What do you really think of wearables? thenextweb.com
It’s no secret that people will go for the smallest, fastest, latest and greatest available gadgets when it comes to technology – and wearables are no exception. While wearables have been making major waves in the Internet of Things (IoT) market, consumers are still trying to make sense of them.
PHIL INAGAKI DOESN’T like to call the Wove Band a smartwatch. The CEO and co-founder of flexible electronics company Polyera would rather call his team’s creation a “device” or a “digital canvas” than evoke the mental image of a wrist-worn timepiece.
The future of wearables: report thenextweb.com
There have been a lot of changes to the mobile platform landscape in recent months. Innovative reimaginings of the way we connect with the world, new products and undeniably out-of-the-box features have made it an exciting time for consumers and the industry alike. But these big, bold changes have also created some uncertainty (and even anxiety) about where these moves are taking the market – especially the critical wearables segment.
You might be wondering why context is so important for the two giants. In case of Apple it’s easy: they make money from products, and context is the selling point of their newest one. Meanwhile, Google needs new revenue streams on mobile. When it comes to search traffic, mobile has already overtaken desktop, but it’s still the latter that earns Google lion’s share of their money. So they’ve started looking elsewhere. But at the end of the day, to win context wars, you need more than to monetize your own products and services. You need to enable others to monetize theirs. Those others are developers. We’ve already seen that happen twice. The company that won developers over also won PC (Microsoft with Windows). The company that won developers over also won mobile (Apple with iOS). And the company that will win developers over will win context. Both Apple and Google, however, still have a long way to go.
Éppen hogy csak boltokba került az Apple okoskarórája, az operációs rendszere máris a második verzióra frissül. Ezen natív alkalmazásokat lehet futtatni, egyéni háttérképet tudunk tenni az óramutatók mögé, és az óra egészen extrém dolgokra lesz képes, például a miniatűr kijelzőt nyomkodva válaszolhatunk emailekre. A fejlesztők olyan appokat is írhatnak, amik hozzáférnek az órában lévő mikrofonhoz, a hangszóróhoz vagy a gyorsulásmérőhöz.
adatok alapján úgy tűnik, hogy az Apple Watch lendülete kevés lesz ahhoz, hogy megismételje az Apple korábbi, az okostelefonok és a tabletek piacán elért durva sikereit, és a 350-17000 dollár között árult okosóra is csak egy lesz a többi okosóra között.
A Glass is hozhat paradigmaváltást – ha valamiért, hát ezért lehet róla sikeres kudarcként beszélni. Lehet, hogy most még csak egy széles körben gyűlölt, általános felhasználásra alkalmatlan, méregdrága eszköz, de a mobiltelefon sem egyik napról a másikra lett népszerű. Nem nehéz elképzelni, hogy az olcsó, könnyű, jól működő és sokoldalú okosszemüvegek idővel elárasztják a piacot, és tíz év múlva már röhögni fogunk a Google Glass körüli hisztérián. Előfordult már, hogy így kezdődött a jövő.
Mire jó az okosóra? Ezt kérdezi mindenki, és most egyetlen dolgot tudtunk mondani: menőzni mások előtt. Ami egy kissé sovány indok arra, hogy kiadjuk érte egy jó minőségű okostelefon árát. Nincs olyan probléma, amit csak egy okosórával lehetne megoldani, és nincs olyan új szolgáltatása az okosóráknak, amit ne lehetne máshogyan, olcsóbban megkapni.
A magyar Liber8 csapat kitalált egy e-papír karkötőt, aminek a mintázatát okostelefonnal tudjuk megváltoztatni. Erről megjelentek már rövid beszámolók, de arról még nem olvastunk, hogy a fejlesztők miként oldották meg a töltő nélküli működést. A Tago Arc ugyanis attól menő, hogy elektronika van benne, mégsem tud lemerülni. Nincs is benne akku.
Cicret Bracelet néven futurisztikus kütyüre gyűjtenek az internetezők (eddig 14 százalékon áll a projekt): egy karkötőbe nagyon apró projektort és nyolc érzékelőt szerelnének, ami a felhasználó karjára mutatna. Az eredmény: egy testre vetített kijelző.
A hordható kütyükben azonban éppen az a jó, hogy divatterméknek számítanak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy fontos a kinézet, hanem egyben azt is, hogy sokféle változatnak van piaca. Már kialakult a pulzusmérős sportórák kategóriája, éledezik a luxusórák piaca, és még jöhetnek gyermekeknek, időseknek és extrém környezetbe szánt modellek is.
Sok fejlesztőnek volt rossz tapasztalata, részben azért, mert kevés a Glass, és aki már vett magának, az is ritkán veszi fel. Egyszer Sergey Brint, a Google társalapítóját és a Glass-t kifejlesztő Google X labor vezetőjét is rajtakapták okosszemüveg nélkül, de azt mondta, hogy csak az autójában felejtette.
Manapság, amikor minden pálinkafőző startupnak van OLED-kijelzős véralkoholszint-mérője, miért ne lehetne egy kínai mobilgyártónak is fitnesstrackere? Az ilyen kütyük mindent ellepnek: az egészségmegőrzés és a komputerek összefonódásából nemcsak a vastüdőgyártók profitálhatnak, hanem a kisebb cégek is.
Az új szabályozás szerint a telefonokat továbbra is le kell halkítani, az okoseszközöket pedig kikapcsolni és eltenni. Ha erre nem hajlandó a mozinéző, akkor joguk van felszólítani a távozásra. Az egész akkor lesz majd igazán szép, ha elterjed az okoskontaklencse, és zseblámpával fognak majd belevilágítani az ember szemébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése