartásokban. Az előbbiekben bemutatott felhasználási területek közül ezek csak néhányak. A gépek felelősségteljes igénybevétele növeli az életminőségünket és a komfortérzetünket, valamint társaságot is nyújthatnak nekünk. Nem tudjuk, hogy ezek a robotok a jövőben mennyire tudják teljesen helyettesíteni az embert és technika fejlődésével milyen újabb változásokat hozhatnak a mindennapokba.

Források:

2024. november 5., kedd

Produktív alkalmazások

Nem ér senkit meglepetésként, ha azt mondom ma már szinte bármit eltudunk intézni online, az internet segítségével. Ugyanis minden amire szükség van, megtalálható egy helyen. Legyen ez telefon, táblagép, számítógép vagy ehhez hasonló okos eszközök. Ha valaki írói vénáját, vagy éppen kreativitását szeretné kiélni, az interneten weboldalak sokasága áll rendelkezésére. Talán ebből is adódhat az, hogy az emberek ebben a felgyorsult világban is egyre gyorsabban, könnyebben akarják megoldani a feladataikat. Ezeknek az rendszerezéséhez, véghez viteléhez pedig, ún. produktivítást segítő  alkalmazásokat próbálnak használni.

2024. november 4., hétfő

Zenei streaming és a szerzői bevételek


Manapság szinte egyértelműnek tekintjük, hogy minden, ami szem-fülnek ingere egy kattintásra van tőlünk. Az internet bárkit felhatalmaz arra, hogy a kanapéjáról szerkesszen enciklopédiát, árulja az agyagszobrait, vagy váljon éppen zenésszé. Ez az a mindenható érzés, mind a fogyasztói, mind az alkotói oldalon, amelynek a zene streaming eleget tesz. Ma a népszerű szolgáltatók az interneten elérhető zene két kérdését célozzák megválaszolni egyben: a beszerzést és a felfedezést, és mi sem sikeresebb ebben, mint a Spotify.

2024. november 1., péntek

Az e-book: az internetről vissza a könyvtárak polcaira

Az e-book legáltalánosabb megfelelője az elektronikus könyvek, amelyek a nyomtatott kiadások digitalizált és letölthető formátumai, melyeket számítógépes program segítségével mobilon, komputeren és e-book olvasón is elérhetünk. Az e-bookok összetétele nem csak szöveges tartalomból áll. A digitalizált olvasmányok közé (felülettől és olvasói készüléktől függően) többféle multimédiás, interaktív fájl (mások által hagyott kommentek, kép-, hang-, videó fájl stb.) is csatolható, amely plusz élményt adhat az olvasónak. Napjainkban magunk is készíthetünk e-bookokat szoftverek segítségével és ezeket az olvasmányokat ki is adhatjuk elektronikus publikálás keretein belül, fizikai nyomtatvány nélkül is. Léteznek előfizetéses, ingyenesen, illetve kölcsönzési beszerzési megoldások is.

2024. október 21., hétfő

A Digitális Bölcsészet tudománya

Mikortól jelenhetett meg a bölcsészet és az informatika a világunkban és hogyan egyesült e két tudományterület egymással? 

A bölcsészettudományról:

A bölcsészettudomány területei már az idők kezdete óta nagy szerepet töltöttek az emberiség tanulásában, fejlődésében. Ahogy az emberiség fejlődött, úgy velük együtt fejlődtek ezen tudományterületek is. 

A kezdetekben még csak a beszéd volt az első, amely mint legmeghatározóbb tudás jelent meg, melyhez később már jött az írás tudománya is. Ezen két terület segítette elő az évszázadok folyamán a bölcsészettudományi területek létrejöttét. Legyen szó nyelvről, irodalomról, művészetről, történelemről és megannyi más kiemelkedő tudományról melyek összességében alkotják a bölcsészettudomány fogalmát.

Az informatikáról:

Az írás tudománya mellett megjelent a számok ismerete, ami a matematika kialakulásához vezetett. A matematika volt a másik meghatározó tudományterület az emberiség történelmében, ugyanis ebből bontakozott ki rengeteg terület, amely matematikai és logikai elveken alapszik. Egyik, napjainkban legismertebb tudományterület az informatika lett, amivel számos munkaterületen találkozhatunk. Az informatika a számítógépekkel és más elektronikai eszközökkel foglalkozó tudomány. Az informatika lényege az információkezelés, amelybe beletartozik az információk gyűjtése, tárolása, feldolgozása stb.

Információhordozók:

Információhordozónak tekinthető minden olyan tárgy, amely valamilyen formában tartalmaz olyan szöveges vagy képi információkat, amik elmondanak valamit az adott kor emberének. Hosszú évszázadokon át az informácóhordozók fizikai, kézzel fogható formában voltak elérhetők. Az informatika megjelenésével azonban sok minden megváltozott. Többek közt megjelent az ún. digitalizáció, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a fizikai formátumú információhordozók minél több ember számára eljuthassanak digitális formában, elektronikai eszközökön keresztül. Ez nagyban elősegítette az átlag társadalom fejlődését, teret nyitván új lehetőségeknek. 

Informatika és bölcsészet:

Tény és való, hogy a két tudomány teljesen eltér egymástól és külön gondolkodást igényelnek, amit nem mindenkinek sikerül elsajátítani. Ha megkérdeznénk egy bölcsész szakos hallgatót, hogy melyik programozási nyelv a legalkalmasabb egy operációs rendszer elkészítéséhez, nyilván nem tudná, hogy most mit válaszoljon egy ilyen kérdésre, amikor nem ez a területe. Ugyanígy, ha informatika szakos hallgatótól kérdeznénk valami bölcsészeti dolgot. Viszont az informatika napjainkban egyre jobban utat tör magának más tudományterületek közé, és bár nem kell senkinek se megtanulnia mesteri szinten programozni, vagy valami egyéb rendszerszintű dolgokat tanulnia, de vannak olyan felhasználói szintű területek, amit még a bölcsésznek is érdemes tudnia. Többek közt információk felvitele, rögzítése olyan rendszerekben, amiket az adott feladat elvégzésére terveztek. Itt jön képbe a cikk főtémája, a digitális bölcsészet.

A digitális bölcsészet

A digitális bölcsészet (Digital Humanities) egy egészen különleges területnek számít bölcsészeti területek között. Amit érdemes tudni róla, hogy a bölcsészeti területek kutatásában, annak digitalizálásában játszik szerepet. Mindezt informatikai területen, többek közt olyan programok használatával, fejlesztésével, amelyek, az adott bölcsészettudományi terület kutatását, az anyagok digitalizálását segítik elő.

Számos tanulmány is készült már a digitális bölcsészet tudományának részeiről, többek közt a Digitális Bölcsészet néven ismert folyóirat 1. számából Drótos László és Kokas Károly tanulmánya "Webarchiválás és a történeti kutatások" címen, vagy a folyóirat 3. számából Fogarasi Györgyé, az "Eszkalálódott olvasás".

Mindezekből kifolyólag a digitális bölcsészet akár egy átmeneti területnek is tekinthető a informatika és a bölcsészeti területek között. Akár egy kapocs, ami a kettőt úgy összeköti, hogy a két tudományterület elválaszthatatlan legyen egymástól kiegészítve egymás tevékenységét.

Forrásanyagok

Wikipédia - Digitális Bölcsészet

elte.dh - Digitális Bölcsészet minor

ojs.elte.hu - Digitális Bölcsészet / Digital Humanities - A "Digitális Bölcsészet" folyóiratok.






2024. október 15., kedd

Big Data a terrorizmus eszközeként


Legelőször 2008. november 26. és 29-e között volt példa arra, hogy terrorista csoportok támadásuk kiterveléséhez a big data-t használták segítségül. A támadás során a Lashkar-e Taiban névre hallgató kasmír szeparatista szervezet 164 embert ölt meg Mumbaiban, amihez nagy segítséget nyújtott a nagy közösségi hálózatok, illetve a Google által is használt adat-analizáló rendszerek, melyeket használva a pakisztáni műveleti központban az akció során sikeresen tudtak adatokat bányászni az indiai rendfenntartó szervek tevékenységéről, lévén nagy adatbankból tudtak dolgozni. A műholdas kommunikációnak és az internetből történő nagy mennyiségű adatbányászatnak köszönhetően a terroristák percre pontosan naprakészek voltak az indiai kormány döntéseivel és cselekedeteivel, valamint a támadás helyszínén, a Taj Mahal hotelben tartott túszok személyes adatairól.

2024. október 8., kedd

Játék vagy üzlet? Az e-sport több tízmilliárdos piaca

Az e-sportot sokan játéknak tartják, pedig kőkemény üzlet is, amelyben igazi állóképesség szükséges – már ha valaki komolyan műveli, mondjuk ebből akar megélni. Más kérdés, hogy hol van az a szint, amely fölött a videójátékozást már e-sportnak nevezik, az e-sportolók pedig tevékenységük révén a hagyományos sportolókhoz hasonló nagyságrendű jövedelemhez juthatnak. Ki-ki eldöntheti: megéri-e ez vagy sem.

Adware és malvertising

1994, október 27-ét írunk, az interneten megjelenik az első reklám, a Hotwired.com oldalán. Ettől a pillanattól kezdve gyökeresen változik meg a reklámozás azon formája, amelyet addig ismertek. A pop-up reklámokon át, az AI által legenerált reklámokig, rengeteg fajtáját ismerjük (és utáljuk). Azonban a kecsegetető, olcsó könyvajánlatokat hirdető pixelkockák mögött megbúvó programok csendes szörnyetegként vehetik át eszközeink (és az életünk) felett az irányítást.


Az internetes reklám története

Az internetes, azaz online reklámok a promóció olyan eszközei, amelyek a világháló adottságait kihasználva juttatják el a marketinges üzeneteket a vevőkör felé. Ide tartoznak a banner reklámok (grafikai reklámok), a közösségi médiában megjelenő reklámok, a csoportosított reklámok, az e-mailes marketing és azon káros formája, a spam is.

Az első reklámok még csak emailekre és banner reklámokra korlátozódtak (amely már akkor sem volt sikeres), azonban ahogy egyre népszerűbb és széleskörben elterjedté vált, a cégek felismerték az internetben rejlő potenciált, amely további fejlődéséhez vezetett, így születtek meg például a pop-up, azaz felugró reklámok. Mivel mérhetetlenül bosszantó volt, hogy a felugró reklámok a legtöbb esetben eltakarták a böngészett oldalt/ információt, az "evolúció" következő pontja a pop-up adblocker-ek kifejlesztése, amelyek megakadályozták ezen fajta reklámok megjelenését. A reklámozás e formája a mai napig használatos, kontroverzális jellege ellenére is.

Talán az egyik, ha nem a legnagyobb mérföldkő a reklámozás történetében a közösségimédia platformok egyre szélesebb elterjedése. A Myspace, a LinkedIn megjelenése nagyjából végtelen felületet, és újabb lehetőségeket biztosított a cégeknek, hogy összekössék magukat a leendő vevőikkel. A mára már óriásira nőtt Youtube 2005-ös indulása óta pedig megteremtette a Video-ads műfaját, a cégek a videósközösséggel mutatta be termékeit (Bár ennek a morális része igen megkérdőjelezhető, hisz gyerekközönség számára is bármiféle szűrő nélkül reklámozhatnak a videósók a szponzorokon keresztül). 2010 óta pedig a mesterséges intelligencia is megjelenik az online reklámozásban, mint eszköz, ezzel növelve hatékonyságát. 2014-ben az Interactive Advertising Bureau (IAB) elindítja az OpenRTB protokoll első verzióját, amely engedélyezte az algoritmusok alapján készült személyes reklámok felhasználását. Ezáltal a felhasználók még személyesebb reklámokkal találkozhattak a netes felületeken, közösségi oldalakon. Erre érkezett a válasz három évvel később, 2017-ben az Európai Unióban bevezetésre került a General Data Protection Regulation (GDPR), azaz Általános Adatvédelmi Rendeletet, így védve a felhasználók érzékeny és kevésbe érzékeny adatait az internetes közegben. Ez egy igen nagy lépés volt az adatbiztonság felé, hisz kötelezte a cégeket az átlátható adat felhasználásra. 2020 óta a mesterséges intelligencia, mint eszköz a reklámozásban erősen jelen van, a reklámok az utóbbi időben még inkább személyesekké váltak, köszönhetően az MI-nek.

Az Adware és a Malvertising

Ha a reklámokat érintő problémákra gondolunk, legtöbbünknek elsőre csak a felszínes dolgok jutnak eszébe, pl.: a reklámok káros hatása az emberekre, a közszolgálati közlemények felkavaró mivolta, stb. Az átlagos internet felhasználó mit sem sejt a reklámokban rejlő vírusokról, amelyek jobb esetben csak egy idegesítő Chrome-bővítményt telepít a keresőmotorunkba, rosszabb esetben az egész számítógépünket is tönkre teheti. Ebben az esetekben beszélhetünk a Malvertising és az Adware fogalmáról.

Adware

Másnéven advertisement-supported software (reklám által futatott szoftver, talán így lehetne a legjobban megfogalmazni), amely automatikusan generál reklámokat, általában webböngészőben. Ezek a sokszor nemkívánatos (és irritáló) pop-up reklámok kétféleképpen kerülhetnek eszközeinkbe:
Leggyakrabban egy-egy ingyenes, internetes program letöltése során kerülnek a rendszerbe, a fő szoftver mellett kisebb "ajándék" szoftverek tartalmaz, pl.: adware-t. Ezáltal a fejlesztő pénzt keres, DE, a felhasználó ebbe nem egyezik bele!! Ritkábban pedig magában a szoftverben, operációs rendszerben találnak sérülékeny részeket hackerek, akik ezeket a réseket kihasználva más típusú (rosszindulatú) szoftvereket illeszthetnek ezekbe a programokba, ezzel megfertőzve a rendszert.

Mint sok minden más, az adware is csak a pénz miatt létezik, ennek terjesztői és fejlesztői többféleképpen keresnek pénzt a gyanútlan harmadik feleken, például: 
  • Pay-Per-Click: a kattintás száma alapján 
  • Pay-Per-View: a felbukkanó reklámok száma alapján
  • Pay-Per-Install: letöltések száma alapján
Az adware programok vissza tudják követni a keresési és böngészési előzményeket, illetve a tartózkodási helyet, ezeket eladva egy harmadik félnek, így még több pénzre tehet szert a fejlesztő, tehát összességében nagyon jól jár vele mindenki, kivéve a felhasználó. Az adware spektrum egyik vége csak idegesítő és kellemetlen, másik vége kiberbiztonságra nézve is veszélyes.

Fontos, hogy megkülönböztessük a veszélyes, és ártalmatlan adware-t:
  • Legálisan forgalmazható adware: leggyakoribb formája, teljesen ártalmatlan, a felhasználót megkérdezi , hogy felhasználhatják-e az adatait, amely személyre szabott reklámokat is eredményezhet.
  • Potenciálisan nem kívánt adware (PUA): bármilyen olyan program, amelynek letöltéséhez nem járul hozzá a felhasználó. Az adware ezen területén belül jogilag rengeteg szürke terület van, illegális jellegének mértéke a szoftver és annak fejlesztőinek céljából fakad.
    • Jogilag megtévesztő PUA, amely megnehezíti az ártalmatlan szoftverek telepítését.
    • Jogi szempontból visszaélő PUA bővítményekkel kerül a keresőnkbe, így bombázza a felhasználót töménytelen mennyiségű reklámmal.
    • Illegális, rosszindulatú PUA a harmadik félből profitál, aki kémprogramokat, malware-t és vírusokat terjeszt a felhasználók gépén.

Malvertising

A Malvertising működése szinte azonos az adware-hez, azonban a reklámban megbúvó vírusok és rosszindulatú programok veszélyesebbek. A malware-t a kibertámadások során telepítik a hirdetési hálózatokba, így a megbízható oldalakon is megjelenhetnek a hamis reklámok, így a program már az oldal elindításakor felkerülhet az áldozat eszközére. Az első ilyen jellegű támadások 2007 környékén jelentek meg, az Adobe Flash sebezhetőségét kihasználva támadták az oldalakat, például a Myspace-t és a Rhapsody-t. 2011-ben megnövekedett a "drive-by download" módszer, manapság pedig, a technika fejlődésével együtt, a kiberbűnőzök is igazodnak a kor "nehézségeihez".

A malvertising fajtáit terjesztésük módszerei szerint különböztetjük meg:
  • Szteganográfia: lényegében titkos/védett üzeneteket, szövegben vagy képekben rejtik el. A veszélyes kódokat az internet kontextusában a pixelcsoportokba építik bele, ezeket pedig sem az átlag felhasználó, sem a hirdetők nem tudják felismerni.
  • Poliglott képek:  a szteganográfia egy kifinomultabb kistestvére, a fertőzött grafikákba a kártevőn kívül beleírják a program futtatásához szükséges szkripteket és kódokat. Mivel külső programra nincsen szükség az ilyesfajta ajándékcsomagok kibontásához, sokkal nagyobb fenyegetést jelent.
  • Hívási csalások: legfőbb tulajdonsága, hogy elhiteti a felhasználóval, probléma van az eszközével, és hívja az alábbi telefonszámot. Az oldal megbízhatónak van beállítva, és a csaló ügynökök is megbízhatónak adják el magukat, bankkártya adatokért cserébe.
  • Scareware: célja, hogy megrémítse a felhasználót (innen a neve),  csakúgy mint a hívási csalásoknál, azonban itt egy "biztonsági szoftvert" telepít a vírus, ezzel adatokat kicsalva
  • Legyél gazdag pillanatok alatt! Csak töltsd ki ezt a kérdőívet!: túl szép, hogy igaz legyen - ezért soha nem kattintunk rá!
  • Kamu szoftver frissítések: könnyű beleesni ebbe a csapdába, vírusok és kémprogramok kerülhetnek a rendszerbe, ezért mindig a hivatalos oldalról töltsük le szoftverjeinket!
És végül, mit tehetünk mindez ellen? A legfontosabb, hogy járjunk nyitott szemmel, és ne dőljünk be túl jól hangzó reklámoknak, használjunk antivírust, és ha tehetjük különböző reklám blokkolókat is.

Források:

2024. október 3., csütörtök

A Linux Fejlődése és Jelentősége napjainkban

 

Világszerte sok programozót inspirált az 1983-ban indított GNU Projekt, amelyet Richard M. Stallman (RMS) indított útjára. A szabad szoftveres megmozdulás célja az volt, hogy szabadon felhasználható, minőségi szoftvereket készítsen és terjesszen. Elkezdődött a GNU operációs rendszer, a GNU Hurd fejlesztése is, de a kilátások szerint nem lehetett a megjelenésére számítani néhány éven belül (2015-ben jelent meg).

2024. október 1., kedd

Napjaink televíziója - Nő a streaming szolgáltatások befolyása

Egyre kevésbé van használatban a televízió, helyét a streaming szolgáltatások veszik át, amik nagyobb kényelmet és rugalmasságot biztosítanak. Kényelmi szolgáltatások, hiszen bárhol, bármikor megnézhetjük a kívánt műsort. Ez hatalmas előrelépés a 40-45 évvel ezelőtti lehetőségekhez képest. Az 1970-80-as években még televizió sem volt minden háztartásban (az is többnyire fekete-fehér), nem volt hozzá távirányító, és csak néhány adót lehetett fogni. Hetfőnként még adás sem volt. Ezt mi már elképzelni sem tudjuk, hiszen elképesztő mennyiségű csatorna, streaming szolgáltató közül választhatunk. 

Zenei streaming az évek során: A Last.fm és a mai trendek

Az online zenei platformokat a CD-k és a vinyl lemezek előzték meg. Húsz éve törte be magát a világunkba a digitális zenelejátszás, azóta az életünk része. A streamelési platformok megváltoztatták a zeneipart, ezzel együtt a zenei előadók bevételeit is. A “CD korszak„ az 1980-as évektől a 2000-es évek elejéig tartott. Ebben az időszakban a zenészek együttesek, előadók legfőbb bevételi forrása a fizikai album eladásából származott. Az előadók és kiadók bevétele ebben az időszakban jelentősen eltért ahhoz képest ami napjainkban jelenti a bevételi forrást, hiszen már a nem a CD gyártása és eladása a elsődleges bevételi forrása. A bevételi forrást ma már a koncertek és turnék után eladott jegyek, illetve a művészhez,művészekhez kapcsolódó ajándéktárgyak vagy rajongói termékek eladásából származik. Végül de nem utolsó sorban pedig a streaming és a zene felhasználása után kapott bevétel.

'Letöltenél egy kocsit?' - A fájlmegosztás története

A fájlmegosztó szolgáltatások közel egyidejűleg fejlődik az internettel, és ahogy egyre több felhasználói igényt elégítenek ki, annál több problémába ütköznek ezeket a szervereket üzemeltető cégek és személyek. Egy rövid összefoglaló során megtudhatjuk az első fájlmegosztó oldalakat, a működésüknek és alapjait, a következménye és a módja ahogy próbáltak harcolni az illegális szolgáltatások ellen.


P2p és a Torrent

Peer-to-peer (röviden P2p) az egy számítógépes netkör, a legfőbb funkciója hogy fájlokokat oszthasson meg az egyik személy a másiknak (peers). Technikai szempontból, minden felhasználókhoz tartozik egy személyes kliens, akik egy ehhez a szolgáltatáshoz létrehozott alkalmazáson, a  szerveren keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A szolgáltatások között létezik fájl- és zene megosztás, letöltés, listázás, vagy akár maga a fájlt szolgáltató személy teheti közre szerzeményét a publik számára mint hivatalos forrás.

Minden kliens maga egy szerver is, a feladata hogy tárolja és segítse összekötni további kliensekkel. A decentralizált netkör gyorsabb és biztonságosabb a tradicionális netkörökhöz képest.

Torrent a p2p rendszerén alapozva teszi több felhasználó lehetővé a fájlokot, részletekre bontva a nagyobb fájlméreteket.

Az első fájlmegosztó szolgáltatások 

A Napster 1999-ben kezdte üzemeltetését Shawn Fanning amerikai hallgató által, ami elérhetővé tette, hogy MP3 fájlokokat lehessen megosztani a felhasználók között. Az oldal gyorsan népszerűvé vált, de végül 2001-ben szerzői jogok megsértése és perei miatt leállították az üzemeltetését.

2000-ben jelent meg a Gnutella, a rendszerezése változtatott az önálló szerver jelenlétehez való szükséghez, és helyette további szerverekből gyűjti össze és listára rakja az igényekhez függően. Ezen rendszerezése később alapja lett az utána megjelenő programoknak, továbbá újításnak számított a többszálúság, ami lehetővé teszi hogy egy fájlt több kliensről lehessen egyszerre letölteni.

A mai napig hasonló oldalak léteztek, például az Audiogalaxy, egy 2001-ben megjelent fájlmegosztó- és letöltő oldal. Az akkori versenytársakhoz képest olyan  különlegessége volt, hogy a letöltés folyamata nem veszik el kilépés után, és bejelentkezéskor ott folytatja ahol megállt.

BitTorrent - 'felszeletelni', Bram Cohen
2001-ben Bram Cohen tervezte meg a Torrent alapján a programot

A KaZaa P2p zenefájlmegosztó megjelenése a 2000-es években hamarosan egy súlyos problémába keveredett a copyright sértések mellett. A rendezetlen rendszerezés megnehezítette a listázást, illetve ezen fajta netkörökön kezdtek el terjedni a vírusok (vagy 'fake files'), és ezzel veszélyessé tenni KaZaA és további más szolgáltatás felhasználói biztonságát.

'Lopás az bűn'

A szolgálgatók legnagyobb problémája a szerzői jogokhoz való rendelkezés a fájlok ingyenes vagy fizetős szolgáltatásokhoz. 

Copyright (Napster)
Piracy - Pirate Bay


Anti-piracy

eMule

You wouldn't steal a car ('Nem lopnál egy autót') reklám 2004-től jelent meg DVD-ken azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a lopásra. A videóban szerepel lopás fizikai filmekről, járműről, táska, televízió, illetve illegális letöltésekről. Az anti-piracy kampány az ijesztés mellett viszont felhívta a figyelmet az akkor sokak számára ismeretlen lehetőségre, hogy hozzájussanak filmekhez az interneten keresztül, késztetve embereket hogy az elkerülés helyett részt vegyenek az illegális tevékenységben.

Könyvtár 'torrentek'

A könyvek digitális példányához is vannak igények a filmek és zenefájlokok mellett az interneten, okok között lehet a fizikai példány elérhetőségének hiánya vagy nehézsége a felhasználók számára. Az utóbbi években számos olyan könyvtári online adatbázis jellegű szolgáltatás található az interneten, akik szolgáltatnak ingyenes elérhetőséget a szerzői jogokkal (részben) legálisan rendelkezve.

Internet Archive

Az internet megjelenésével egyidőben kezdődött el az Internet Archive projekt azzal a céllal, hogy archiválja az internetes oldalakat és tartalmát digitális formában. Az digitális tartalmak mellett nemzetközi könyvtári állományok is elérhetők megnézésre és kutatásra, illetve 2005-től kezdődött a projekt hogy könyveket digitalizáljanak a gyűjteménybe. Mára több mint 44+ millió digitalizált szöveg található felhasználásra.
Idén Október 8.-án az oldal egy cyber-támadás részese volt, veszélyeztetve több mint 20 éves gyűjtemény elvesztését. Következtében az Archive-ot csak megtekintésre volt lehetőség látogatni amíg kezelték a problémát, végül visszatérve a normális helyzetbe a hónap végén.

Library Genesis 
 
Wikibooks

Planet ebook

Smashwords









vázlat referencia/for later:
https://www.diigo.com/profile/fodorjanos/p2p
https://www.diigo.com/profile/fodorjanos/copyright
https://www.britannica.com/technology/P2P
https://www.engadget.com/2008-03-14-verizon-gloms-onto-p4p-doubles-up-on-the-competition.html
https://m.sg.hu › a-fajlcsere-fejlodese
https://www.quora.com/What-is-the-difference-between-a-peer-to-peer-P2P-network-and-a-torrent
https://hvg.hu/tudomany/20240406_pirate-bay-the-high-chaparral-legregebbi-torrent-letoltes

javítani_ Könyvaktualitás 

“A világ legrészletesebb földgömbje”

A geolokáció és térképalkalmazások világa napjainkban elengedhetetlen része mindennapi életünknek. Ezek a technológiák nem csak segítenek megtalálni a legjobb útvonalakat, hanem új lehetőségeket is kínálnak a felfedezésre, a közlekedéshez és a helyi szolgáltatások igénybevételére. Vizsgáljuk meg, hogy hogyan működik ez a rendszer és mely alkalmazások segítik a felhasználókat.

1. Mi az a geolokáció?

A geolokáció meghatározza a hollétünket és hozzájárul az utazásunkhoz. Segítségünkre van, ha ismeretlen helyen járunk és valamit keresünk. A geolokációt szokták másnéven “hely alapú szolgáltatásnak” is nevezni. Ez a szolgáltatás rendkívül hasznos, főleg ha olyan helyen járunk, ahol nem ismerjük a környezetünket. 

2. Hogyan jött létre és hol jelenik meg? 

A geolokáció alapja a GPS ezért a létrejöttét a egy idejűnek tekintjük. A GPS elsőnek Amerikában jelent meg az 1970-es években, majd tíz évvel később elterjedt a világ többi részén is. 

3. Hátrányai és előnyei?

A térképeket már nagyon régóta használják az emberek a tájékozódáshoz, a digitalizálás fejlődésével a térképek használata is fejlődött. Sokak szerint ugyanakkor vannak hátulütői. 2012-ben kutatók megkérdeztek 1000 embert, hogy mitől tartanak és a legtöbben attól féltek, hogy a hirdetők illetéktelenül juthatnak hozzá az adatainkhoz és hogy a földrajzi helyzetük információja veszélyes helyzetbe sodorja őket.

A geolokációt felhasználják különböző adatok kiszűrésére. Az online marketingesek felhasználják ezt a lehetőséget. Ha rákeresünk valamire, például múzeum, vagy könyvtár, akkor a hozzánk legközelebb eső helyet fogja bedobni. Ez egy rendkívül hasznos szolgáltatás, mely sok időt spórol meg és nem csak a kereső személynek jó, hanem a keresett helynek is. 

4. A Google térképről

A Google térkép segít a navigálásban, útvonalterveket készít és az aktuális információkat felhasználva a leggyorsabb utat jelöli ki. Be lehet állítani a hangos navigálást, amely vezetésnél úgy segít, hogy szól mikor melyik irányba kell menni. Viszont hátránya, hogy ez nem elérhető minden nyelven és országban. Használatához szükséges a GPS bekapcsolása.

5. GPS működése, hogyan határozza meg az aktuális helyet a térkép?

A GPS működéséhez szükség van műholdra, monitor állomásra és vevőberendezésre. Működik földön, vízben és levegőben is, ami lehetővé teszi a különböző közlekedési eszközök aktuális helyzetének megállapítását. Hely, idő és sebesség mérés az alapja. A műholdak segítenek az éppen keresett hely koordináták kiszámolásában. A távolság megállapításában a rádióhullámok vannak a segítségünkre, úgy, hogy a kibocsátott rádióhullámok visszaérkezése közti eltelt idő alapján és a rádióhullámok terjedési sebességének ideje által megtudjuk a távolság nagyságát állapítani. Ahhoz, hogy a távolság mérése teljes mértékben pontos legyen a legprecízebb időmérő eszközre van szükség. Fontos, hogy a műholdaknak is pontos helymeghatározása legyen, mivel így még részletesebb leírást kapunk. Figyelembe kell venni, hogy az ionoszférában és az atmoszférában bizonyos elmozdulások lehetnek, amelyek nehezítik a pontos adatok megadását. A GPS idővel még részletesebb és pontosabb adatokat fog szolgáltatni.

6. Mi az a Google Earth és, hogyan működik?

A Googlenak sok projektje van, de ez az egyik legkülönlegesebb és legnehezebben megvalósítható terve. A célja az, hogy a Föld egészét feltérképezze olyan módon, hogy azt úgy adják vissza, mintha egy videót néznénk az adott helyről. Pontosan ezért a Google Earth úgy nevezi önmagát, hogy “a világ legrészletesebb földgömbje”. Ez gyakorlatilag sok fotóból álló térkép, ahol úgy látjuk a képeket és úgy haladhatunk, mintha egy virtuális sétát tennénk a már feltérképezett utcákon, tereken, túrázási helyeken, boltokban de még akár múzeumokban is. A képek 360 fokos kamerával készülnek, így átadva a még jobb és élethűbb képet. Ez úgy lehetséges, hogy nem csak az ezzel munkával megbízott személy végzi a Föld feltérképezését, hanem magánszemélyek is feltölthetnek fotókat. Ennek azonban vannak különféle hátrányai is, például nem mindig adnak meg helyénvaló koordinátákat a képekhez, amit feltöltenek, vagy előforduló probléma, hogy nem egy ilyen szolgáltatáshoz illő fotókat töltenek fel.

A Google Earth egy igazán jó tulajdonsága, hogy ki lehet választani milyen szemszögből szeretnénk látni a térképet. A rétegek szóra kattintva ki jelölhetjük a takarítást, ahol nincsenek határok, címkék, helyek és utak. A felfedezésnél ezek mind látszódnak. Egy új frissítés lett az alkalmazásban, amely azt a lehetőséget adja, hogy projekteket lehet készíteni, amit fel lehet használni például egy utazás megtervezéséhez, vagy túrázáshoz, de különböző kutatásokhoz is nagy segítség lehet. Nagyon jó lehetőség az oktatásra, ugyanis az egész Földet átlátjuk.

7. Egyéb térkép típusok ismertetése

A térképeknek rengeteg fajtája van, ezért biztos, hogy mindenki megtalálja a neki való térképet, viszont, ha mégse, abban az esetben létre lehet hozni egy saját térképet is a Power Map lehetőségével. Vannak tematikus térképek is, amelyeknél a legelterjedtebb, a természettudományi térképek, ide tartozik az időkép, ami az aktuális időt mutatja és több térkép is elérhető rajta. Az MBFSZ térképszerver rengeteg típusú térképet tartalmaz, ahol mindenki megtalálja a neki való térképet. Az Apple map  az Apple saját térképalkalmazása, amely az IOS-eszközökön van rajta. Funkciói között szerepel az autós navigáció, gyalogos irányítás és a helyek részletes információinak leírása. A Waze egy közösségi alapú navigációs alkalmazás, amely az autósokat valós idejű információkkal segíti. A felhasználók jelenthetik a baleseteket, dugókat és egyéb út viszonyokat. A Here WeGo egy alternatív térkép és navigációs alkalmazás, amely offline térképeket is kínál. Kiváló alternatívát nyújt a Google Maps-hez, és elérhető több platformon. A Komoot kifejezetten túrázóknak és kerékpárosoknak tervezett térképalkalmazás, amely offline térképeket, részletes útvonaltervezést és navigációt kínál. A Mapillary lehetővé teszi, hogy a felhasználók saját fényképeikkel hozzájáruljanak a térképekhez. A közösség által generált adatok segítenek a térképek pontosításában.

Tehát a térkép képes az oktatásra, a tájékoztatásra, iránymutatásra és felfedezni új területeket, éttermeket és látnivalókat. Az egész geolokáció alapja a GPS, melynek működése rendkívül precíz kialakítást igényel. Mint mindennek ennek a szolgáltatásnak is vannak előnyei és hátrányai. A különböző térképes alkalmazások mindenkinek segítséget nyújtanak, ahogy az napjaink gyorsuló világában egyre fontosabbá vált.