A Kossuth Rádióban október 11-én elhangzott 16 perces műsorban a Facebook függőségről és hatásairól beszéltek. A műsor első részében Benkő Andrea riporter két interjúalanyt kérdez.
Nagy Norbert a barátai miatt csatlakozott az oldalra, hogy azokkal is kapcsolatot tudjon tartani, akikkel kevesebbet találkozhatott. Az emberek többségének nincs ideje, de a lustaság a főbb oka annak, hogy inkább otthonról csetelnek, minthogy élőben találkozzanak - állítja Norbert. Barátaival, ha napközben találkoznak is, este még csetelnek pillanatnyi történésekről. "Ismerősöket lehet szerezni, igazi barátot azt nem." Barátai közül vannak, akik a mai celebnek nevezett embereket követik, akik mindent megosztanak magukról, azt is, ha egyik szobából a másikba átmennek. Mi az ok? Megfelelési vágy, hogy a jelenlegi trendi világnak meg kell felelni.
Solymosi Zsuzsi családtagokat, inkább közeli ismerősöket figyel. Volt párja feltörte régi profilját, amiből rendőrségi ügy is lett. Szerinte is a társas kapcsolatok rovására megy a Facebook. Ha barátaival élőben találkoznak is, nem lehet beszélgetni, akaratuk ellenére szinte mindenki előveszi a telefont és azt figyeli, milyen újdonságok történnek. Az élő beszélgetés elsikkad. Tűnödik, hogy miért tűnik el a szégyenérzet a virtuális világban.
A műsor második felében Csúsz Klára klinikai szakpszichológussal beszélget a műsorvezető, aki fontosnak tartja megemlíteni a pozitív vonatkozásokat is. Például a távolság áthidalását. A chatelés mozgatórugója a szociális igény, mivel az ember társas lény és az emberi tulajdonságok magjai nem változtak az évezredek során. A virtuális kapcsolat azonban nem kielégítő, emiatt egy állandó késztetés van az emberben, mert soha sem elég. A felhasználók nagy része ahelyett, hogy felállna a gép elől és élőben építené kapcsolatait, még több időt tölt el a közösségi oldalakon.
Tudományosan már olyan viselkedési mintákat vizsgálnak és neveznek meg a szolgáltatók érdeke és pszichológiai, szociológiai érdeklődés miatt, amelyek azokat a személyeket jellemzik, akik a közösségi médiát használják. A mai világ individualista, és nehéz már egyedit alkotni. Ez a kultusz még nagyobb kényszer az emberekben, hogy legyenek valakik. És a legkönnyebben elérhető csatorna az "önmegvalósításhoz" az internet, ezen belül is a közösségi oldalak. Mitől vagyok valaki: attól, hogy megnyomok egy gombot?
A gimnazista korúak közül van, akiknek két profiljuk is van: egyik a szülőknek, tanároknak, azoknak, akiktől tartanak, a másik pedig a "barátoknak" szól. (Ennek komoly pszichológiai következményei is lehetnek - skizoid hajlam.)
Mi kóros a pszichológus szerint? Furcsa, amikor egy boldog fiatal házaspár nászútjukon azzal foglalkozik, hogy több tucat képet megosszanak magukról és az országról, ahol éppen tartózkodnak. Ha valaki valód kapcsolatait nem ápolja, az már kóros.
Egy hallgató hozzászólása: "Minden ember személyiség, de nem minden személyiség egyéniség."
Az embereknek szükségük van pozitív visszajelzésekre (like), szeretnek leskelődni, nézelődni (üzenőfal). A közösségi média kielégíti ezeket az igényeket. De szerencsére a műsorvezető és Csúsz Klára szerint még lehet teljes értékű ember az is, aki nincs fenn!
Forrás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése