A mémelésnek is van jogi oldala?

A mémek ma már online életünk szerves részévé váltak, egyeseknek mém görgetéssel kezdődik a nap. Az Instagram egy 2020-as felmérésben arról számolt be, hogy felhasználói naponta több mint 1 millió mémet osztanak meg egymással. A mémelés valóságos iparággá nőtte ki magát, és profi marketing szakemberek is részt vesznek bizonyos mémek elkészítésében. Viszont mint minden gyors pénzt ígérő helyen, a baj itt sem marad távol. A digitális világban perek formájában érkezik a probléma. A vicces képek/videók tulajdonosai a szerzői jog(ok) megsértése miatt kezdtek hatalmas perelő hadjáratokba. 2022 novemberében az iowai Sioux City bírósága megállapította Steve King politikus bűnösségét, mivel megsértette a Success kid mém szerzői jogait újraválasztási kampánya során.

Azonban nem valószínű, hogy mi egy ilyen per áldozatai leszünk, ha megosztjuk őket ismerőseinkkel. Ám ha pénzt akarunk azzal a vicces képpel/videóval keresni, a baj szinte azonnal megtalál minket. Viszont a mi saját kezeink által készült mém is szerezhet szerzői jogvédelmet, ha az teljesen egyedi és új.

Az "egyszerű" internetező is beperelhető mémelésért?

Donald P. Harris a Temple University Beaslew School of Law dékánhelyettese szerint a válasz többnyire nem. Szerinte a felhasználók közötti megosztás nem nyereségről szól, vagyis a mémért nem kapunk semmit, a méltányosság elve valósul meg. A méltányos használat közé tartozik a kritika, megjegyzés, híradás és a tanítás. Tehát a mém bárki számára felhasználható, amíg nem akar nyerészkedni rajta.

Ez persze nem azt jelenti, hogy most minden mémet, amit megosztottunk 5 évre visszamenőleg most ki kell törölni, hiszen nem a nyereség lebegett a szemünk előtt mikor megosztottuk őket.

Mikor beszélünk a szerzői jogok megsértéséről?

Csak is akkor keres minket a jogi oldal, ha a mémmel pénzt keresünk, úgy, hogy nem rendelkezünk engedéllyel a tulajdonosától, hogy használhatjuk (pl.: egy reklámban). Ám a mémek a marketingben is megjelentek, hogy vonzzák a fiatalabb közönséget. Ilyenkor fordulhat az elő, hogy az eredeti mű és a másolat ugyanazon a piacon versenyeznek. (real vs copy) Az óvatos emberek számára jöttek létre olyan oldalak, ahol olyan képek érhetők el, amelyek kereskedelmi cél(ok)ra is felhasználhatók speciális engedély nélkül, vagyis nem kell megkeresnünk az alkotót, ha használni szeretnénk a munkáját.  Ilyen oldalak például az Unsplash, Pexels, pixabay és a Wikimedia Commons.