Androidba is jöhet az ujjlenyomatos azonosítás. A funkció okostelefonokhoz a nemrég bemutatott Iphone 5s Touch Id nevű szolgáltatásával mutatkozott be: a lényege, hogy PIN-kód begépelése nélkül oldhatjuk fel telefonunk zárolását.
Saját, biztonságosnak hirdetett chatszolgáltatást indít a BitTorrent. A peer-to-peer alapú chatprogrammal a vállalat az NSA-botrány kapcsán felmerült, a magánéletet és az adatok biztonságát érintő kérdésekre igyekszik választ adni - legalábbis ami az online csevegést illeti.
A francia hatóságok mellett Spanyolország, Olaszország, Hollandia, az Egyesült Királyság és Németország adatvédelmi hatóságai is vizsgálódnak saját hatáskörben a Google ellen. A különböző eljárások egyelőre más és más stádiumban vannak, a franciák ebben a tekintetben megelőzik a többieket.
A francia CNIL nevű adatvédelmi hatóság egyébként azt kifogásolja, hogy a Google tavaly március óta nem tájékoztatta a felhasználókat többek között arról, hogy milyen célra használják fel az adataikat, meddig őrzik őket és egyáltalán mit csinálnak velük. A Google tavaly márciusban egyesítette hatvan különböző szolgáltatásának adatvédelmi szabályzatát, és egyesíti az itt gyűjtött adatokat is.
A GTalk, illetve egyes jelentések szerint a Google Hangouts egy rejtélyes hiba folytán az elmúlt órákban nem feltétlenül annak küldi el az üzeneteket, akinek eredetileg szánjuk.
A vírusirtókat gyártó G Data magyarországi képviselete egy felmérésben ezer hazai internetezőt kérdezett az NSA megfigyelési botrányáról.
Sokan saját testi épségüknél is jobban vigyáznak okostelefonjaikra, ami nem véletlen: a készülékek amellett, hogy sokszor maguk sem olcsók rengeteg fontos információt raktároznak. Sajnos így is sokszor előfordul, hogy a készülékeknek lába kél, ezért azok gyártói - és szoftverboltjaik - számos megoldást kínálnak a kellemetlen helyzetek megelőzésére és megoldására.
A Linkedin néhány felhasználója beperelte az üzleti kapcsoltok kiépítésére való közösségi szájtot, mert úgy vélik, hogy a vállalat egyszerűen betört az emailfiókjukba.
Legutóbbi frissítésében új funkciót kapott az Android Device Manager szolgáltatása, amelynek segítségével a Google operációs rendszerét futtató készülékek amellett hogy távolról zárolhatók, új jelszót is kaphatnak, amely felülírja a korábban megadott kódot vagy feloldás
Az európai Chaos Computer Club (CCC) hekkerei egy viszonylag egyszerű módszerrel átverték az Apple iPhone 5S ujjlenyomat-olvasóját. Csak lefényképezték a felhasználó ujjlenyomatát, amit a készülék üvegfelületén hagyott, és ez alapján készítettek a hamis ujjat.
senkinek sem hozzák tudomására Edward Snowden lakhelyét. „Ezt ő kérte, és mivel tisztában vagyunk azzal, hogy a veszély meglehetősen nagy, ezért még nem lehet beszélni róla, vagy kiadni a lakhelyét" – mondta az orosz ügyvéd. Azt állította, hogy egyelőre még sehol, senki sem ismerte fel az amerikai férfit, bárhol is járt.
A májusi hírek szerint Magyarországon található a főként kormányzatok által használt hírhedt kémprogramcsomag, a Finfisher (Finspy) egyik irányító szervere.
Egy biztonságtechnikával is foglalkozó cég feltalálta az USB kotongumiját. Az új fejlesztés külsőleg kevés hasonlóságot mutat az óvszerrel, de épp az a célja, mint a gumiból készült ekvivalensének: megóvja az eszközeinket a fertőzésektől.
Nem javasolja az új iPhone 5S okostelefon ujjlenyomat-leolvasójának használatát Johannes Caspar professzor, Hamburg német tartomány adatvédelmi és információszabadsági megbízottja.
Nem kis nyomás nehezedik ma a világ vezető, sokmilliós felhasználói bázissal rendelkező IT cégeire, hiszen az Edward Snowden által kiszivárogtatott, folyamatosan megjelenő dokumentumok nem vetnek rájuk jó fényt.
A WikiLeaks által egykor használt szervert árverezett el egy svéd cég. Egykor náluk bérelt tárhelyet a titkos diplomáciai táviratokat kiszivárogtató szervezet, írja a trust.org.
Egy eddig még nem azonosított támadó betört a Vodafone egyik németországi szerverére, és onnan kétmillió ügyfél személyes és banki adatait szerezte meg – közölte a vállalat német képviselete honlapján.
A Fantastico nevű brazil lap megszerezett és publikált egy dokumentumot Edward Snowden pakkjából, amelynek diagramjain az látszik, hogy a cég Google-nek adta ki magát egy úgynevezett közbeékelődős támadás (man-in-the-middle attack – MITM) végrehajtásakor. A technika lényege, hogy a hekkerek hamis biztonsági tanúsítvánnyal valódinak tüntetik fel magukat, például egy beszélgetésnél a két fél közé beékelődnek, és úgy közvetítik az üzeneteket, hogy minden információ átmegy rajtuk.
Múlt héten kiderült, hogy az NSA le tudja hallgatni a legnépszerűbb titkosítási megoldásokat is. Valahol semmi meglepő nincs ebben: ez a dolguk. Más kérdés, hogy számtalanszor kiderült: saját szabályaikat is áthágják, ráadásul egy egyszerű technikus is a legdurvább megoldásokhoz, ezzel információkhoz férhet hozzá. Tényleg nem bízhatunk többet semmilyen titkosításban? Mi az, amit feltörtek, feltörtek valamit egyáltalán? Mi az az SSL, TLS, SSH és a többi párbetűs rövidítés? Van még hová menekülni a digitális világban, vagy inkább dobjunk el mindent, és irány egy tanya, laptop nélkül?
Az amerikai hírszerzés még mobilokat is tud figyelni, képes információt nyerni az iPhone-tulajdonosok, androidos és BlackBerry készülékeket használók adatforgalmából. Vagyis az NSA be elérte a felhasználók adatait a vezető gyártók készülékein, értesült a Spiegel.
Az amerikai és a brit hírszerzés feltörte az internetes szolgáltatások titkosítására használt SSL-technológiát, ezzel hozzáférhetnek biztonságosnak hitt emailezésekhez, egészségügyi adatokhoz vagy éppen banki számlákhoz – legalábbis ezt szerepel az NSA-ügyet kirobbantó
Miután a Guardian és a Washington Post segítségével Edward Snowden korábbi NSA-nak bedolgozó technikus kiszivárogtatta, hogy az amerikai titkosszolgálatok együttműködtek az olyan techóriásokkal, mint a Microsoft, Google, Facebook vagy a Yahoo, hogy megfigyeljék a teljes amerikai elektronikus kommunikációt, a cégek sokáig védekeztek. Szerintük a kormány titkos jogszabályai lehetetlenné tették, hogy részleteket közöljenek arról, milyen adatokat kérnek ki tőlük az amerikai titkosszoglálatok.
Meglepően nagy a privacy-tudatos userek aránya a korcsoportban: a megkérdezettek 82 százaléka állítja magáról, hogy foglalkozik az adatvédelemmel, és mindössze 6 százalék nem módosította az alapértelmezett beállításokat a különböző csatornákon. (A 12-17 éves korosztályról ez már kevésbé mondható el.)
National Security Agency (NSA) visszás lehallgatási ügyeit leleplező Edward Snowden több hónapután még mindig tartogat újdonságokat a titkosszolgálatokkal kapcsolatban: most például azt szivárogtatta ki a Washington Postnak, hogy azok évi 53 milliárd dollárból gazdálkodnak.
Fontolgatja a Facebook, hogy több mint egymilliárdos felhasználói táborának profilképeit hozzáadja egyre növekvő arcfelismerő adatbázisához, írja a Reuters.
A botrányoknak általában van egy kevéssé meglepő tulajdonsága: először mindenki felhorkan, egy ideig téma az adott sztori, aztán szép lassan elcsendesül a vihar, és sok esetben – például egy szinte mindenre kiterjedő titkosszolgálati megfigyelésnél – minden megy tovább a régi kerékvágásban.
Most, hogy az iskolakezdéstől már csak órák ;-) választanak el minket, a számítógépes zaklatásról is írunk. Egy szemléletes infografikán elolvashatjuk, kinek mi lehet a teendője ilyen esetekben. Az ábra ugyan főképp a Facebookra koncentrál, de természetesen a megfelelő lépések bármilyen közösségi oldal esetén hasonlóak.
Körülbelül 614 ezer felhasználó kap fejenként 15 dolláros kárpótlást a Facebooktól, mert a személyes adataik engedély nélkül jelentek meg a közösségi portál hirdetésein.
Meggondolatlan lájkjaink és az adósságukat késve visszafizető ismerőseink ronthatják az amerikaiak hitelképességi mutatóit. A hitelintézetek általában a számlatörténetünk, a korábbi hiteleink alapján döntenek arról, hogy érdemes-e újabb kölcsönt folyósítani.
Az idei év első felében hetven ország ügynökei kértek információt a Facebooktól több tízezer felhasználóra vonatkozóan – írja a Voice of America.
A webes cégek legértékesebb tulajdona a regisztrált felhasználó, mert aki megadta az elérhetőségét és elfogadta a használati feltételeket, azt szinte bármikor megszólíthatják újabb és újabb ajánlatokkal.
Sokan kapásból azt mondanák, a mai fiatalok gondolkodás nélkül osztanak meg magukról bármilyen információt az interneten és egyáltalán nem törődnek a privát szférájuk biztonságával. A Pew Internet friss felmérése szerint azonban ez távolról sincs így.
Az internetet folyamatosan lehallgatják. Terrorveszélyre hivatkozva szívatnak olyan polgárokat, akiknek látványosan semmi köze nincs a terroristákhoz. A digitális privátszféra gyakorlatilag megszűnt, és bármi, amit az interneten csinálunk, folyamatosan követhető.
Az amerikai közvéleményt újfent foglalkoztatja, vajon rendben van-e, hogy a Gmail feldolgozza, mondhatni “elolvassa” a felhasználók leveleit. A Google szerint igen, hiszen ez a lényege az egész szolgáltatásnak.
Német internetszolgáltatók fognak össze, hogy az előfizetőik számára biztonságos, "lehallgatásmentes" emailszolgálatást nyújtsanak.
A nagy európai kommunikációs rendszerekben az üzemkieséseket döntő részben hardver- és szoftverhibák okozzák, a támadások és az emberi tévedések aránya igen kicsi.
Ha egy Facebook-profil nem nyilvános, vagy nincs úgy beállítva, akkor mások, nem ismerősök elvileg nem írhatnak rá. Khalil Shreateh, egy palesztin hekker azonban felfedezett egy biztonsági rést, amivel bárki posztolhat linkeket bárki falára.
Bezárt a Lavabit, az emailszolgáltató, amely elsősorban arról volt ismert, hogy nagyon szigorúan védték a szervereiken tárolt adatokat.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Hatóság (NSA) 90 százalékkal akarja csökkenteni a rendszerelemzők számát. A döntésre azután került sor, hogy az NSA-val egykor kapcsolatban álló – jelenleg Oroszországban menekültstátuszt élvező – Edward Snowden nyilvánosságra hozta a szervezet globális megfigyelési gyakorlatát. A cél, hogy minél kevesebb embernek legyen hozzáférése a titkos információkhoz – indokolta a csökkentést Keith Alexander, az NSA igazgatója.
Gyűlöletbeszéd és szexuális zaklatás a Twitteren - Kereső Világ: keresés, szövegbányászat, big data blog.hu
Caroline Criado-Perez feminista újságíró és Stella Creasy képviselő Keep Women on Banknotes kampánya elérte, hogy 2014-től a tízfontos bankjegyen Charles Darwin képét Jane Austen váltsa le. Normális ember számára döbbenetes, hogy az aktivista és a képviselő is rengeteg...
A skót bíróság negyvenezer fontos pénzbüntetésre ítélt egy trollt, aki ellen rágalmazás miatt emeltek vádat. Korábban még sosem volt példa hasonló ítéletre Skóciában. Shuttleton a skót napilapnak, a Daily Recordsnak is nyilatkozott az ügyről.
Kínos, és meglehetősen amatőr biztonsági rést fedeztek fel a Japánban roppant menőnek számító Satis okosvécé vezérlő szoftverében, amit kihasználva egy androidos okostelefonnal bárki elkezdheti távirányítani a luxustoalettet, alaposan meglepve ezzel annak használóját.
Az amerikai hatóságok kérik a kiadatását annak a nemrég a körözésük alapján letartóztatott 28 éves ír férfinak, akit az FBI azzal vádol, hogy ő a világ legnagyobb internetes gyermekpornó-terjesztője.
Még az NSA lehallgatási botránya előtt merült fel a gyanú, hogy bizonyos eszközöket, például az Intel set-top boxát, vagy a Microsoft Kinect kameráját kémkedésre is lehet használni.
Egy MentaL álnevet használó hekker azt állítja, egy eddig ismeretlen sebezhetőséget fedezett fel a Bittorrent rendszerében, amin keresztül bejutott a népszerű fájlcserélő protokollt és a uTorrent klienst fejlesztő cég belső hálózatára, ott pedig hozzáfért pedig minden titkos
Bár hamar körbeszaladt a neten a magyar idő szerint csütörtök éjjel kipattant amerikai sztori, végül kiderült, hogy még az amerikai rendőrség sem néz át minden egyes Google-keresést.
Szinte bármihez hozzáférhet az NSA, amit az internetfelhasználó csinál, akár előzetes felhatalmazás nélkül – írja Edward Snowden dokumentumaira hivatkozva a Guardian. A lap szerint az XKeyscore program lehetővé teszi, hogy az NSA hatalmas adatbázisokban keressen, melyekben emailek, chatek, és böngészési adatok is megtalálhatók. Az írás kifejti: a program az NSA „legmesszebb nyúló″ internetes hírszerző eszköze (DNI, vagyis Digital Network Intelligence).
Csomópontokba szedve minden, amit tudni akart a Snowden-ügyről és az NSA megfigyelési botrányának állásáról.
Vádat emeltek négy orosz és egy ukrán állampolgár ellen csütörtökön New Jersey szövetségi államban az Egyesült Államok történetének legnagyobb internetes kalózkodási és adatlopási ügyében – jelentette be Paul Fishman illetékes ügyész.
A közösségi médiában szeretünk ismerős és ismeretlen emberekkel csevegni, magvas és kevésbé magvas gondolatokat megosztani, vagy csak időtöltésből írogatni. De mit árulunk el magunkról eközben? Mivel a Twitter lehetővé teszi, hogy letöltsük saját adatainkat s így a szerző...
Amióta Edward Snowden kirobbantotta az NSA-botrányt, tudjuk, hogy az amerikai titkosszolgálatok azt figyelnek meg, akit csak akarnak. És mert bárkit megfigyelhetnek, mindenkit meg is figyelnek. Utánajártunk, hogy Magyarországon mi a helyzet. Kapaszkodjanak meg.
Az amerikai titkosszolgálat, az NSA nagyon sokféle megfigyelésre képes, a nemrég kirobbant botrányban az is felmerült, hogy monitorozták a webes kereséseket és felveszik a telefonbeszélgetéseket (a netes követést több érintett cég tagadta).
A mobilhálózaton a SIM-kártya végzi el a felhasználó azonosítását, ezért különösen fontos, hogy biztonságban legyenek a rajta tárolt adatok. Egy kutató azonban rájött, hogy a ma használt SIM-kártyák közt is számos olyan van, amit a hekkerek távolról megtámadhatnak.
600 millió dolláros szerződést kötött az amerikai központi hírszerzési hivatal és az Amazon: ezentúl a webáruházként indult, de mára hardvergyártóvá, és felhőszolgáltatóvá is lett cég szolgáltat majd egy csomó, nem részletezett online erőforrást a CIA-nek.
A szakember szerint az ügynökség 40-50 ezer milliárd telefonbeszélgetés és e-mail adataival rendelkezik. Az Utah állambeli Bluffdale-ben épülő új adatközpontjának kapacitása legkevesebb 100 év teljes globális digitális kommunikációjának tárolására alkalmas.
Az, hogy a kiszolgáltatott emberek megalázását, az efféle videók készítését bünteti a törvény, még nem igazán közismert. Azért például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Internet Hotline oldalán közzétett, fiataloknak szóló tájékoztatóban már szó van erről. „Talán nem is gondolsz rá, de például egy „jó hecc” esetében nem is olyan nehéz átlépni a tréfa és a bűncselekmény határát! (...) Ráadásul, ha valami „tréfás” kép érdekében megalázó pozícióban fotózol le valakit – osztálytársat, barátot, vagy bármely kiszolgáltatott élethelyzetben lévő személy – és ezt közzé teszed, akkor a ”kiszolgáltatott személy megalázása” bűncselekményt követed el!” – figyelmeztetnek.
A bűnözők változatlanul döntő többsége támaszkodik a könnyen megszerezhető Twitter, Facebook és FourSquare adatokra, 75%-nak írják, vagyis háromnegyedük. Kiemelten szólnak az olyan típushibákról, mint például megosztani azt az infót, ha éppen becsekkoltunk a reptérre.
Az amerikai lehallgatási botrány a nemzetbiztonsági szolgálatra irányította a figyelmet, de ezek a szervezetek nem arról híresek, hogy önként beszámoljanak a tevékenységükről. Azt is látjuk, hogy a magyar internetezők többségét teljesen hidegen hagyja ez az egész ügy.
Múlt héten írta meg a Guardian az Edward Snowdentől származó titkos dokumentumokra hivatkozva, hogy a Microsoft évek óta lehetőséget biztosít az amerikai nemzetbiztonsági hivatalnak (NSA), hogy az hozzáférhessen a webes levelezőkhöz (korábban Hotmail, most Outlook.
A Facebook elkezdte széles körben élesíteni a Graph Search nevű, új, sokkal összetettebb, és sokkal több személyes adatot, néha kértlenül feltáró keresőjét.
A Sophos Labs negyedévente összeállítja a spamelésben vezető országok toplistáját, amit régóta az Egyesült Államok vezet.
Az amerikai hírszerzés lehallgatási botránya ráirányította a figyelmet a különböző kémkedési technikákra, amelyekkel a szakértők nyomon követhetik életünk digitális lenyomatait.
kideríti, milyen az élete, hova jár szórakozni, kik a barátai, maszkot készít az arcképével, megtéveszti az ismerőseit, vagy éppen a bakkártyájával rendel termékeket. A kisfilmben felvázolt eseményeket nem is annyira lehetetetlen kivitelezni, hiszen a legtöbb ember hihetetlenül óvatlan az online térben.
Pikáns fotót készített feleségéről a londoni nyaralás során? Jobb lesz törölni, ha nem akarja, hogy brit rendőrök nézegessék a képet.
Az elmúlt huszonegy évben a DefCon volt az a konferencia, ahol a biztonsági problémákkal foglalkozó hekkerek megtűrték a környezetükben az Egyesült Államok különféle hárombetűs ügynökségeinek az embereit.
Microsoft szorosan együttműködött az amerikai titkosszolgálatok, hogy elősegítse a felhasználók kommunikációjának megfigyelését: a Guardian által megszeretett dokumentumok alapján az NSA-nak hozzáférése van a titkosított beszélgetésekhez is.
Index - Tech - Soha többé magánélet index.hu
Az indiai XY Security információbiztonsági cég két alapítója, Aditya Gupta és Subho Halder tavaly júliusban jelentős biztonsági rést fedezett fel a Facebookon.
A Le Monde azt írja, hogy felfedeztek egy titkos rendszert, amit a francia titkosszolgálat, a DGSE épített ki. A rendszert arra tervezték, hogy metaadatokat gyűjtsön az ország lakosairól, és talán az országon kívüliekről is.
Több civil szervezet és személyiségi jogi aktivistacsoport tüntetést szervez július 4-ére, az amerikai függetlenség napjára, hogy így tiltakozzanak a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) megfigyelési botránya miatt.
Hiába szeretnénk elbújni a fürkésző szemek elől, tökéletes megoldás sajnos soha nincs, a legtöbb, amit megtehetünk, hogy minél több dolgot megbízható, titkosított csatornán intézünk. Az ok nem technikai: minél több adatot kell megfejteni, annál nagyobbak a költségek.
A Norton kiadta Mobile Security nevű, androidos biztonsági szoftverének újabb verzióját. Az alkalmazás automatikusan kártevőnek jelölte meg a telefonokra telepített Facebookot, mivel az személyes adatokat szivárogtat.
Duncan Campbell a New Statesman című újságban lehozott, 1988. augusztusi cikkében szedte össze először, mi is lehet az az Echelon nevű rendszer, amiről akkor már évek óta lehetett hallani pletykákat.
A Facebook pénteken közölte, egy biztonsági hiba miatt mintegy hatmillió felhasználó e-mail címe és telefonszáma vált elérhetővé. A múlt héten bejelentett, majd huszonnégy órán belül orvosolt bug, nagyjából egy éve volt jelen a közösségi oldalon.
Az egész ügy onnan indult, hogy a Washington Post és a Guardian leközölt néhány oldalt egy olyan prezentációból, amit állítólag a National Security Agency (NSA) ügynökeinek képzésekor használtak.
Hatmillió felhasználó személyes adata került nyilvánosságra a Facebook adatközpontjainak hibája miatt. Felhasználók emailcíme és telefonszáma lett látható olyanok számára, akik amúgy nem férhettek volna hozzá az információhoz.
Ami az internetre egyszer felkerül, azt többé nem lehet letörölni: nagyjából ez a mai, találó közvélekedés.
A Mozilla Alapítvány tegnap bejelentette, hogy még továbbra sem vezeti be a külső cookie-k blokkolását, ugyanis a Stanfordi Egyetem Internet és társadalom központjával együtt egy olyan megoldáson dolgozik, ami nem sértené a legitim weboldalak működését, a rosszindulatú visszaé
Eljárást indított a Google ellen Franciaország és Spanyolország, az adatvédelmi törvények megsértésével vádolva a céget. Törekvésük szerint egy közös uniós fellépés keretében kell rákényszeríteni a Google-t adatgyűjtési politikájának megváltoztatására.
Jennifer Stoddart kanadai adatvédelmi biztos szerdán hat ország 36 adatvédelmi hatóságának nevében nyílt levelet intézett Larry Page-hez, a Google vezetőjéhez, melyben kifejezi a cég új terméke, a Google Glass miatt felmerült aggályait, és több kérdést feltesz, melyekre mihama
Több internetes cég megállapodott az amerikai kormánnyal arról, hogy nyilvánosságra hozhatnak bizonyos információkat a hozzájuk érkező kormányzati kérésekről. A cégek között a majdnem egymilliárd regisztrált felhasználóval rendelkező Facebook is szerepel.
A német szövetségi nemzetbiztonsági szolgálat (Bundesnachrichtendienst – BND) újabb, 100 millió eurós fejlesztésbe kezd, hogy növeljék az internetes kommunikáció ellenőrzését – olvasható a Der Spiegel vasárnapi számában megjelent riportban.
Nem kell ahhoz túl sok, mindenféle negatív utópiáról szóló irodalmi művet olvasni, hogy valami nyomasztót találjunk mindennapjaink szuperinformációs környezetében. Míg korábban komoly operatív titkosszolgálati munka (és ebből következően sok-sok pénz) kellett efféle szerteágazó adathalmaz összegereblyézéséhez, ma gyakorlatilag önként bízzuk személytelen gigavállalatokra geolokációs adatainktól kezdve, személyes kommunikációnk tartalmán át kapcsolati hálónkig sok, nagyon sok mindent az életünkből. Talán ma nincs is okunk rá, hogy emiatt különösebb aggályaink legyenek, de öt vagy tíz év múlva is így lesz ez?
A legnagyobb online vállalatok, köztük a Google, a Facebook és a Microsoft is levélben fordult az Egyesült Államok kormányához, amelyben azt kérték, tegye lehetővé számukra az elmúlt napokban nagy felháborodást kiváltó PRISM program keretei között érkezett adatkérelmek szám
Miközben a múlt héten kirobbant, az egész világot érintő amerikai internetes megfigyelési botrány újabb és újabb köröket ír le a sajtóban, a napokban megszólalt a web ilyen ügyekben egyébként jellemzően ritkán nyilatkozó atyja is. Tim Berners-Lee arra szólította fel szokatlanul kemény hangú nyilatkozatában a netezőket, hogy azok követeljenek maguk számára jogi garanciákat arra vonatkozóan, hogy nem válhassanak a PRISM vagy ahhoz hasonló totális megfigyelőrendszerek áldozatává.
Az eddigi legfontosabb kiszivárogtatás az Egyesült Államok történetében, írta a Guardianben Daniel Ellsberg, aki pedig tudhat erről egyet s mást, hiszen 1971-ben ő szivárogtatta ki a Pentagon-iratokat. Már eddig is számos kérdést vetett fel a személyes adatok védelméről, a titkokat kiszivárogtatók egy új generációjáról az úgynevezett PRISM-ügy, pedig a megfigyelési botrány lényegében még gyerekcipőben jár. Nemcsak a magát felfedő, de hétfő óta felszívódó kiszivárogtató sorsa kérdéses, de az ügy miatt Kínával és még az Európai Unióval is szembekerülhet az Egyesült Államok. Ráadásul a Guardian brit lap újabb leleplező információkat ígér.
Edward Snowden, egy 29 éves kiábrándult kém vállalta magára a kiszivárogtatást. A dokumentumokat a Guardiannek küldte el, és ott is nyilatkozott. Az első perctől azt tervezte, hogy személyesen is kiáll. Ami bolondságnak tűnhet, de valójában egyfajta életbiztosítás is. Steve Clemons, az Atlantic külpolitikai szakírója szombat délután a washingtoni Dulles reptéren hallotta meg, ahogy négy amerikai kém fennhangon arról beszélget, hogy a kiszivárogtatót és az információt nyilvánosságra hozó újságírókat “el kéne tüntetni”.
Az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója, James R. Clapper a múlt héten a sajtóban a PRSIM nevű rendszerről megjelent hírekre és a felháborodásra reagálva igyekezett megnyugtatni a kedélyeket: nem a szolgáltatók tudta nélküli korlátlan adatgyűjtésről van szó.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy volt technikusa szivárogtatta ki a sajtónak az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési tevékenységéről szóló, egyre nagyobb politikai botrányt kavaró értesüléseket –
Aki betartja a törvényeket, annak nem kell félnie a brit titkosszolgálatoktól – mondta vasárnap a brit külügyminiszter, az Amerikából Nagy-Britanniába is átterjedő adatgyűjtési botrányra reagálva.
Felelőtlennek nevezte szombaton az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt anyaggyűjtési gyakorlatára vonatkozó információk kiszivárogtatását James Clapper, a nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI).
A legnagyobb amerikai webes szolgáltatásokban sincsenek biztonságban a felhasználó adatai - állítja az amerikai nemzetbiztonság egyik tisztje, aki lelkiismereti okokból szivárogtatott.
A PRISM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem dragnetről, vagyis olyan eljárásról van szó, amikor a titkosszolgálat minden adatot lemásol, amit csak talál. Nehéz eldönteni, hogy megnyugtatóbb vagy még ennél is ijesztőbb az a tény, hogy az elemzők ehelyett inkább bármihez hozzáférnek egy webes felületen keresztül böngészve a lehallgatott szervereket, amihez csak szeretnének. A keresőfeltételek úgy vannak összeállítva, hogy 51 százalékos bizonyossággal csak külföldinek tűnő emberek adatait hozzák fel találatnak. A prezentáció arra kéri az ügynököket, hogy negyedévente tegyenek jelentést az ennek ellenére véletlenül összeszedett adatokról, de a készítők hozzáteszik, hogy „nincs mitől tartani” az ilyen esetekben sem.
Az online szolgáltatók nagy részéhez hasonlóan a LinkedIn is bevezette a kétlépcsős bejelentkezést, a felhasználók így a jelszón kívül az SMS-ben kapott azonosítót is meg kell adják a belépéshez.
A változtatás lehetővé teszi a külföldi szervereken lévő adatok időleges vagy végleges hozzáférhetetlenné tételét. Ha a bíróság jogerősen elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, annak végrehajtása átadható lesz annak az országnak, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van. Az átadásról a két ország igazságügy-miniszterei egyeztetnek, ennek során tájékoztatni kell a külföldi felet arról, hogy ha az állam egy hónapon belül nem tud eleget tenni az adatok törlésének, akkor a bíróság elrendeli a blokkolással történő végrehajtást.
A Google pár hónapja harcot hirdetett az FBI elég érdekes, jogilag is megkérdőjelezhető eljárása ellen: a nyomozóiroda az amerikai jogban létező National Security Letter (NSL) nevű speciális formanyomtatványokat használta arra, hogy bírósági végzés nélkül kérjen ki a felhas
Az On Device Research adatai szerint a 16-34 évesek között tízből egy már elbukott állásinterjún facebookos, twitteres, pinterestes tevékenysége miatt.
Részleteket közölt a San Francisco Chronicle az FBI eddigi legnagyobb, online gyerekpornó elleni akciókáról.
A webes szolgáltatók folyamatosan szenvednek a rosszindulatú támadásoktól, akkor is, ha legtöbbször már nem is magát a működést igyekeznek akadályozni a hackerek, az esetek nagy részében identitáslopás a bűntett.
Az észak-olaszországi Novarából származó 14 esztendős Carolina Picchio januárban ugrott ki hálószobájának ablakából, miután néhány fiú egy házibulin készült kompromittáló videót tett róla közzé a Facebookon, a felvétel ittasan és ziláltan örökítette meg a lányt egy
A Twitter lehet a tinédzserek következő célpontja, egyre többen költöznek át a mikrobloging szolgáltatóhoz a Facebookról. A Pew Research Center kutatása szerint ennek oka, hogy túl sok a felnőtt és túl sok a dráma Facebookon.
a Skype-beszélgetések állítólagos lehallgatása egy szokványos biztonsági procedúra része, nagyjából olyan, mint amikor a spamszűrő bizonyos kulcsszavakat keresve belenéz az emailforgalomba, hogy kidobja a Viagrát és hamis Rólexet hirdető levélszemetet
A német Heise Security szerint a Microsoft beleolvas a Skype-on keresztül zajló beszélgetésekbe és a redmondi cég szerverei meglátogatják a chaten küldött URL-eket is. A Heise tegnapi cikke szerint a Skype-felhasználók közötti beszélgetésekbe a Microsoft is "belehallgat.
Új hálózati ellenőrzőrendszert vezettek be Indiában, amely az egész ország távközlési hálózatát megfigyelés alatt tarthatja.
Egy tavaly készült tanulmány szerint az amerikai szülők negyede ad okostelefont gyereke kezébe, hogy lekösse őt, amíg a szülők a dolgukat végzik. A folyamat nagyon korán kezdődik, az egyévesnél kisebb gyerekek tíz százalékának a kezében volt már tablet, a 2-4 év közöttieknél 39 százalék az arány, az 5-8 éveseknél már 52 százalék. A szülők 77 százaléka hiszi, hogy a különböző eszközök használata növeli a gyerek kreativitását.
Hiányos adatvédelmi szabályozása miatt idén is elbukott az amerikai szenátus ellenállásán a CISPA kibervédelmi törvénytervezet. A vállalatok és a kormány közötti adatáramlást segíteni hivatott jogszabály túl sok korlátot törölt volna el az ellenzők szerint.
145 ezer euróra (43,4 millió forintra) büntette a német adatvédelmi hatóság a Google-t, amiért az illegálisan gyűjtött személyes adatokat a nem megfelelően levédett vezeték nélküli hálózatokból, amikor autói a Maps utcanézetéhez fényképeztek.
A bostoni maratonon történt robbantás végrehajtóit mostanra elkapták, illetve lelőtték, de a rendőrök munkáját nem igazán segítette az arcfelismerő rendszer.
Elkészült a MediaSmart Hungary nonprofit alapon működő oktatóprogramja, amelynek célja, hogy elősegítse a reklámértést és médiatudatosságot a kisiskolások körében.
A Google az első nagy online cég, ami lehetőséget ad a felhasználóinak arra, hogy végrendeletet írjanak, vagyis rendelkezzenek afelől, mi történjen a Google-fiókjukkal, a levelezésükkel, a YouTube-csatornájukkal és egyéb online hagyatékukkal, ha meghalnak.
Itt a Google Halál cink.hu
Vadonatúj szolgáltatás a Google-tól, hogy megszabhatjuk, mi történjen a különféle fiókjainkkal, ha meghaltunk.
Egyre gyakrabban előkerülő probléma a mobilalkalmazások által elért személyes információk kezelése és az ezzel a kapcsolatos visszaélések.
Bár hivatalosan még meg sem jelent, csak a Google teszterei, illetve a fejlesztői programban részt vevők férnek egyelőre hozzá a prototípusokhoz, a Las Vegas-i sztriptízklubok és kaszinók máris kijelentették, hogy nem engedik be a falaik közé a Google Glasst, a cég forradalmi, sz
Súlyos problémákat okozhat a Google számára, ha a nagy nemzeti adatvédelmi hatóságok elmarasztalják és szankciókat alkalmaznak vele szemben. Az adatgyűjtésre való jog akár ideiglenes megtiltása súlyos csapás lehet a Google-nek.
Mobil eszközök: rengeteg személyes és érzékeny információ hordozói Míg egyre több ember a mobil eszközein keresztül internetezik, addig nagyon kevesen gondoskodnak arról, hogy védjék eszközeiket és a rajtuk tárolt tartalmakat. Az európai felhasználók nagy többsége (69%) bevallotta, hogy érzékeny információkat tárol és használ mobil eszközein, és több mint egyharmaduk (35%) jelezte, hogy nem használ jelszót azok védelmére. A készülék elvesztése vagy ellopása esetén tehát rengeteg személyes információ válik elérhetővé, így például az e-mailek, melyek munkahelyi levelezéshez és ezen keresztül dokumentumokhoz, illetve más online fiókok jelszavaihoz és bankszámlákhoz engedhetnek szabad utat.
A közösségi aktivitásért járó börtön Nem kifejezetten palesztin jelenség, bár az USA-ban általában nem politikai okok állnak a háttérben: tavaly októberben például 12 hét elzárást kapott egy angol fiatal, aki egy eltűnt lány profilján trollkodott.
Annak ellenére, hogy a bűnüldözési szerveknek már nagyon sok lehetőségük van, ha a digitális kommunikáció megfigyeléséről van szó, az FBI-nak még mindig problémát jelent a Gmail, az IP-alapú telefonálást bzitosító Google Voice és a Dropbox valós idejű megfigyelése. Ez a helyzet hamarosan megváltozhat: múlt héten Andrew Weissmann, a szervezet egyik jogásza egy washingtoni beszélgetésen arról beszélt, hogy egyre nagyobb problémát jelent a sokasodó emailezés és közösségi jelenlét. Az Electronic Communications Privacy Act nevű amerikai törvénynek köszönhetően ugyan hozzáférhetnek az emailek archív másolatához, de azok vagy a Gtalk valós idejű megfigyelése már gondot okoz.
a sütifájlok, amelyek alapján később újra felismerhetővé válnak a felhasználók. Amennyiben valaki felkeresi egy internetes bolt oldalát és ott nem vásárol semmit, de később egy másik portálon mégis a korábban megtekintett termékkel kapcsolatos hirdetés bukkan fel, akkor ez a sütifájlok miatt van. A Firefox fejlesztői e hirdetési ajánlatok sikereit hiúsíthatják meg a jövőben azáltal, hogy a böngésző következő verzióiban megtiltják a harmadik félhez tartozó sütifájlok fogadását. Így a program kizárólag az éppen felkeresett honlaptól fogadna el ilyen fájlokat. A Firefox fejlesztők számára elérhetővé tett változataiban ez a funkció már be van kapcsolva. Eddig ez a gyakorlat kizárólag az Apple által készített Safarira volt jellemző.
"Mindenhez amit ma teszünk köze van a számítógépekhez és a számítógépek - természetesen melléktermékekként - adatokat gyártanak. Időközben már mindent eltárolnak és összekötnek egymással, s számos társaság abból szerez pénzt, hogy számos forrás segítségével létrehozza az életünk intim profilját. Ez egy állandó megfigyelés: mindannyiunkat megfigyelnek, minden időben és az adatokat örökre megőrzik. Így néz ki egy megfigyelési állam és ez hatékonyabb, mint amit George Orwell a legvadabb álmaiban leírt" - írta Schneier.
"Az internet egy megfigyelési állam. Akár elismerjük, akár nem, ha szeretjük, ha nem, a teljes idő alatt rögzítenek rólunk mindent." Állítását számos példával támasztotta alá. Szerinte a világhálón nehéz, illetve gyakorlatilag lehetetlen megvédeni a személyazonosságokat. Hector Monsegur, a LulzSac hackercsoport egyik vezetőjének esetére hivatkozott, akit - körültekintő magatartása ellenére is - sikeresen azonosított a Szövetségi Nyomozó Iroda, majd az FBI informátora lett.
Index - Tech - A lájk a lélek tükre index.hu
A közösségi oldalakon mutatott aktivitásból, a publikus facebookos lájkokból meghökkentően pontos jellemrajz állítható össze, derült ki egy amerikai felmérésből. A Microsoft kutatásában a cambridge-i egyetem statisztikusai 58 ezer Facebook-felhasználó lájkjait és profiloldalait elemezték anonim módon, és azt találták, hogy ijesztően jó hatékonysággal tudják kideríteni az illetők érzékeny személyes adatait. Akkor is, ha a felhasználók azokat nem szeretnék megosztani a közönséggel.
A szerzői jogok védői évek óta rövidítésekkel sokkolják a közvéleményt: a SOPA, a CISPA, a PIPA, majd az EU-ra is kiterjedő ACTA mind azt a célt tűzte ki, hogy valamilyen módon, akár más témájú jogszabályok közé rejtve visszaszorítsa az online kalózkodást. Az internet szabadságáért aggódók eddig mindannyiszor sikerrel kaszálták el ezeket a kezdeményezéseket. Hollywood most taktikát váltott, és feltette a kérdést: mi történne, ha minden alkalommal, amikor a júzer illegális tartalmat osztana meg, szerzői jogi figyelmeztetést kapna az internetszolgáltatójától? A lassan megvalósuló terv szépséghibája, hogy bár edukációs lépésnek akar látszani, kisebb büntetésekkel is sújtaná a felhasználókat.
SocialTimes.Hu - Anyu a Facebookon is figyel socialtimes.hu
A Facebook valaha egyetemi hálózat volt, mára azonban nem csak világméretű közösségi oldal lett, de a szülők is megjelentek rajta. Az Education Database Online adatai szerint ráadásul nagy részük csak azért regisztrál a Facebookra, hogy gyermekeit figyelje.
Bejártuk a web sötét oldalát index.hu
A haditengerészet tehát valószínűleg elérte a célját, a projekt saját adatai alapján manapság háromezer belső szerver szolgál ki napi 500 ezer felhasználót és hatalmas adatforgalmat, amelyről senki sem tudja pontosan, miről szól, és hová megy. Így a kormányzati kommunikáció biztonságban lehet, ha még mindig ezt használják. Ha igen, akkor ugyanott folyik, ahol drogkereskedők dolgoznak vagy a pedofilok gyerekpornó-képeket cserélgetnek, de ne szaladjunk ennyire előre.
Simon Milner, a Facebook angliai vezetője elismerte, hogy nincs olyan mechanizmusuk, amivel blokkolni tudnák a korhatár alattiakat. Egy tudományos kutatásból kiderült, hogy Nagy Britanniában a 9-12 évesek több mint harmadának van saját profiloldala.
A Facebook Graph Search olyan keresőeszköz, ami személyre szabott keresési találatokat ad. Ez azt jelenti, hogy beállításoktól függően mindenkinek más jelenik meg, mindenki másokat talál meg. A Graph Search alapvetően a barátaink adatai között keres, viszont kedvesen felajánlja a keresési lehetőségek kiterjesztését, ha nem lennénk elég kreatívak. Úgy tűnik, teljesen kimaradni csak akkor tudunk, ha töröljük magunkat a Facebookról, hiszen a közösségi oldal rengeteget tud rólunk, a kontroll pedig nem teljesen van a felhasználók kezében.
Az EU elutasította az ACTA-t index.hu
Az Európai Bizottság azután határozott a bírósághoz intézett kérelem visszavonásáról, hogy az egyezmény lekerült az európai napirendről. Az Európai Parlament ugyanis 2012. július 4-ei szavazásán elutasította az ACTA-t, azaz nem adta meg az ACTA Európai Unió általi megkötéséhez szükséges egyetértését, amelynek értelmében az egyezmény nem léphet hatályba az Európai Unió területén és annak tagállamaiban. A mostani szavazás volt az első alkalom, hogy az EP elutasított egy nemzetközi szerződést a Lisszaboni Szerződésben lefektetett hatáskörét gyakorolva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése