keresés

2025. március 24., hétfő

Győri nőtől csaltak ki pénzt az unokázós csalók

Az utóbbi időben újra elszaporodtak az unokázós csalások,  amelyek lényege, hogy az elkövetők próbálják rábírni az idős áldozatokat arra, hogy adják át nekik az ékszereiket, megtakarításukat. Mint a tapasztalatok mutatják, nem kímélnek sem nyugdíjasokat, sem jogászokat sem, és sok esetben akcióik sikerrel járnak. A növekvő digitális világban, melynek részei az idősek is, különösen fontos ezzel a problémával foglalkozni, hiszen az idősek (és a nagyon fiatalok) tartoznak abba a korosztályba, akiket a csalók könnyen meg tudnak téveszteni, és átveréssorozatukkal nemcsak lelki, hanem anyagi gondokat is okozni. Míg korábban a csalássorozat telefonhívásokra korlátozódott, ma már SMS-ben, e-mailen, a közösségi médián keresztül is próbálkoznak, sőt mesterséges intelligencia fejlődésével a deepfake technológia használata is felmerül, mint módszer, amely lehetővé teheti, hogy a csalók az ismert személy hangját utánozzák.

Hogyan zajlik az unokázós csalás?
A csalók telefonon felhívják az áldozatot, majd eljátsszák, hogy a hívott fél közeli rokonai, unokái. Sokszor sírva, zaklatott hangon beszélnek, hogy érzelmileg manipulálják az áldozatot, és ha az nem ismeri fel a hangjukat, és rákérdez, hogy "Te vagy az, Feri?", azonnal ráállnak a névre és megerősítik, hogy igen. Általában sürgős anyagi segítséget kérnek, mert balesetet szenvedtek, bajba kerültek a rendőrségen, hirtelen tartozásuk akadt, vagy kórházi ellátásra van szükségük. A rendelkezésükre álló pénzt egy "ismerős" vagy "ügyvéd" közbenjárásával kérik, nem pedig a hatósági szabályoknak megfelelően kérik a tartozás kiegyenlítését.
Az unokázós csalás megfélemlítésre, sürgetésre épül, s nemcsak pénz, ékszereket kérhetnek a csalók, hanem banki adatokat is megszerezhetnek, illetve pénzátutalásra is rávehetik áldozatukat. Bár korábban ezt a bűnelkövetési formát egyénileg követték el, ma már bűnbandákban dolgoznak, és sokszor célzottan keresik áldozataikat.

Egy győri nő esete
A Házipatika legújabb cikkében egy hasonló esetről számolt be. Március 10-én történt, hogy egy győri hölgyet  a magát fiaként azonosító hívó kereste fel, és azt állította, hogy bajba került, a rendőrségen van, és a nőnek óvadékot kellene fizetnie a szabadlábra helyezéséhez. A nő a megbeszéltek szerint elment a bankba, és több mint 3 millió forintnyi megtakarítását kivette. Ezután Rajkára utazott, mivel a telefonáló azt állította, hogy ott van fogva tartva. A nőnek egy bokorban kellett elhelyeznie a pénzt, majd várni a megbeszélt helyszínen. Végül gyanút fogott és telefonált a fiának, ekkor derült ki, hogy átverték, és csalás áldozata lett.
Egy hónappal korábban egy hasonló történettel Sopronban csaltak ki az idős hozzátartozóból mintegy 2,5 millió Ft-ot, valamint januárban egy másik idős nőtől ékszereket és készpénzt birtokoltak el ismeretlen tettesek 2 millió forint értékben. Az elkövetők új módszerekkel is próbálják az időseket átverni: újabban SMS-en keresztül ügyfélkapu csalást, és személyes kontaktust igénylő gondosóra csalást is végrehajtanak.

Mit tehetünk a csalások megelőzése ellen?
Mindig járjunk utána, hogy a telefonban említett hozzátartozó valóban bajban van-e, és ha gyanús hívást fogadunk, ne habozzunk letenni a telefont, majd felhívni a kérdéses rokont. Ezen kívül fontos, hogy soha ne adjunk meg személyes adatokat, bankkártya-információkat idegeneknek, és ha bármilyen gyanú felmerül, azonnal hívjuk a segélyhívót (112).
A hatóságok ezen kívül azt is hangsúlyozzák, hogy a rendőrök, mentők, tűzoltók soha nem kérnek pénzt, így ha valaki ilyen kérésre hivatkozik, érdemes azonnal gyanút fogni.


A szemlecikk forrása: Rendőrség: ismét felbukkantak az unokázós csalók, Házipatika, 2025.03.12.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése