Kronologikus hírszemle - 2018. szeptember/december

Tim Wu: Túl nagyra nőtt a Facebook, fel kell darabolni - Qubit
September 05, 2018 at 12:31PM
facebook

Technology hasn't killed public libraries – it's inspired them to transform and stay relevant
September 05, 2018 at 12:53PM
library

Instagram is changing the way we experience art
September 05, 2018 at 04:32PM
socialnetwork, image, museum

Index - Tech-Tudomány - Négyből egy amerikai letörölte a Facebookot
September 05, 2018 at 10:13PM
facebook

Könyvtár, mint közösségi tér a hálózatiság korában

Könyvtár, mint közösségi tér a hálózatiság korában

Minden könyvtár alapvető feladatai / szolgáltatásai között fontos szerepet tölt be közösségi tér funkció.

A Győrben található Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér alapító okiratában meghatározott alaptevékenységei között szerepel a hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása, azaz a közművelődési feladatok ellátása. Az intézmény a kultúra, a művelődés és a találkozások színtereként a társadalmi életben aktív szerepet tölt be.

A közművelődési osztály öt helyszínen látja el többek között a közösségi tér funkciót, a rendezvények szervezését, összehangolását a város más kulturális programjaival, valamint a lebonyolítást.

Az intézményi stratégiához, átgondolt közművelődési koncepcióhoz igazodva folyik a programszervezés. Fontos, hogy minden korosztály és minden érdeklődési terület (zene, film, színház, tánc, irodalom, sport, gyerekprogramok stb.) megtalálja a neki való szórakozási, ismeretszerzési, művelődési lehetőséget.

Díjmentes internethasználatot biztosít az érvényes regisztrációval (látógatójeggyel, olvasójeggyel) rendelkező látogatók számára a Központi Könyvtár, a Kisfaludy Károly Könyvtár, a Gyermekkönyvtár és - Sziget kivételével - a fiókkönyvtárak is.

A számítógépek elsősorban internetezésre használhatóak. Ennek megfelelően lehetőség van az interneten történő keresésre, közösségi oldalak használatára, elektronikus levelezésre, egyes állományok letöltésére, de szövegszerkesztésre, és a dokumentumok adathordozóra mentésére is.

 Nyomtatást térítési díj ellenében személyesen a könyvtárosoktól kell kérni. A számítógépek használatához és az elektronikus ügyintézéshez a könyvtárosok és e-tanácsadó kollégák szükség esetén segítséget nyújtanak.

Ezeken felül könyvtári eszközökkel törekednek segítségnyújtásra ahhoz, hogy a gyermekek számára is természetessé váljon az önálló ismeretszerzés, hogy készségszinten használják a kézikönyveket (enciklopédiákat, lexikonokat, szótárakat), hogy elsajátítsák az információkeresés hagyományos és modern - de mindenekelőtt megbízható - technikáit.

 A legkézenfekvőbb módszer erre az, ha már nagycsoportos óvodásoknak és kisiskolásoknak lehetőséget teremtenek a könyvtárlátogatásra, melynek során megismerkedhetnek a könyvtári szolgáltatásokkal, s melynek következtében talán olvasó felnőtté válnak.

 Így együttesen valósulhat meg az olvasásnépszerűsítés, valamint a könyv- és könyvtárhasználatra nevelés oly módon, hogy a tanultak jól illeszkedjenek a digitális írástudás során kialakított készségekhez.

 Előzetes egyeztetést követően tanórákat, játékos foglalkozásokat tartanak, továbbá könyvtárbemutatót és könyvtárhasználati rendhagyó órát valamennyi szolgáltató ponton.

A Békés megyei könyvtár egy pályázat során 120 millió forintot nyert, ami lehetőséget adott többfajta fejlesztések elkezdéséhez. Ilyen volt például egy digitális labor és egy digitális lépcső kialakítása a bibliotéka épületén belül, valamint egy szabadtéri, mobil pavilon.

 Ezek a fejlesztések elősegítik az oktatást, a területi ellátást és a kompetencia fejlődését. A digitális labor egyfajta közösségi tér funkcióját tölti be, amely fel van szerelve informatikai eszközökkel. Míg az oktatóterem főleg általános és középiskolai csoportoknak áll rendelkezésére, addig ebben bármilyen csoport szabadon összejöhet, hogy közösen tervezzenek, alkossanak – például a számítógépekkel, a 3D-s nyomtatóval.

Az egyik lépcsőnél kialakítanak egy úgynevezett digitális lépcsőt. Ezzel a fiatalokat szólítanák meg, akik nem a megszokott, hanem a hagyományostól eltérő környezetben használhatnák a digitális eszközöket.

A 43 ezer fős dániai kisváros, Tårnby könyvtára 2015-ben egy új közösségi tér létrehozását tűzte ki célul: egy hívogató, nyitott és kollaboratív városi teret kívántak megalkotni a könyvtár megnyitásával, egy kávézó létesítésével és a könyvár melletti közpark megújításával.

A kávézóval szemben támasztott követelmények a következők voltak:

·         a gazdasági mellett társadalmi szempontokat is figyelembe vevő, illetve egészségtudatos üzemeltetés;

·         a kávézó támogassa a könyvtár mindennapi működését;

·         partneri együttműködés a könyvtárral;

·         adjon újat a városi térhez;

·         biztosítson kapcsolatot a könyvtár és a város között;

·         hangsúlyosan jelenjen meg kialakításában a könyvtár külső tere;

·         építsen és biztosítson új kapcsolatokat a könyvtárnak.

A kávézót a könyvtár épületén belül, a könyvtár főbejárata mellett hozták létre az épület homlokzatának kivágásával, megnyitásával. A bent mindössze 20 ülőhely biztosított, kint pedig néhány asztalt és gránitpadot találhatunk. A kávézó értéke éppen ebben az egyszerűségben rejlik.

Nyáron a bútorzatot hordozható elemekkel egészítik ki, így az embereknek választási lehetőség biztosított az árnyékosabb részek vagy a tér kínálta naposabb helyek között is.

A kültéri asztaloknál beszélgethetnek, kártyázhatnak, sakkozhatnak az emberek, s új szolgáltatásként a könyvtárból társasjátékokat is kölcsönözhetnek. A téren kialakított - elektromos csatlakozással, hang- és fényeszközökkel felszerelt - multifunkcionális színpad számos könyvtári és más városi, közösségi program helyszíne.

Lépcsősorát pedig örömmel használják üldögélésre, találkozásokra az emberek. A színpad és környéke, a rendezett park, valamint a kávézó külső terasza kiemeli környezetéből a könyvtárat, vonzó célponttá, mintegy "kültéri nappalivá" teszi a városlakók számára, s új kapcsolatokat is teremt a környék korábban elszigetelten álló, működő intézményei, épületei között.

Magát a kávézót egy helyi kisvállalkozás működteti számos helyi partnerrel, többek között a társadalmi integrációt segítő civil szervezetek önkénteseivel, helyi iskolák gyakornokaival, szakmai gyakorlatukat itt folytató diákokkal, a helyi munkaügyi központtal együttműködésben.

A pultot a könyvtár falából kibontott vörös téglák újrahasznosításával alakították ki. 2017 januári megnyitása óta a kávézó napi 200-300 vendége fogad. Nyitvatartása a könyvtár nyitvatartásához igazított. Azóta 20%-kal nőtt a könyvtár használóinak száma is.

https://www.gyorikonyvtar.hu/wifi

https://www.gyorikonyvtar.hu/szolgaltatasok

https://www.gyorikonyvtar.hu/e-tanacsadas

https://www.gyorikonyvtar.hu/konyvtari-orak

http://librariandbd.blogspot.com/2018/04/konyvtar-kavezo-kozossegi-ter-tarnby-ben.html

https://www.beol.hu/kultura/helyi-kultura/fejlesztesek-elott-bekes-megyei-konyvtar-1142971/
https://www.gyorikonyvtar.hu/rendezvenyek

A MEK és a Gutenberg project

Magyar Elektronikus Könyvtár

A MEK azaz a Magyar Elektronikus Könyvtár egy ingyenes internetes szolgáltatás, „az ország legrégebbi digitális könyvtára”. Indulása 1994-re tehető, 2002-re látogatóinak száma már havi 60-70 ezerre nőtt. 2017. szeptember 7-es adatok szerint 16852 letölthető dokumentumot tartalmaz, és ez a szám havonta kb. 100–150-nel nő.

A MEK-ben magyar nyelvű vagy magyar, ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet. Elsősorban szöveges műveket gyűjtenek, de megtalálhatóak hangoskönyvek is. Fellelhetőek továbbá elektronikus újságok és folyóiratok, valamint egyéb, könyvtári szempontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címei is. Hazánkban élenjáró fejlesztéseket végeznek az e-könyvtárak technológiájának kialakításában: ilyen például a VMEK felület kifejlesztése, amely a vakok számára nyújt segítséget, az URN azonosítók meghonosítása, az ingyenes eleMEK rendszer, amely a metaadatok nyilvántartására alkalmas, illetve egy Dublin Core generátor kidolgozása, továbbá a tématérkép technológia könyvtári alkalmazása.

A Magyar Elektronikus Könyvtár megalapításához és működésének szabályozásához egy Ajánlás elkészítését határozta el néhány lelkes könyvtáros az úgynevezett „Pocok-workshop” alatt, amit 1994 tavaszán tartottak. A MEK-L@tulibb.kkt.bme.hu (később a MEK-L@huearn.sztaki.hu) levelező listán folyt az Ajánlás előkészítésének munkája, az ötletgyűjtés, illetve a többé-kevésbé hasonló külföldi kezdeményezések megismerése, s ezzel párhuzamosan létrejött két teszt gyűjtemény a Miskolci Egyetem és a BKE gopherein. A MEK projekt szeptemberben bekerült a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program első hároméves feladattervébe és elkezdődött az NIIF "helka" gépén a központi MEK szolgáltatás építése 1995 elején, egyelőre szintén egy gopher szerverre alapozva a gopher.mek.iif.hu címen. Egy éven belül kifejlesztették a Web felületet és ezzel a mek.iif.hu szerver az Elektronikus Könyvtár központi szolgáltatásává vált. 1996 és 2002 között havi 60-70 ezerre nőtt a könyvtár látogatóinak száma és több mint 4 ezer darabra nőtt az állomány, ezzel kialakult a jelenlegi gyűjtőköre. Az elmúlt évek alatt a MEK a magyar Internet legismertebb szolgáltatásává és az egyik legnagyobb szöveg-archívumává lett. Valóságos "mozgalom" alakult ki körülötte, hiszen bárki részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állománygyarapításban akár a legkisebb mértékben és a legegyszerűbb eszközökkel is: Felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok copyright jogait. Átvételre, archiválásra javasolhat más szervereken lévő anyagokat, segíthet a dokumentumok különböző formátumra való átalakításában, vagy egyszerűen csak a MEK népszerűsítésében. Lehetőség van munkával vagy pénzzel is támogatni az ország első számú virtuális könyvtárának építését.

A Dublin Core Metadata Initiative a legrégibb és legismertebb törekvés a számítógépes formában elérhető dokumentumok/források/szolgáltatások leíró adatainak szabványosítására és ezzel a megtalálhatóságuk megkönnyítésére. Ezt a generátort a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület készíttette és egyelőre csak a Dublin Core alapját jelentő 15-féle adatelem leírását teszi lehetővé. Kitöltési útmutató mezőnként: Cím / Title, Létrehozó / Creator, Közreműködő / Contributor, Kiadó / Publisher, Azonosító / Identifier, Forrás / Source, Kapcsolat / Relation, Dátum / Date, Formátum / Format, Típus / Type, Téma / Subject, Tartalmi leírás / Description, Tér-idő vonatkozás / Coverage, Nyelv / Language, Jogok / Rights.

Gutenberg project

A Project Gutenberg (magyarul Gutenberg terv, rövidítése PG) egy közösségi közreműködéssel szerveződő gyűjtemény. Célja „az elektronikus könyvek létrehozásának és terjesztésének támogatása”, a kulturális művek digitális megőrzése. Michael S. Hartal alapította 1971-ben, így ez a legrégebbi digitális könyvtár a világon. A kollekció nagy része közkincs könyvek teljes szövegét tartalmazza. A könyvtár célja a lehető legszabadabb, lehetőleg rendszerfüggetlen (a technológia fejlődése mellett is használható formátumú), nyílt formájú szövegek publikálása, amelyek szinte minden számítógép alapú eszközön használhatóak.

2010-ben több mint 30 000 szabadon elérhető szöveg szerepel a weblapján, és több mint 100 000 olyan további hivatkozás, ami olyan partnereknél elérhető szövegekre mutat, akik ugyanazon elveket követik, mint a PG, és lehetőséget kaptak a Project Gutenberg védjegy használatára. Ahol csak lehetséges a művek sima szöveges formátumban („plain text”) jelennek meg, de számos egyéb formában is elérhetőek (pl. HTML, PDF, EPUB, MOBI, és Plucker). Számos nemzeti nyelven írt szöveget is találhatunk a gyűjteményben, de a legtöbb könyv angol nyelvű.

http://mek.oszk.hu/

http://mek.oszk.hu/html/tortenet.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Elektronikus_K%C3%B6nyvt%C3%A1r

https://hu.wikipedia.org/wiki/Project_Gutenberg

http://mek.oszk.hu/dc/

https://www.gutenberg.org/browse/languages/hu

Internet Archive, és Wayback Machine

Néhány felvezető gondolat az archívumokról

Legyen szó bármilyen információgyűjteményről, idővel az összegyűjtött dokumentumok információi egy idő után avulnak, bővülnek, esetlegesen teljesen hiteltelenné válnak. Később azonban szükségessé válhat, hogy egyes kutatásokhoz például újra megkerüljenek ezek az információk, és ilyenkor jönnek jól az úgynevezett archívumok. A köztudatból kikerült információk itt fellelhetőek.

Kép: Magyar Nemzeti Digitális Archívum

A technika fejlődése

A technika rohamos fejlődésével megnőtt a feldolgozásra, és raktározásra dokumentumok mennyisége. Manapság már teljesen természetes az okos telefonok, a számítógépek, táblagépek, e-bookok és az internet jelenléte. Már ki sem kell mozdulni kényelmes otthonunkból ahhoz, hogy információkat gyűjtsünk egy adott témával kapcsolatban. 

Az interneten azonban nem csak dokumentumokat tárolnak, hanem megszámlálhatatlan weblap is 
fellelhető. Ezek viszont sok esetben elfelejtődnek, elavulnak (akárcsak a papír alapú dokumentumok), ezért ezeket is elkezdték összegyűjteni, egy hatalmas adatbázisba, ahol minden weblapot igyekeznek megőrizni, és hozzáférhetővé tenni. Ez önmagában is igencsak embert próbáló feladat, de amellett, hogy gyűjtik a weblapokat, még ezen oldalak korábbi verzióit, és tartalmait napra pontosan hozzáférhetővé teszik. 
Érdekesség a webarchiválásról: http://kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/7_1168_025_101030.pdf

Adatbázis alapú weboldalak

  Napjainkban már szinte minden weboldalnak rendelkeznie kell háttéradatbázissal, hogy a tartalmait kezelhesse, pl. a felhasználók adatait, vagy egy webshopnál a rendeléséket. 

Tartalomkezelő rendszerek

  A tartalomkezelő rendszerek(CMS – content management system) olyan rendszerek, amelyek kezelik az általad kreált tartalmakat, és emellett képesek koordinálni több személy együttes munkáját. A CMS-nek több fajtája is van; Vállalati szintű tartalomkezelő rendszer(ECMS), mobil tartalomkezelő rendszerek(MCMS) stb.

  Az egyik leginkább ismert fajtája a WCMS, azaz a webtartalom-kezelő rendszer. Ezek többnyire nyílt forrású rendszerek, melyek célja, hogy sokkal könnyebb legyen a weboldal készítés, ilyen például a WordPress és a Joomla, amiket többnyire blog funkcióra terveztek, de mára már akár webáruházat is üzemeltethetünk pl. a WordPressen keresztül.

  Az első lépés, hogy szerezzünk egy tárhelyet, aminek van adatbázisa is és ezzel tudunk majd továbblépni. A második lépés a domain szerzés és ezt követi az üzembe helyezés. A tárhelyre fel kell másolni a WordPress fájljait, amit már letöltöttünk. Ezután megnyitjuk a weboldalunkat, ahol már a WordPress telepítő varázsló fogad minket. Innentől kezdve már csak követni kell a utasításokat és a végén már be is léphetünk a saját felületünkre és megkezdhetjük blogos pályafutásunkat.

        Előnyök:

    - Egyszerű használat - néhány kattintással lehet változtatni, egyszerű a képek, szövegek kezelése

    - Költséghatékony - nem kell külső cégnek fizetni a kezelés, változtatás miatt, hiszen mi is meg tudjuk csinálni magunknak

    - Több felhasználó dolgozhat párhuzamosan -  beállítható kinek milyen jogai vannak, mit szerkeszhet, hozhat létre és mit nem

    - Rendszeres frissítések - folyamatosan frissítik a fejlesztők a weboldal motorját

        Hátrányok:

    - Kreativítás hiánya - előre létrehozott sablonokkal dolgozik az ember

    - Hackerek, Spammerek - a weboldal könnyebb célpont lehet, ha nem frissítik rendszeresen

    - Rejtett költségek - ahhoz, hogy az összes funkciót használassuk, többnyire felmerülnek a extra költségek

   

Hipertext

  A hiperszöveg (hipertext, hypertext) szövegek olyan egymáshoz kapcsolódó hálózatát jelenti, amelyet mindenki tetszőleges sorrendben járhat be, tetszőleges mélységig juthat el egy témában. A szövegben lévő linkeken, kapcsolódási pontokon keresztül lépkedhetünk, úgy és annyira barangolhatjuk be a témát, ahogy akarjuk.

  A hiperszöveg előtt is voltak már törekvések a világ összes információjának egybetömörítésére, így születtek meg az enciklopédiák, szótárak, lexikonok. Ezek a hipertext ősei.
        Ha azon a gondolatmeneten indulunk el, hogy a hipertext, nem csak szöveg, hanem a szöveg és a megjelenítő rendszer együtt, amivel a hiperugrásokat végezzük, akkor eljutunk Vanner Bush MEMEX-nek nevezett rendszeréhez, ami az ilyen értelemben vett első hipertext-rendszer. A csupán elméletben létezett gép lényege, hogy az emberi összekapcsoló gondolkodás mintájára a dokumentumelemek között egy összekapcsoló indexeléssel teremthetünk kapcsolatot.
        Magát a hipertext fogalmat Ted Nelson írta le és alkotta meg az 1974-es Álomgépek – Komputerszabadság c. könyvében. Számára a szó jelentése, nem folytonos szöveg. Ezen gondolat mentén indította el a Xanadu-projektet, aminek egyik célja a hipertext-rendszer kidolgozása volt. Az első verzionálás a módosítások pontos nyilvántartása, hogy a későbbi verziók is kinyerhetők legyenek a dokumentumból. A második nagy gondolat a kétirányú linkelés, aminek haszna, hogy a linkelt szöveg tulajdonosa potnosan tudja, hogy kik használták fel az alkotását és hányan olvasták el.
  1989-ben Tim Berners Lee megalkotta a jelentősen egyszerűbb Word Wilde Web-et, amikor Ted Nelson így nyilatkozott: „A Web nem hypertext, csupán egy kirúzsozott FTP.”
        A hipertext elterjerjedését az internet segítette leginkább elő, ugyanis ez kiváló terepet biztosít az ilyen felépítésű szövegeknek. Az internettel megszületett a hipermédia is, amiben a hipertexthez hasonló multimédia-alkalmazás, ahol a szöveg mellet képek, videók és hanganyagok is lehetnek kapcsolódási pontok.

Források:
https://creativesite.hu/webdesign-blog/mi-az-tartalomkezelo-rendszer-cms/
https://webhostingmedia.net/advantages-disadvantages-using-cms/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hipersz%C3%B6veg

Web-leltár: web 1.0 és web 2.0

A web fogalma

Vegyük szemügyre, mit is tudunk a webről. Naponta nyithatunk olyan oldalakat az interethozzáférésünknek hála, aminek a linkje „www.”-vel kezdődik. Van, aki azt is tudja, hogy mi a feloldása ennek a három vének: a vénnek számító World Wide Web, mely kifejezésen magyarul a világhálót értjük. Ennek hozzáféréséhez van szükségünk egy szolgáltatóra, aki internetkapcsolatot biztosít számunkra, és onnantól kezdve „netezhetünk”.

De mit is csinálunk, amikor netezünk? Hozzáférésünknek hála kereshetünk, tájékozódhatunk a világhálón, tehát a weben. Erős a tévesztés lehetősége így – a különböző megfogalmazásoknak, illetve a figyelmetlenségnek, tájékozatlanságnak köszönhetően – az internet és a web fogalmai kapcsán. Ezért a webről való ismereteinkhez, megfigyeléseinkhez, kategorizációnkhoz szükséges volt előbb ezt tisztázni: a web nem magát az internet-hozzáférést jelenti, továbbá a web két eddig elkülöníthető verzióinak tárgyalása nem az internet sebességéről, sávszélességéről vagy egyéb technikai tulajdonságairól fog szólni. Az internet története  különbözik a web történetétől. A web 1.0 és a web 2.0 fogalma időbeli távlatokban értelmezhető. Lényegében a világháló felületét, tartalomkezelését és működtetését célzott elkülönítve meghatározni, ahogyan az a kezdettől napjainkig alakult, amilyen lehetőségeket kínál az évek fejlesztése miatt. (A későbbiekben csak a felület és tartalom szempontjából vázolom fel a különbségeket.)

FAQ: Mi a különség a web 1.0 és a web 2.0 között?

A cikk ezen pontján jogosan merül fel a kérdés: miben különbözhet egyáltalán a web jóformán saját magától? Ha előzetes ismereteink alapján belegondolunk, hogy egy folyamatos fejlesztés és újragondolás alatt álló operációs rendszer különböző verziós megjelölései miben különbözhetnek egymástól, továbbá beleütköztünk már nehézségekbe, mint például milyen problémák merülhetnek fel az egyik, illetve a másik verzióban futtatni kívánt program megnyitásakor, akkor tudjuk, hogy a verziójelölésekkel a fejlesztők nem játszani szoktak.

Illetve van, amikor játékból próbálgatják az új szülemény nevét, akár a férjet kereső hajadon. A web új szuper-képességeit az „internetguru”-nak emlegetett Tim O'Reilly nevezte nevén. Persze a névadás nem lehet szuperképessége mindenkinek elsőre (ahogyan egy szuperhős megjelenítése kapcsán sem mindig esik le elsőnek, lehet nem kívülre kellett volna ráadni a fehérneműt). Ilyenkor körbe lehet kérdezni a többi baráttól, szakitól, hogy mit gondolnak erről (nem a szuperhősök ruházatáról). A források szerint így tett O'Reilly, amikor a Web 2.0 Expo-n, amit San Francisco-ban tartottak. A BBC News dot.life blogján található ennek az ötletelésnek az emléke. Illetve itt ragadt a web 2.0 helyettesítő, „web weird” elnevezések emléke is: web squared, web cubed, web shared.

A kifejezőbb nevet, ami nem túl „techy” John Battelle vetette fel O'Reilly-nak eszerint a képlet szerint: Web 2.0 + World = Web Squared. A történetek tárát félretéve, ha megállunk és értelmezzük a képletet, ami a névváltoztatás kapcsán megfogalmazódott, akkor kiemelhetjük a web 2.0 legfontosabb elemét, ami végett megkülönböztetést igényelt O’Reilly szerint: a közösségi jelleg. A world hozzáadása azt absztrahálja ugyanis, hogy a web 2.0 új szintre emelte a közösségi webhasználatot: immár kétszeresen vonta be aktív formában a használókat, a világot.

Web 1.0

A web 1.0 lehetőségei egyirányúan ragadták meg szerepkörében az embert: vagy aktívan kezelte a saját tárhelyét a weben valaki, vagy valaki más weboldalát böngészte passzívan. A felület bár statikus volt, csak olvasható (read-only), kevesen írták a tartalmat, illetve az önkéntes információközlésnek ellenőrző jellege volt, a kezdeti állapotokban ez is óriási lehetőségnek tűnt, illetve nagy sokkot okozott a közönségnek, akik figyelemmel kísérték az internet közösségivé válását. A közösség tagjai számára biztosított tárhely kihasználása önmagában új próbálkozásokat hozott. A tartalom szempontjából birtokló volt. A saját weboldalak szerkesztése akár magánszemélyek (személyes weboldalak), akár cégek, intézmények, szervezetek számára nyitott volt. Az információ megosztásának, publikussá tételének nagy pillanata volt ez.

Kitekintő:

Az 1996-os alapítású san fransisco-i Internet Archive oldalán lehetőség van különböző weboldalak archivált nézeteit megtekinteni. A Way Bach Machine által kis kutatást végezhetünk, hogy hogyan nézhetett ki egy általunk ismert weboldal akár a web 1.0 eszköztárának kialakításával, illetve mára hova fejlődött.

Példák: CNN, Google.

Web 2.0

A web 2.0 szintjén már kétirányú az ember szerepe, illetve döntési lehetősége van, hogy kihasználja-e adott pillanatban mindkét, vagy csupán egyik szerepkörét. Tehát lehetősége nyílt arra, hogy beleszóljon, kommenteljen, hozzáadjon valamit egy nem általa kezelt felülethez a weben. Ennek köszönhetően már többen írhattak egy tartalmat, így tartalomaggregációhoz vezetve. Erősödött a részvétel szerepe, közelebb kerültünk általa a virtuális valóságok fikcióihoz. Funkciót kapott a web világa: olyan szolgáltatásokat biztosít, amelyek virtuális térbe helyezik az addig valós, fizikai térhez kötött emberi tevékenységeket is.

Kitekintő:

A személyes weboldalakat felváltja a blogolás, a vlogolás, a személyes profilok készítése olyan közösségi hálókon, mint a Facebook és társai. A BBC Sounds felvételén  egy beszélgetés hallgatható a web 2.0 kezdeti időszakáról. Találó kifejezéssel élnek a web új verziója kapcsán: kulturális sokk (culture shock). Ez a felvétel is egy emlék, hogy hogyan fogadták, mit láttak benne a fejlesztés/elterjedés időszakában.
Gondolatokat feszegetnek benne, hogy mit fog változtatni (pl. angol mint közös nyelv). Ennek kapcsán, illetve az előbbi kép kapcsán elgondolkodhatunk, hogy most hogyan néz ki ez a bizonyos culture shock, mivé alakult, mekkora szerepet kapott az életünkben? Milyen szerepet kapott a mindennapokban a social networking, a web kettő „hozománya”. Az említett felvételen megfogalmazták ezen túlmenően azt is, hogy a fiatalabbaknak az kell, hogy minden szükségletük egy website-on konvergáljon. Ha az előbb említett példát, a Facebookot vesszük alapul, ahol mára már nem csak ismerősöket lehet keresni, beszélgetni, fotókat feltölteni, de már árulni, hirdetni is lehet rajta, a különböző személyek által kezelt oldalakról pedig tájékozódni is lehet: hír, szórakozás, barátok – mind egy helyen.

Összefoglalás

A weben mára minden elérhető a könyvtári állománytól a személyes információkig, ráadásul egy helyen. De ha magát a webet vesszük leltárba, akkor is egynél több verzióját különböztethetjük meg. Eddig a web 1.0 és a web 2.0 él a köztudatban, viszont beszélnek már web 3.0-ról is, amit másképp „szemantikus webnek” emlegetnek. A web továbbgondolása valószínűleg nem fagy még be, és a fejlesztéseknek köszönhetően hamarosan további listát írhatunk a web-állományunk készletéről.

Ajánlók listája

• Azoknak, akiknek a web 1.0 és web 2.0 fogalmai tiszták, és több, összetettebb tudásra vágynak ajánlom az Online Content Creator (OCC), illetve User-Generated Content (UGC) fogalmaihoz kapcsolódó tanulmányokat.
• Azoknak, akik a web standardizálása iránt érdeklődnek, ajánlom a w3c webldalát, illetve az általuk készített videót a vimeon, amiben a laikusoknak magyarázzák el, hogy miért fontos ez.
• Azoknak, akik a témához érintőlegesen köthető előadások érdekelnek, ajánlom a TedEx videóit: big data, data visualization, az új web, látványos web-barangolás.
• Azoknak, akik egy pontosabb összefoglalót szeretnének a web kettőről.

A videómegosztás története, jelene

Manapság mindenki magától értetődőnek veszi, hogy ha szeretne megnézni bármilyen videót, kettőt kattint, és már ott is van előtte. Ám 10-15 évvel ezelőtt szinte semmilyen lehetőség nem volt erre. Néhány úttörő oldalnak köszönhetően tart ma ott a videómegosztás, ahol. Nézzük is, melyek ezek:

Futurisztikus Microsoft

A Microsoft megalakulása óta viszi előrébb a világot technikai találmányaival és fejlesztéseivel. Sokat ezek közül csak kevesen ismernek, vagy tudják, hogy a Microsofthoz kötődnek. Régi találmányaik közül egyesek nélkül elképzelhetetlen lenne számunkra az élet, míg másokról hallani sem hallottak akik nem követték már akkor napról napra a Microsoft tevékenységét. Annak ellenére, hogy gyakoribbak a fejlemények a mai technikai fejlettséggel, főleg az internetnek hála sokkal könnyebb lépést tartani a legfrissebb hírekkel, főleg mivel sokkal fontosabb lett azóta nyilvánosság.

Ha megosztanád a gondolataidat a nagyvilággal

Mai világunkban, amikor a technika és az internet már teljesen beszőtte az életünket, sokan döntenek úgy, hogy leírják a gondolataikat. Azonban vannak olyanok, akik nem elégednek meg egy tollal és egy füzettel, hanem billentyűzetet ragadnak és keresnek egy platformot, ahol létrehozzák a saját blogjukat. Innentől kezdve pedig azt osztanak meg a nagyvilággal, amit csak szeretnének. Bejegyzésemben a hazai blogoszféráról, a legfőbb tárhelyekről és egy hírolvasó rendszerről, az RSS-ről olvashatsz.

Office a weben

Az online elérhető office alkalmazások előnye, hogy ingyenesek és akár egy időben többen is szerkeszthetik a dokumentumokat. Ilyen például az Office Online, a Google Dokumentumok és a Zoho Office Suit.

 Office Online

Az Office Online (2014 előtt Office Web Apps) ötlete 2008 környékén vetődött fel, ekkor már több konkurens cég terméke a piacon volt. A végleges termék 2010-re készült el, de azóta többször javítottak rajta. Az Office Online használatához egy Microsoft fiók szükséges.

Google = nagy testvér, vagy jótevőnk?

Internetes keresőrendszer, térkép, pénzváltó, fordító, számológép…, melyet naponta használunk. Ezért is keletkezhettek az alábbi szófordulatok: “Google a jó barátunk”, a "Google mindent tud", a "Google majd megmondja"...stb. De valóban így van? 


Google rendszer használatával az internetes keresés az esetek többségében roppant egyszerű: írjunk be 1-2 toldalék nélküli kulcsszót a keresőmezőbe, majd nyomjuk meg az Enter billentyűt, vagy kattintsunk a Keresés gombra és a Google máris listázza a találatokat. Keressünk rá bátran, tippekért, ötletekért,rengeteg használati tanácsot kapunk. Ha alkalmazzuk ezeket, a Google valóban jó barát lehet kereséseink során.

Kevésbé jó barát benyomását keltik a nemrégiben megjelent hírek:

1. A Google a hivatalos kommunikációjában sokáig igyekezett elhessegetni a pletykát, hogy speciális keresőt fejleszt a kínai piacra.A Google illetékesei az elmúlt hónapokban többször is cáfolták, hogy ilyesmin dolgoznának, azzal ütve el a kérdést, hogy csak kísérletezgetnek, de semmilyen konkrét termék fejlesztése nem zajlik. Ez nem is csoda: az hogy egy amerikai óriáscég a kínai kormány óhajainak megfelelő, speciális keresőt fejleszt, a mostani feszült helyzetben nem éppen jó ómen az adott cégnek. Viszont a hatalmas kínai piac óriási bevétellel kecsegtet.

A kínai kormány igényeihez igazított kereső egyrészt szűri az érzékeny témákat, mint Tibet, a Tienanmen téri mészárlás, vagy a vagy demokrácia úgy általában. Emellett az egyes keresésekhez az adott felhasználó ip-címét, illetve mobilplatform esetén a konkrét földrajzi helyét és a telefonszámát is elmenti, hogy egyértelműen azonosítható legyen, ki miket nézeget az interneten.

Több tucat emberi jogi csoport tiltakozik amiatt, hogy a Google behódol a kínai államnak, és egy külön cenzúrázott keresőt csinál a kínai piacra, a politikai igényeknek megfelelően. A nyílt levélben azt kérik, hogy a Google ejtse a Dragonfly projektet, és térjen vissza ahhoz a 2010-es vállaláshoz, amikor megígérte, hogy nem fog cenzúrázott kereső szolgáltatást nyújtani Kínának.

2. Oroszország blokkolhatja a Google keresőmotorjához való hozzáférést, ha a cég továbbra sem tartja tiszteletben az orosz törvényi előírásokat és nem távolítja el keresési találatai közül a tiltott oldalakat – figyelmeztetett szerdán Vagyim Szubbotyin, az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) helyettes vezetője, az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva.
Szubbotyin elismerte, hogy a jelenleg érvényes orosz jogszabályok a hozzáférés akadályozását egyelőre nem, csak a bírságolást teszik lehetővé. Ezért, mint mondta, törvénymódosításra lesz szükség – írja az MTI.A Google-től azt várja el a hatóság, hogy egy szeptemberben elfogadott törvény értelmében szűrje ki a gyermekpornográfiára, az öngyilkosságra, a kábítószerekre, a szerencsejátékra, az alkoholárusításra, a terrorizmusra és szélsőséges tartalmakra utaló linkeket. 500 ezer rubel ( 2 millió 150 ezer forint) büntetést szabott ki a Google-re, amiért az nem csatlakozott az orosz szövetségi állami információs rendszerhez (FGISZ), amely naprakész információval látná el a blokkolandó oldalakról. Szubbotyin közölte, hogy a Roszkomnadzor az év végéig újabb ellenőrzést hajt majd végre a Google-nál, és ha a cég továbbra sem kapcsolódik rá az információs rendszerre, akkor maximális, 700 ezer rubeles (mintegy 3 millió forintos) bírsággal fogja sújtani.

3. Hét európai ország fogyasztóvédelmi szervezetei panaszt nyújtottak be a Google ellen a GDPR adatvédelmi szabályozására hivatkozva.
Az Európai Fogyasztók Szövetsége (BEUC) – aminek minden fogyasztóvédelmi csoport tagja – azt állítja, hogy a Google helymeghatározó szolgáltatása nem ad valódi választási lehetőséget a felhasználóknak, hogy engedélyezik-e a szolgáltatást vagy sem, és hogy a Google nem tájékoztatja őket megfelelően arról, hogy mit is takar a helymeghatározás.
Ha a panaszt az illetékes hatóságok jogosnak találják, a Google-nek hatalmas bírságot akaszthatnak a nyakába.

4. Hatalmas, 4,3 milliárd eurós pénzbírsággal sújtotta még a nyáron a Google-t az Európai Bizottság az Android erőfölényével való állítólagos visszaélés miatt. A Bizottság szerint a Google megsértette az uniós versenyszabályozást azzal, hogy előírta a telefongyártóknak, csak akkor kerülhet az androidos készülékeikre a hivatalos Google Play alkalmazásbolt, ha egyúttal a Google keresőjét teszik alapértelmezetté, és előre telepítik az appjait.

5. Mindenki tudja, hogy éjszakai módban sokkal lassabban merül az akkumulátor a telefonban. OLED-képernyőknél ebben annak van szerepe, hogy az egyes pixeleknek a képernyő sötét részén kevesebb dolga van, igazi feketénél alig fogyasztanak energiát. Most azonban ezt már maga a Google is megerősítette, amikor első alkalommal nyilvánosságra hozták, hogy a méréseik szerint milyen energiaigénye van az egyes színeknek.

Mint látható, messze a legtöbbet a fehér fény fogyasztja, megelőzve a kéket, a zöldet és a vöröst. A legenergiatakarékosabb fekete szín a grafika szerint hatszor inkább akkubarát, mint a fehér.

A Google ezzel lényegében azt ismerte el, hogy egyáltalán nem túl ideális, hogy a saját appjai is például fehér alapúak. Igaz, azt a javukra írják, hogy kezdik felismerni a problémát: a YouTube és az Android Messages-nek már van dark mode-ja, és a Google Feed-en is tesztelik a sötétebb megoldást.

Ezen cikkek függvényében, kérem mindenki döntse el maga, hogy a Google jó barát, vagy mégsem. A kereső segítségedre (www.google.hu)lehet a döntésed meghozatalában :)

Szerző: Orbán Zsuzsa

Forrás:Google 

A Wikipédia története

“A Wikipédia többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett online világenciklopédia, amelyet a floridai központú nonprofit Wikimédia Alapítvány üzemeltet, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi. Wikipédia “

A Wikipédia neve a wiki és az enciklopédia szavakból ered. 

A wiki egy olyan program, amelynek számos különböző megvalósítása létezik. Segítségével egész weboldalak is működtethetők és hagyományos fórumok is, a látogatók tapasztalatainak, véleményeinek megjelenítésére. Kitalálója, Ward Cunningham szerint „a legegyszerűbb online adatbázis”; gyakran használják csoportos munkavégzés támogatására, közösségépítésre /pl. Wikipédia online lexikon/. Érdekesség, hogy a név maga a hawaii wiki wiki kifejezésből ered, ami „fürgét” vagy „nagyon gyorsat” jelent / a  Wiki egy gyakori maori és új-zélandi keresztnév is/.

Művészet vagy funkció? A mesterséges intelligencia, mint alkotótárs

– Egy robot írhat regényt? Vagy képes rá, hogy mesterművet alkosson egy darab vászonra? 
  – És maga?

(részlet az Én, a robot című filmből)

Világszerte számtalan példát látunk arra, hogy a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek az úgynevezett ’deep learning’, azaz mélyneurális hálózati tanulásos technikát alkalmazva képesek egyedi, eredeti szellemi produktumok létrehozására, legyen szó irodalmi műről, zenéről, festményről vagy egyéb alkotásról. Azonban felmerülhet a kérdés, vajon ezekben az esetekben ki a művész, a programozó vagy a gép?

A média átalakulása - Index és Internetto születése

Nyírő András

“A múlttal már nem lehet mit kezdeni, 

azt viszont mindig eldöntheted, hogy másként, jobban csinálod ezután.”

 A közhelynek tűnő, de mégis bölcs idézet Nyírő Andrástól származik. Van  aki e nevet nem ismeri? Ő a magyar internet Hankiss Elemérje, vagy Steve Jobs-a. Szociológusként (innen a Hankiss-asszociáció) csöppent bele az internet világába a ‘90-es évek elején, hogy elindítsa az első tartalomszolgáltató online magazint és megalapozza a hazai internetes kultúrát. De nézzük a részleteket!

Az Apple napjainkban és a vadkörték

“Az emberek gyakran nem tudják, hogy mit akarnak, amíg meg nem mutatod nekik.” Steve Jobs, az Apple társalapítója

“Ha szereted, amit csinálsz, és meg akarsz tenni mindent ennek érdekében, elérhetővé válik. És megéri majd minden egyes perc, amit egyedül töltesz éjszaka azzal, hogy azon gondolkodsz, mit szeretnél építeni vagy kitalálni.” Steve Wozniak, az Apple társalapítója

A fájlmegosztás múltja, jelene és jövője

Az internetes fájlcsere világában a fájlmegosztás két nagy csoportra bontható: vagy egy központi szerverről tölthető le a tartalom vagy a fájlt birtokló felhasználók egymás között tudnak adatokat cserélni. Utóbbi előnye, hogy minél többen osztanak meg egy adott fájlt, annál gyorsabban lehet azt letölteni.

Weboffice körkép

Bár a Microsoft Office vezető szerepe a productivity suite-ek (a magyar zsargonban általában “irodai programcsomagok”) nagyvállalati piacán évek óta megkérdőjelezhetetlen, az új online megoldások megjelenésével az egyéni felhasználók viszonya ezekhez a szoftverekhez némiképp átalakult. Amíg egy vállalatot munkaerőbázisának megszokotthoz való ragaszkodása, a mindennapi üzemelés olajozottságának biztosítása vagy adatvédelmi meggondolások a Microsoft programcsomagjához láncolhat, addig azok számára, akiknek személyes, vállalkozói vagy akadémiai célokra szükséges irodai alkalmazást használniuk, érdemes körülnézniük, mit is kínál jelenleg az online világ.

Image credit: Melissa Esquibel (2018.) Microsoft vs. Google:
Office Productivity Suites. Executive Secretary Magazine.

A MEK és a Gutenberg Project

Te is a 21. század gyermeke vagy. Azaz el se tudod képzelni azt, hogy milyen volt akkor, amikor nem volt a közeledben az okostelefonod, táblagéped, miegymás, amikor valamit hirtelen el kellett olvasni. És –horribile dictu– el kellett menni a legközelebbi könyvtárba, hogy kikölcsönözz egy téged érdeklő művet… Persze most tekintsünk el attól, hogy az igazi könyvtár remek közösségi tér. Elmenni oda jó dolog. De bizony sokszor az ember idő szűkében van, és akad olyan helyzet, amelyet gyorsan kell orvosolni. A Könyvtári Intézet állásfoglalása szerint manapság az információkeresésben nélkülözhetetlenné váltak az elektronikus dokumentumok és a nap bármely órájában otthonról is elérhető adatbázisok, amelyekben teljes szövegre lehet keresni. A távoli elérésű, elektronikus forrásanyagok jelentősen megkönnyítik a tanulást, a művelődést, az információszerzést. 

Itt lép be a képbe a Magyar Elektronikus Könyvtár, közkedvelt nevén a MEK, az OSZK szolgáltatása. Nyilván ma sem lehet mindent a net segítségével megoldani, de az olvasó helyzete kényelmi szempontból sokat javult.

A Facebook innovatív eszközei és ezek jövője

A modern élet mindennapjai közé sikeresen beférkőzte magát a különféle közösségi oldalak használata. Ezek közül is a legismertebb, legjelentősebb, valamint nem utolsó sorban legnagyobb a Facebook.
A Mark Zuckerberg által még az egyetemi éveiben alapított cég robbanásszerű növekedést produkált. Először csak egyetemi hálózatnak indult, a Harvardon belül lehetett regisztrálni rá. A nagy népszerűség azonban végül magával hozta a bővítés igényét is, így a felhasználók köre először a Stanford Egyetem hallgatóival bővült, majd hamarosan minden egyetemista regisztrálhatott. Később ennél is tovább mentek, minden 13. életévét betöltött személy készíthetett magának saját profilt a közösségi oldalon. A szolgáltatás mai formáját végül 2004-ben érte el, hamar maga mögé utasította népszerűségben a Myspace.com-ot, amely akkoriban a közösségi oldalak képzeletbeli trónján ült. Itthon 2010-ben vált ismertté, hiszen addigra a magyar fordítást is teljesen elkészítették a lelkes felhasználók, így bevonzva azokat is, akik a nyelvi korlátok miatt nem tudtak korábban érvényesülni, valamint közrejátszott a magyar közösségi oldalak (iWiW, MyVIP) lassú fejlődése (például az iWiW magát az üzenőfalat is már bőven a hanyatlása idején vezette be), unalmassá válása (ezek végül fel is adták a harcot a konkurenciával). Az oldal felhasználóinak száma 2017. júniusi adatok szerint meghaladta a 2 milliárd aktív felhasználót (ebbe a felmérésbe azok számítottak bele, akik legalább 30 napja regisztráltak és egyszer be is léptek minimum).

A Microsoft napjainkban felhasználók szemével

Talán nincs is olyan ember a földön, aki ne hallott volna valaha, valamilyen formában a világ legnagyobb és kétség kívül legelterjedtebb operációs rendszeréről a Windowsról, vagy az azt előállító mamutvállalatról, a Microsoftról.

A Microsoft krónikáját számtalan könyv, cikk, film feldolgozta már, nem egy esetben különös figyelmet fordítva az alapító Bill Gates zseniális ötleteire, és hihetetlen gazdagodásának történetére. Én szeretném a dolog emberi oldalát megvizsgálni. Mi kellett ahhoz, hogy ez a cég a világ egyik legnagyobb vállalata, a vezető Gates a világ egyik leggazdagabb embere, a rendszer pedig a világ legelterjedtebb operációs rendszerévé váljon.

Az internet ősatyja:Tim Berners-Lee

Az internet fejlesztésében számos személy segédkezett, de köztük is kiemelkedik Sir Timothy John Barners-Lee, aki az első pillanatoktól napjainkig figyelemmel követi és segíti a web fejlesztését és az átlagember mindennapjaira is kiható internet használati kérdésekkel is foglalkozik.
Nélküle ma teljesen másképp létezne a világháló.

Élete

Sir Timothy John Barners-Lee 1955-ben született Angliában. Szülei szintén számítástechnikával foglalkoztak és közre működtek a Ferranti Mark 1 az első kereskedelembe bocsátott számítógépen. 

Barners-Lee tanulmányait Angliában végezte jeles diplomáját a Queen’s Collage-ban szerezte 1976-ban.
Ezután mérnökként dolgozott távközlési cégeknek Angliában.
1980-tól a CERN-ben folytatta munkáját, mint független vállalkozó. Három évig közre működött a valós idejű távoli adathozzáférés (RPC) projektben. Az itt szerzett tapasztalatokat pedig később felhasználta a hypertext (HTML) megalkotásakor, amit szintén a CERN-ben alkotott meg 1989-ben, amivel képes volt csatlakozni az internet fejlesztéséhez.
Így sikerült létrehoznia az első weboldalt 1991 augusztus 6.-án a “Wold Wide Web”-et (szintén a CERN-ben).
1994-ben megalapította saját cégét a W3C-t, amivel az internet minőségének javítását akarták támogatni mindezt jogdíjmentes újításokkal, hogy a hétköznapi emberek számára is elérhető legyen.
2001-ben Southampton egyetemen tanári karába is belépett, hogy az egyetemen dolgozhasson a szemantikus web létrehozásán.

Főbb Fejlesztései

HTML/Hypertext

Jelölőnyelv amelyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki.
Az állományt három részből áll: dokumentum típus defínició, “head” (fej) és “body” (test).
A fej a technikai és dokumentációs adatokat tartalmazza, amiket a felhasználó nem lát. A test pedig a tényleges mindenki által látható tartalmat.
Ma már a továbbfejlesztett verzióját a HTML5-öt használják.
Az első weboldal is ezzel a jelölőnyelvvel készült (lásd. fönti kép)

HTTP
Információátviteli protokoll egy egyezmény, vagy szabvány, amely leírja, hogy a hálózat résztvevői miképp tudnak egymással kommunikálni.
A HTTP egy kérdés-válasz alapon működő szabvány a felhasználó és szerver között. Előnye, hogy a szervernek nem kell nyilvántartania felhasználói információkat az egyes kérések kiszolgálása között.
Ezt látjuk az URL előtt is mint https://.
2015 végén megjelent HTTP/2.0 a mai napig is használt protokoll.

Szemantikus Web
„A szemantikus web egy közös keretet biztosít az adatok határok nélküli megosztására és újrahasznosítására az alkalmazások, intézmények és közösségek között ...” (W3C általi meghatározása)
Vagyis a szemantikus web adat elemeket használ fel és kapcsol össze weboldalak helyett. Ez nem helyettesíti a keresőmotorokat, hanem egy teljesen más rendszerezési elvet képvisel. Katalóguscédulák helyett “katalógus-dobozokat” használ fel, amiket feltöltésre váró üres cédulákkal van tele.
Sok kritika éri, hogy egyáltalán megvalósítható-e a teljes internetre kiterjesztve.

Jelenkori munkássága

Tim Barners-Lee és cége ma is fontos szerepet tölt be az informatika tudományban. 2004-ben Erzsébet királynő lovaggá ütötte a világháló fejlesztéséért tett munkájáért ezzel együtt megközelítőleg ötvenöt díjat tudhat magáénak.
Többek között kiáll a “Net Neutrality” vagyis az internetadó bármiféle bevezetése ellen, ami rendszeresen felmerülő téma leginkább az USA-ban.
 Illetve az emberek személyes jogaiért és az internetes diszkrimináció ellen.
Az évek során ő lett az egyik legfontosabb képviselője a biztonságos és mindenki számára egyenlően elérhető internetnek.
2009-ben meg alapította ezért a World Wide Web Foundation-t ( Web Alapítványt). Az alapítvány célja, hogy bárhol és bármikor elérhetővé váljon az internet így lehetőséget adva az embereknek informálódni, tanulni. Egy másik szervezet, (A Megfizethető Internetért) amiben szintén vezető szerepet tölt be már elfogadtatta az ENSZ-szel a tervet miszerint sehol ne legyen az 1 GB internet drágább mint az ott élők keresetének 2%-a.
Emellet szeretné elérni, hogy az internetet kevesebb óriás platform uralja, amik teret engednek a visszaéléseknek, álhírek terjedésének és csalásoknak.

Források:
Tim Berners-Lee TED-Talk
Szemantikus Webről bővebben
HTML
A világ első weboldala
Tim Berners-Lee élete

A mesterséges intelligencia lehetőségei

 Napjainkban egyre többször találkozunk a mesterséges intelligencia fogalmával, az általa nyújtott szolgáltatásokkal, amelyek egyre inkább átalakítják az életünket. Jim Al-Khalili elméleti fizikus szerint, ha nem állítanak fel átlátható, világos szabályokat és nem kezdenek el beszélni róla, akár már az iskolákban is, a közvélemény gyanakodva szemléli majd a mesterséges intelligenciát és ellenségként fog tekint rá emiatt egyre nehezebbé válik majd a benne rejlő lehetőségek kihasználása.

A dokumentum megosztás története, jelene

A dokumentum megosztás egy idős a internettel, eleinte külön szerveken tárolva azokat, amelyeket külön klienssel lehetett elérni. A ‘90es évek első felében ez kizárólag szöveges dokumentumokra korlátozott, de ahogy a háztartásokban is elérhetővé vált az internet elérés, a felhasználói igények is nőni kezdtek.

Az egyik első fájlmegosztásra alkalmas kapcsolat 1966-ban jött létre három michigani egyetem között, a Merit Network, mely lehetővé tette távoli adatok elérését, fájlok elérését, valamint nyomtatást is. 

Az internet elterjedésével sorra jelentek a dokumentum megosztásra alkalmas programok. 1999-ben lépett színre a Napster, mely egy új korszakot indított el a fáljmegosztás történetében. A Napster mp3 fájlok megosztására volt alkalmas és nagyon hamar elterjedt, viszont fejlesztések hiánya és jogi problémák miatt nem maradt fent sokáig, azonban sorra jelentek meg utána a hasonló alkalmazások. A KaZaA létrejöttével a fájlmegosztás egyre egyszerűbb lesz, azonban felvetődnek a problémái is, például a szerzői jogok, valamint vírusok mentén is.

A wikipédia története

A Wikipédia, egy bárki által szerkeszthető és mindenki számára hozzáférhető enciklopédia.  2001. január 15-én indították el a Nupédia kiegészítőjeként.

2000-ben Jimmy Wales, a Nupedia alapítója és Larry Sanger, a projektre felvett alkalmazottak különböző módszereken dolgoztak, hogy kiegészítsék a Nupediát egy nyitottabb rendszerrel és így született meg a Wikipédia.

A Wikipédia neve a wiki és az enciklopédia szavakból áll össze, vagyis már alapvetően, mai céljára jött létre. Készítői nem sejthették, hogy ennyire korszakalkotó dolgot készítenek majd el. Az egyértelmű volt, hogy szükség van rá, de senki sem gondolta volna ezt a hatalmas áttörést.

Nagyon sok országban a leglátogatottabb lapok közé nőtte ki magát az évek leforgása alatt.

OS & Office: Microsoft vs. Open source, Linux

Mióta világ a világ, azaz inkább mióta Bill Gates, Steve Jobs,  Linus Torvalds  IT generációja kifejlesztette a különböző operációs rendszereket, fennáll a "harc", vita,  vélemény, hogy kié a jobb, melyiket szeretik a felhasználók jobban. Erre azt kell mondjam a mai napig sem zárultak le az erről szóló fórum viták. Sem a szakemberek, sem pedig a felhasználók között nincs kiegyezés és talán nem is kell, hogy legyen. Mindenkinek más a jó, kompatibilis, komfortos és ez így van jól.

Valakinek a mindent átfogó "biztonságos" Windows, a szabadon alakítható Linux vagy éppenséggel az igen komplex MacOS-ra esküszik.