Vizuális rémtettek Pornópusztaszeren

Pornográfia szó  a görög "pornografosz" szóból ered, jelentése: örömlányt lefestő.

Nemi életet vagy nemi szerveket durva célzatossággal, szemérmetlenül jeleníti meg könyvben, magazinban, filmben illetve legélénkebben a virtuális térben. A pornó napjaink első számú szexuális felvilágosító eszköze lett világszerte. Az internet körülbelül harmada pornográfia. Több kattintást generál, mint a Twitter és Amazonas együttesen.

A vizuális megjelenés kezdete

1896-ban bemutatták a Le Coucher de la Mariée című filmet, még nem sejtették, hogy egy több milliárd dolláros iparág alapjait fektették le az akkoriban egyenesen botrányosnak számító vetkőzős jelenetet ábrázoló alkotással. A filmesek azonban hamar rájöttek, hogy a nézők nem sajnálják a pénzt, ha meztelenkedést, esetleg ennél többet is láthatnak – akkor még – a mozivásznon.A pornográfia azóta is húzza maga után az ígéretes technológiai megoldásokat: 1958-ban egy Harrison Marks nevű fiatalember kezdett 8 milliméteres filmre rögzíteni vetkőző és pózoló nőket, innen pedig csupán egy lépés volt, hogy a „home videók” műfaja megszülethessen.

Egy bő évtizeddel később pedig szintén a pornó volt az, amely eldöntötte a legendás Betamax-VHS csatát. Míg az előbbi technológia mellett kardoskodó Sony hallani sem akart az erkölcstelenségről, a VHS köszönte szépen, és az évtized közepére az eladások felét már az erotikus filmektől a kőkemény pornóig terjedő tartalmak tették ki a VHS-piacon. Célközönsége, csupán azok voltak akik saját akarutokból keresték és erőfeszítéseket tettek az elérésére, így például  az újságárust vagy bementek a videótéka felnőtteknek szóló, elkülönített részlegébe.

Az univerzális médium: Internet

Az internet megjelenésével a pornográfia és a technika olyan párosítása jött létre, amely kizárja a jogalkotás lépéstartását. A mindennapi életet meghatározó technika kiszolgálja az állandóan jelen lévő pornográfia-ipart, platformot biztosít terjesztéséhez és átalakulásához. E két, állandóan változó és a mindennapi életet markánsan meghatározó jelenséget nem lehetséges a jogi szabályozás eszközével megzabolázni. 

Átfogó internetjogi szabályozás hiányában inkább azt kell megérteni, hogyan változik, hogyan alakul a pornográfia a tömegmédia terjedésével és az internet fejlődésével – és viszont. Ezen a megértésen alapulhat a prevenció.  
Az iparosodott társadalmak maguk produkálják a jelenséget, amely ellen kétségbeesetten próbálnak, több-kevesebb sikerrel védekezni. Úgy tűnik, a posztmodern társadalom az internet kifejlesztésével szörnyet teremtett, amelynek megszelídítését még meg kell tanulni. 

Az internet egy univerzális médiumként, magában foglalja a filmeket, könyveket ebook vagy blog formájában, ugyanakkor megjelenít új lehetőségeket, mint az interaktív webkamerázást, játékokat, illetve legújabb eszközében a videó-élmény és a játékosság egyaránt ötvöződik: VR-pornó, amely egy 360 fokos látványélményt biztosít, a valóságű ábrázolások immerziót generál.A szemmagasságban látott testek, a 3D látványvilág, a szintén 3D hangeffektusok, mind a megtévesztést célozzák, hogy a felhasználó valóságnak és talán annál is többnek – extatikus szexnek – higgye a szimulációt, érezze úgy, hogy fizikailag is jelen van, teljesen merüljön el benne.
10 tény az internetes pornóról

Források:
https://mult-kor.hu/20101015_a_pornografia_rovid_tortenete_?fbrkMR=desktop
https://napidoktor.hu/blog/az-internetes-szex-rabjai/
https://index.hu/tech/2016/04/02/pornoipar_pornopiac_internet_mindgeek/

Jövőkép: minden 3. fiatal influencer akar lenni

A főként Y és Z generációs magyar válaszadók körében végzett online kutatásból, melyet a Follow Me Influencer Marketing Agency és az ArvaliCom készített kiderült, hogy egyre több fiatal vágya-terve, hogy influencer legyen. A nem reprezentatív kutatás szerint az influencerek hatása azonos, sőt bizonyos területeken erősebb a család és a tanárok hatásánál is. Az “influencerkedés” könnyű, szórakoztató, gazdagságot és ismertséget biztosító élet formaként szerepel a fiatalok képzeletében: ez a vágy és a cél. 

A kínai megfigyelő-rendszerek működése a mindennapokban

A hatalmas megfigyelő-rendszerek, amelyek alkalmazásával Kína az állampolgárok ellenőrzését egyre jobban kiterjesztené, már a gyerekeket is célba vették. Továbbá a dolgozók munkahelyi tevékenysége és az elektronikus levelezés, böngészés a neten is az állam figyelő szemei előtt folyik. A személyiségi jogok mintha nem is léteznének a hatalmas országban... és még csak a folyamat elején tartunk.

A felnőttek -jó esetben- tisztában vannak a személyiségi jogaikkal. De egy diktatúrára hajazó államban nem nagyon tudnak ezekkel a jogokkal élni. Viszont speciális a gyerekek helyzete: őket is megilletné a személyiségi jogok védelme, de ők ezzel a fogalommal még nincsenek is mindig tisztában. 

Célkeresztben a legkisebbek 

 A kínai totális megfigyelő-értékelő rendszer eddig a felnőttek mindennapjainak monitorozását végezte-végzi, azonban úgy tűnik, a hiper-technika ezen "áldásai" a legfiatalabbakat sem kerülik el. Eddig csak homályos tervek voltak azzal kapcsolatban, hogy kiskorú gyerekeket is folyton ellenőrizzenek. A kínai Global Times szerint ezentúl okos egyenruha és arcfelismerő rendszer kerül bevezetésre a kínai iskolákban is. Hatósági indoklás szerint ilyen módon is biztosítani akarják a rendet az oktatási intézmények területén. A kínai állami szervek magyarázata: az iskolakerülés visszaszorítása érdekében lesz kötelező az egyenruha viselése, de a keletkezett adatok kezelésének biztonsága már korántsem egyértelmű. Ami akár azt is jelentheti, hogy a felnőttkorba érve a társadalmi kreditrendszerben azért  lepontozhatnak valakit, mert ifjú és bohó fejjel -esetleg- néhányszor az iskola mellé járt...

Neonomádok - digitális nomádok: új faj vagy régi szokás új köntösben?

Kép forrása: https://filthyrichwriter.com

A mai modern világban a neonomád egy trendi szó, de a használata kissé zavaros. Ahány tudományos terület, annyi fajta értelmezésével, megfogalmazásával találkozhatunk. A tudományos cikkektől a trendi bulvárlap írásokig mindenhol megjelenik. A migráns csoportoktól, a jelenleg is vándorló népeken át, a digitális világ teremtette újfajta munkavállalókig, ill. a világot járó fotósig szinte mindenki neonomád a cikkek szerint. Értelemszerűen: neo = új, nomád = vándorló. Jelen esetben a neonomád egy vállfajáról, a digitális nomádokról írok.

Távmunka - telecommuting, teleworking

Kép forrása: https://www.123rf.com

Mennyire a jövő ígérete? Sokat hallhatunk róla, de kevés olyan embert ismerünk (vagy egyet sem), aki távmunkát végez. Mégis a médiában, egy-egy amerikai filmben szinte magától értetődő a létezése. Mi a helyzet munkaerőpiacon a nagyvilágban? Mi a helyzet Magyarországon? Milyen lehetőségek vannak a jelenben, és hová tart? Egy kicsit körbejártam ezt a témát.

Angolul több kifejezést is használnak: telecommuting, telework, working from home, mobile work, remote work, flexible workplace, míg a magyar cikkekben szeretik a home office kifejezést használni (jelezve, hogy nálunk még nem terjedt el).

Története - jelene - lehetséges jövője...

Az MI és a munkaerőpiac kapcsolata - Veszélyben vannak a pozíciók?

Az MI lenyomata szinte mindenhol megtalálható a 21. században, az internet hálóvilágától kezdve egészen az autógyárakig különböző formában válik egyre okosabbá, hasznosabbá a mesterséges intelligencia.

Célja: a minél hatékonyabb - gyorsabb, fejlettebb, ügyesebb - munkavégzés.

A MI mai fejlettségéből adódóan megszületik a probléma: egyre értékesebbé válik, az emberi munkaerőforrás pedig háttérbe szorul.

A Facebook mesterséges intelligenciája - Ismeretlen háttérszándékok?

A Facebook a 20. század egyik legnagyobb - ha nem A legnagyobb - szociális médiává nőttek ki magát.

Tény és való, hogy a mai világban rendkívül hasznos tud lenni az emberiség számára egy ilyen eszköz, mégis fel kell tennünk a kérdést: anyagi hasznok mellett vannak-e más "haszonszerzési szándékai" a platformnak.

Az új versenyző a piacon: Disney+

Forrás: Disney+

November 12-én a világ talán egyik leghatalmasabb média- és szórakoztatóipari vállalata, a The Walt Disney Company  is elindította a saját streamingszolgáltatását Disney+  néven. Jelenleg még csak az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Hollandia, Ausztrália, Új-Zéland és Puerto Rico területén érhető el.  Az európai piacra történő belépés első fázisa 2020. március 31-én  várható, amely elsősorban Nagy-Britanniát, Németországot, Spanyolországot és Franciaországot fogja érinteni. A további terjeszkedését 2020 végére és 2021 elejére ígérik. 

Az influencerek hatásterülete

Röviden: minden terület.

Bővebben: A digitalizáció jelen van a mindennapokban, így a közösségi médián keresztül az influencerek is alakítják gazdasági, kulturális, és közösségi szokásainkat. A gazdaságban marketing szerepük már elvitathatatlanul jelentős.

Magyarországon hány influencer van?

Nincsenek pontos adatok erről. Szabó Gergő digitális média és online szakértő idén augusztusi becslése szerint ma Magyarországon 30-50 fő az, aki foglalkozásszerűen él netes videózásból. Nyilván naponta frissülő Magyar Youtuber Toplista is van.

A személyiségi jogok helyzete Kínában

A kínai társadalmat egyre aggasztóbban uralja el a "Nagy Testvér"-jelenség. Kína több éve egy olyan társadalmi minősítő rendszert tesztel, mellyel értékelni lehet az összes állampolgár viselkedését, és amely révén jutalmazni, illetve büntetni lehet az embereket cselekedeteik, viselkedésük és gondolkodásuk alapján. Az értékelések az emberek totális megfigyelésén alapulnak, amely a rengeteg köztéri, munkahelyi és iskolai kamerarendszer segítségével valósul meg. Az emberi, de főleg a személyiségi jogok eközben meglehetősen elsikkadnak a kínai társadalomban...

A megfigyelés és a társadalmi státusz

A Kínai Népköztársaságban 2018-ra a kormány közel 200 millió kültéri és beltéri kamerát magába foglaló, a kínai emberek mindennapjait 24 órában megfigyelő kamerarendszert telepített, szerte az egész országban, különös tekintettel az ellenálló tartományokra (pl.: Tibet, Ujgur Tartomány). Ez volt a helyzet a tavalyi év végén. Mi történt azóta? 

Egy kamera átlagban 7 embert figyel meg

A helyzet fokozódik: a kamerák száma már eléri a több százmilliós(!) nagyságrendet; a szerverek tárolókapacitása a többszörösére nőtt, a totális megfigyelőállam kiépülését rohamléptekben segíti a szédületes technikai fejlődés. 2020-ban élesben is beindul a kreditprogram, aminek már negyedik éve zajlik a kötelező kísérleti szakasza: 0-24 órás megfigyelés a lakosság irányában, az élet minden területén. A kapott adatokból állítják össze a lakossági kreditpontokat, amely igen komoly következményekkel jár, egyfajta társadalmi minősítést is hordoz.

Bezsebelni a könyvtárakat?

No már persze nem olyan értelemben. Nem közbeszerzés tekintetében.

Nézzünk rá pár oldalról, hogyan is lehetne a könyvtárakat applikációkba sűríteni - lehetséges-e egyáltalán?

A mobil hálózatiság jövőképe - neonomádok, homeworking

A digitális forradalomnak hála nem csak a vezetékes, de a vezeték nélküli kapcsolatok is, melyekkel a különböző eszközök egymáshoz és a világhálóra kapcsolódnak, egyre gyorsabbak. Ennek köszönhetően már akár otthonunk kényelméből is elvégezhetjük irodai feladatainkat.

Mire használják a gyerekek az internetet?

Bár az internet egy ideje felnőtt korba lépett, alig van olyan gyerek, aki ne használná. De vajon mire?

Mit csinál a gyerek a neten?

A gyerekek nagyon sokrétűen használják a világhálót, a játszáson és a videók nézésén kívül aktív közösségi életet élnek a segítségével és szerencsére elég sokan vannak olyanok is, akik ismeretszerzésre, vagyis tanulásra is használják. Ugyanakkor azzal mindenki tisztában van, hogy ez korántsem annyira biztonságos helyzet.

A horizontális média hatásai

Hogyan forradalmasították a blogok a médiát? Milyen változásokat generált az új média a nyilvánosság természetében? A blog történetének, típusainak rövid áttekintésével és az online médiával kapcsolatos előítéletek elemzésével kerestem a választ a fenti kérdésekre:  

A blog története (morzsák)

1997: először használták a blog kifejezést. A weblog ("logging the web") kifejezést Jorn Barger vezette be az egyik első online napló, a Robot Wisdom megnevezésére. Barger a legújabb posztjait mindig az oldal tetején jelentette meg, a felhasználók az oldalt lefelé görgetve olvashatták a régebbi írásait. Ez egyben az időben való visszafelé haladást is jelentett. Ez a mintázat jól illett ahhoz a folyamatos információ-utánpótláshoz, amit egyébként az olvasók már megszoktak az online platformokon. Barger blogja tíz éven át frissült, gyakran naponta többször is posztolt bejegyzéseket, amelyeket a követők hamarosan kommentelni is kezdtek. 

1998: megjelent az első hírblog. Jonathan Dube a Bonnie hurikán pusztításairól posztolt tudósításokat a The Charlotte Observer számára. Ezzel csaknem egyidejűleg elindult az Open Diary szolgáltatás és oldal egyben, ahol a felhasználók blogot indíthattak.

1999: EvanWilliams és Meg Hourihan elindították a Blogger.comot, azaz megjelent a blogszféra.

A weblog kifejezés a blog formára rövidült, ez honosodott meg.

2004: a Merriam-Webster szótár szerint a blog lett az év szava.

 A bloggerről

Általános meghatározás szerint a blogger olyan internetes felhasználó, aki információt, véleményeket, személyes ítéleteket, köztük hivatalosan meg nem erősített tényeket, pletykákat oszt meg a blogoldalán. Komoly szerepük van az ún. mediatizációban, azaz jelenősen hozzájárulnak, hogy különféle szubkultúrák vagy marginális jelenségek beágyazódjanak a tömeges médiafogyasztásba.

A blogszerző célja, hogy az oldala köré olyan online közösséget hozzon létre, amely kooperatív módon kommunikál.

A Technorati.com oldal 2004 óta végez elemzéseket az angol nyelvű blogszféra trendjeinek elemzésében, és a State of the Blogosphere 2011 elnevezésű felmérésen kiderült, hogy 2010-es évek elején a blogot írók 60%-a 25-45 év közötti férfi volt, felsőfokú végzettséggel. Továbbá, hogy a blogírás független a szerzők anyagi helyzetétől, a legtöbb blogger heti 1-3 órát töltött írással, heti 2-3 új bejegyzéssel jelentkezett, de voltak hivatásos bloggerek, akik heti több mint 40 órában írtak posztokat, kommenteket. Egy 2007-es felmérés szerint 12 millió amerikai tartott fenn blogot, a japán blogolók népességen belüli aránya pedig ezt is felülmúlta. Nagy-Britanniában a szerkesztők és újságírók egyaránt rendszeresen idéztek a blogokból; sok blogoló civil újságírónak tekintette magát.  

A blogtípusokról

Különféle blogtípusokat ismerünk: személyes napló, irodalmi vagy művészeti blog, véleményformáló, politikai vagy gazdasági elemző blog. A blogok speciális típusát alkotja a 2000-es évek közepétől népszerű videoblog (vlog). 

Egyes vlogok kizárólag videókból állnak, de léteznek olyan típusok, amelyek szöveget, képet vagy metaadatokat, esetleg linkeket is kombinálnak.

A vlogok témája: személyes jellegű, "talking heads" típusú videók, film- és játékkritikák, termékismertetők, mindennapi élet. A YouTube-ot 2006-tól elárasztották a vlogok, ezért a videómegosztó külön üzleti modellt dolgozott ki a vlogerrel való partnerségre: a tartalom létrehozók a nézettség alapján részesednek a bevételben. 2017-ben a legismertebb angol vlogger, Zoella első regénye nagyobb példányszámban kelt el, mint J. K. Rowlingnak, a Harry Potter-sorozat szerzőjének legutóbbi írásai. 2014-től a BBC Radio 1 már vloggereket foglalkoztatott, akik a közösségi médiából ily módon átkerültek a hagyományos médiába. 

Pawel Kuczynski szatirikus rajza

 A horizontális és a hagyományos média körüli vita

A horizontális média platformjainak megjelenése és népszerűvé válása vitathatatlanul konfliktusokhoz és vitákhoz vezetett. A média demokratizálódott (nemcsak professzionális tartalom előállítók, hanem mindennapi felhasználók is szóhoz jutottak), a hagyományos kapuőrök és cenzorok nem érvényesültek, egyre több, korábban tabunak számító téma bekerült a nyilvános diskurzusba. Az új média hangsúlyos jellemzői, mint az interaktivitás, többféle média eszköz és műfaj együttes használata, személyre szabhatóság, személyes hangvétel, olyan lehetőségeket rejtettek magukban, amelyeket a hagyományos média képviselőinek sem kihasználniuk, sem felülmúlniuk nem sikerült. A kétezres évek második harmadától a tradicionális médiavállalatok integrálni kezdték a blogokat az online lapok struktúrájába. Ennek ellenére még 2008-ban is arról beszélt Hazel Blears képviselő a brit parlamentben, hogy a "cinikus blogok" rombolják az egészséges politikai diskurzust. Ez a megnyilatkozás korábbi, meglehetősen népszerű előítéletre alapozott, miszerint a blogok tartalma szenzációhajhász, szerzőik amatőrök: a bloggerek "megbízhatatlanok", "csak egy blog"-ról van szó, a közösségi média pedig úgy jelent meg, mint a "kocsmai pletyka elektronikus verziója". 

Sokatmondó Schmitt Pál esete: ismeretes, hogy Magyarország korábbi köztársasági elnöke 2012. április 2-án plágiumügy miatt lemondott. Országgyűlési beszédében a következő indokkal hozakodott elő: "... egy internetes portál névtelen bloggere azzal vádolt, túl sokat idéztem mások műveiből". Az említett internetes portál nem más, mint a HVG, amely 2012 január elején írta meg a plágiumügyet, a cikket György Miklós jegyezte. A kreált név a valódi szerző anonimitását biztosította. Az tehát, akit Schmitt "a névtelen blogger" kifejezéssel próbált hitelteleníteni, voltaképp profi újságíró volt. 

Természetesen fordított irányban is hangoztak el előítéletek, ilyen volt például 2012 őszén Peresztegi Zoltán (a Google akkori magyarországi vezetője) szatirikus reakciója arra a hírre, hogy a Newsweek az év végén tervezte megszüntetni a lap nyomtatott verzióját. "Egy dinoszaurusszal kevesebb: a Newsweek beszünteti a nyomtatott kiadást decemberben." - üzente a Twitteren Peresztegi. 

Miután a blogok elfogadottabbá váltak, hasonló támadások inkább aTwitter és a Facebook mikrobloggerei ellen irányultak. 

Összegzésként elmondható, hogy a horizontális média hatása kimeríti a diszruptív innováció fogalmát, mely azt a folyamatot jelöli, ahogyan egy új technológia megbontja a korábbi rendet és új törvényeket, szabályokat vezet be. Több területen mutatkozott a változás: átformálódott az újságírás addig bevett üzleti modellje, megváltozott az újságíró társadalmi pozíciója, továbbá a a nyilvánosság természete, az információáramlás, a hírfogyasztás, az olvasási szokások rögzült rendje. A változás rendkívül gyors ütemű volt, nem véletlenül sugallta a Newsweek magazin az alábbi címlap képpel az őrültséggel való asszociációt: 

Newsweek magazin címlapja: 2012. 07. 16. "Hogyan drótozza újra agyunkat az online kapcsolatfüggőség?"